Bújtam Katherinehez, mint egy ember, aki egy jó sírás után már csak a párnája az egyetlen támasza, s vigasza. Arcát simogattam,és egymás nyakába lihegtük e élvezetes dolog után. Annyira csodálatos vele minden, hogy azt lehetetlen lenne megfogalmaznom. Ami most jelenleg a legszebb, hogy érzem a nőies parfüm illatát rajt még mindig, s a hajának az illata, még mindig érezni rajt a mézhez hasonló illatot. Csodálatos ez a nő, és mindent meg akarok tudni róla. Azt akarom, hogy a feleségem legyen mindenáron, bármit is kelljen megtennem ahhoz. Boldoggá akarom tenni minden értelemben, és nem akarom, hogy bármiben is hiányt szenvedjen. Régen egy önző, magának való nőnek gondoltam, ami valójában igaz is volt, de erről megváltozott a véleményem. Csak jót tudok róla mondani.
Az ablakon át is csak árad a hűvös szél, ezért a selyemtakarót Katherinere terítem, hogy ne fázzon meg. Nyakán landolnak nedves ajkaim, s gyengéden haladok mellkasára, forró, izzadt nyakára, s arcára, míg végül ajkait ízlelem.
Szavai hallatán meghőkölök, s elhúzódom tőle, és igéző barna szemeibe nézek, mintha csak az merengők volnának.
- Te az enyém vagy. – jelentem ki birtoklóan, s felülök kényelmetlenül, majd magam elé tekintek. – Együtt vagyunk, és kötelességem az, hogy ellássalak téged azzal, amire szükséged van. – magyarázom neki a kötelességeimet komoly szándékkal. – Te nem a szeretőm vagy. Azt akarom, hogy egyszer a feleségem legyél. – nézek a mondatom végére rá, majd csak őt nézem, mintha azt gondolnám, hogy álmodik a nyomor. Félek, hogy elveszítem őt.
A leszórt nadrágom zsebébe nyúlok mélyen, amikor lelógatom a kezem, s alig telt bele pár perc, s tárcsáztam az egyik éttermet, hogy legyenek szívesek ételt is kiszállítani. Ha már egyszer ételt rendelek, akkor jöjjön futár is, hiszen az is étel.
Felveszem a leggyorsabban az alsónadrágom, majd a ruhásszekrényemhez sétálok egyenletes, nyugodt léptekkel, a nélkül, hogy megkérdeztem volna Katherinet, hogy szüksége van –e valamilyen ruhára, amiben tud aludni. Holnap majd megreggelizünk együtt, és elviszem majd bevásárolni, hogy megvegye azt, amire szüksége van.
A ruhásszekrényhez sétálva, kinyitom az ajtaját, majd a gondosan összehajtogatott felsőimet találom bent először a felső szekrényen. Mindenféle sötét árnyalatban voltak egymásra hajtogatva, majd végül egy sötétzöld pólót veszek ki, s visszacsukom az ajtót.
Odasétálok Katherinehez a frissen mosott ruhával, majd mellé rakom, és csak őt bámultam igéző tekintettel.
- Hoztam neked ruhát, hogy tudj aludni valamiben. Holnap pedig majd lemegyünk neked bevásárolni. – simogatom az arcát hüvelykujjammal, majd odahajolok egy gyengéd csókot adva az ajkaira.
- Megvacsorázunk, utána pedig alszunk. Személy szerint én már keresztbe látok. – állapítom meg a látásmódomat, majd visszasétálok én is egy felsőért, és egy farmernadrágért, és könnyedén magamra húzom.
Visszasétálok az ágyhoz, ahol ő fekszik, majd ledőlök fáradtan, s arcom félig belesüllyed a párnába, amikor felé fordulok.
- Szeretném, ha mesélnél magadról, mi történt veled abban a városban. Hallottam pár Mende-mondát, de én jobb szeretem a te szádból hallani. – simogatom az arcát, majd lehunyom a szememet, hogy pihentessem.

Katherine & Klaus

there's no sweeter innocence than our gentle sins

Klaus & Katherine

Amikor széttettem Klausnak a lábaim, máris tudtam, hogy nem fog nekem kegyelmezni. Nem szép szavakkal fejeztem ki az iránta érzett vágyaim, és ha ő mondott volna ilyeneket nekem, akkor én sem fognám vissza magam. Most viszont én vagyok az áldozat, de egyáltalán nem bánom. Alig várom, hogy jöjjön.
- Kegyelmezz, ha kérem. - haraptam bele az alsó ajkamba, és ő sem volt már finomkodó a szavakkal. - Értékelem ha egy férfi úriember velem. - mosolyodtam el pajkosan, tekintetemmel fürkésztem a szobát. Hangomban lehetett hallani a csábító hívogatást, remélem ő is kivette ezt a részét.
Nem annyira hangosan, de megkönnyebbültem felnyögtem amikor tövig berakta, kegyelem nélkül. Nem várt sokat, mintha pár pillanat megszokási időt kaptam volna, már gyorsan mozgott bennem. Nem fájt, ellenkezőleg, nagyon élveztem. Akartam már nagyon, és végre megkaptam, ő pedig olyan tökéletes. Úgy érzem, hogy tudja mikor kell milyen sebességgel, hogyan szeretem, meg, hogy hogyan tudok a leghamarabb elélvezni.
- Klaus.. - nyögtem a nevét, majd körmeimet a hátába mélyesztettem, jól belevésve bőrébe. Nem húztam végig a kezem, mivel az fájna neki, csak kapaszkodnom kellett valamibe. Irgalmatlan gyors volt, én pedig egyre, és egyre közelebb voltam az orgazmushoz. Minden koncentrációm arra a pontra terelődött, ahol éreztem Klaus vastag és hosszú férfiasságát. Lehunytam a szemeim, és pár pillanat múlva Klaus megállt, a keménysége pedig megrezgett bennem, s egy meleg folyadék öntött el belülről. Klaus arcához kaptam a kezem, és végigsimítottam azon. Annyira szeretem, és olyan jól esik tudni, hogy jól érzi magát mellettem.
Újra kezdte, amit elkezdtünk, és megint vad nyögdécselésbe kezdtem. Nem bírtam egy helyben maradni, az élvezettől néha megrángtam. Nem fogom sokáig bírni még, és ezt Klaus is érzi.
- Még.. - nyögtem neki egymás után ezt a szócskát párszor, mivel nagyon közel voltam. Ezután egy hangot sem tudtam kiadni pár másodpercig, de aztán elérkezett a csúcs, emiatt pedig felsikítottam. Klaus viszont tovább mozgott bennem, mintha mi sem történt volna. Alig másztam ki ez előző gyönyörből, kicsi fájdalmat éreztem lent. Akartam Klaust kérni, hogy hagyja abba, de mégsem tettem meg. Jól éreztem, hogy nem kell leállítanom, mivel pillanatokon belül megint elkapott az élvezet, és tudtam, hogy ez rövidebb lesz, mint az előző.
Erőteljesebben nyögtem, kiáltoztam és nevettem, mert nagyon boldog voltam. Klaus gyors volt, de ez nagyon jó volt. Sokan nem bírják ha a párjuk durva velük, én viszont kifejezetten szeretem Klaus ezen oldalát. Élvezhető vele a szex, nem unalmas. Eléri, hogy rá, és csakis rá figyeljek amíg vele vagyok. Nem is akarok semmi másra sem figyelni, mivel nem lehet. Klaus van most csak nekem, és más nem érdekel. Friss szerelem. Állítólag olyan egy hónapig tart az a nyüzsgés, hogy minden egyes percet vele akarok majd tölteni, de majd kiderül nekünk meddig fog tartani. Ötszáz évig üldözött, most kijár nekünk az együttlét. Engem hidegen fog hagyni Elijah meg a többi talpnyaló véleménye, ők nekem semmik! Klaus az enyém, és ha ennek nem örülnek, akkor bekaphatják. Nem érdekel semmi sem, csak az életem, és ezentúl Klaus élete. Aki pedig a vesztemet akarja, azt állon rúgom, vagy.. vagy Klaus rúgja állon. Akkor fejek röpködnének, ha meg én csinálom, maximum az én lábam fog fájni.
Újra elérkezett az orgazmus utolsó hulláma, ami miatt megint gyönyörű érzés töltött el. Ma már annyi ilyet éltem át, hogy teljesen elfáradtam, a testem nem bír többet elfogadni, és nem kínzom magam, mert biztos Klausnak is bőven elég volt már.
- Klaus.. - szóltam neki halkan, hulla fáradtan, és reméltem hallja a kegyelemkönyörgést a hangomból. - elég. - nem könyörögtem, csak mondtam, hogy hagyja abba, mert ez már fáj. Nem érzem szinte semmimet, és a gyomrom is mart, mivel úgy tűnik megéheztem. Klaust magamhoz öleltem, és magamra fektettem, simogatva a hátát. Ő is kifulladt, és biztos éhes is.
- Rendeljünk valamit enni, megéheztem. - löktem le magamról az ágyra, remélve, hogy a hátára érkezik. Felém fordítottam, majd hozzábújtam, annyira dörgölőztem, mint egy kiscica a gazdájához. Lihegtem a nyakába, és kellett pár lenyugvási perc, gondolom neki sem tenne rosszat. - De csak akkor, ha nem teher, mert ha az, akkor eszek holnap valamit, van nálam pénz. - húzódtam el tőle egy kicsit, hogy a szemeibe tudjak nézni gond nélkül. Halkan beszéltem, és nem akartam gond lenni neki, mivel tudom, hogy egy ember sokba kerül. A táskámban van pár dollár, abból el tudok lenni napokig, mert nem tudom, hogy most mennyit akar rám költeni. Klaus bőkezű lesz velem, de nem akarok visszaélni vele. Nem arra kell, hogy eltartson, hanem arra, hogy legyen aki fogja a kezem, és akihez bújhatok mindig, ha szeretetre van szükségem. Azért van, hogy megvédjen, és segítsen a bajban. Ezt pedig ő ugyanúgy elvárhatja tőlem, sőt! Meg is kapja, amit csak kér. Ez az egyetlen dolog amit meg tudok neki ígérni. Azt, hogy mindent megadjak neki amit szeretne. Leszek a szeretője, az anyja, a gyereke, a barátja, bármi, ami kell neki.

Annyira kívánatos volt. S a baj az volt, hogy ezt tudta jól, és fokozni akarta ezt a vágyat. Ez a pillanat volt a legszebb, mert szeretjük egymást, vele vagyok, és ő az enyém, mindenhogyan. Senki másnak nem adom!
Pajkosan figyelem, amikor ujjaival lejjebb halad, egészen le, a nőiességéhez, s ujjbegyeivel csiklóját izgatta körkörös mozdulatokat végezve. Annyira vadító látvány volt, hogy kielégíti magát, s ezzel is sokkalta jobban kívánatossá tette magát.
S aligha nyakához értem, de már az ágyon landoltam, pontosan mellette. A hideg rázott, és tudtam mire fog készülni. S, őszintén? Nagyon vártam már.
A hideg futkosott rajtam, amikor egyik lábát átrakta rajtam a másik oldalra, s lejjebb eresztette magát, egyből megéreztem nedves nőiességét, és azt hittem, itt ájulok el. Régen voltam nővel, és hiába gondolja bárki azt, hogy ennyitől elgyengülök, de nem. Katherine mellett mindegyik férfi ennyire sokkolódna, hiszen Katherine látványa is csupán már élvezetes. S főleg itt magam előtt látva meztelenült, telt mellekkel, ahogyan a göndör, kissé vizes, és kócos haja ráomlik… a látványtól is képes lennék elélvezni.
Már félig benne voltam, s tenyereimet automatikusan derekára helyeztem, s őt néztem szerelmesen csak és az járt a fejemben, hogy hogyan lehet egy nő ennyire tökéletes? Gyengéd, és szeret, az ágyban egy igazi szex istennő. Minden meg van benne, ami egy férfinak szem-szájnak ingere.
Amikor már tövig benne voltam, felnyögött, s ezután teljesen összeszorította magát, ezáltal pedig én is felsóhajtottam rekedtes hangon, hiszen kegyetlenül szoros volt, de ez volt benne a jó, és élvezetes.
Azonban, egy kicsit sem várt, hogy megszokja.
A lehető leggyorsabban mozgott rajtam, tenyerét a mellkasomra helyezte, hogy biztos támasz legyen neki. Annyira vad volt még fáradtan is, s előttem lebegett az, hogy milyen lehet akkor, amikor vámpír, és totál felpörögve, nem fáradtan? Belegondolva is ijesztő volt a tudat, de várom már azt a pillanatot, amikor megtapasztalom.
Lejjebb tekintettem, és már a látványától is úgy éreztem, mindjárt elmegyek, de még nem engedtem el magam.
Irgalmatlan gyorsan mozgott, s néhányszor fel is sóhajtottam.Soha nem elégített ki egy nő sem ilyen jól, és tökéletesen. Ez az együttlét sokkalta jobban tetszik, mint ami a kocsiban volt.
- Katherine… - sóhajtom a nevét szenvedve, mert nagyon jól csinálta. Mintha tudná, mikor, és hogyan kell lejjebb ereszkednie, milyen gyorsan, mikor kell összeszorítani magát.. egyszerűen nem tudok vele betelni. Tökéletes. Ez az egy szójellemző rá.
De amilyen durva volt most velem, ezt vissza fogja kapni mindjárt, azt garantálom!
Felsikított, majd amikor felemelkedett, hímtagomon forró nedvet éreztem, s remegve felsóhajtottam, mert ezt nem hittem el. Teljesen állok, ráadásul Katherine rám élvezett, és ez annyira izgató. Teljesen felforrt ettől a vérem.
Rám zuhant, én pedig megtartottam, és azt hittem vége, bár koránt sem lepődtem volna meg, hiszen ha egy nő így élvez el, onnantól nem bírja tovább.
De megszólal, és a nyögés azonnal a torkomban ragadt. Közölte velem, hogy nem volt elég, amit nem bántam, mert nekem sem, mert még mindig állok, és nem bírnám ki, ha most abbahagynánk. Kívánom őt, és ugyanígy ki akarom elégíteni. Sőt, nagyon durva volt most velem, és ezt vissza fogja kapni.
Hangja édes álomként ér, s olyan jólesően csengett fülemben, ámbár amiket mondott… azt hittem most azonnal megerőszakolom, vagy én nem tudom mit csinálok vele. De, aztán uralkodtam magamon, nagyon nehezen. Minden mondata után nyeltem egyet, s amikor kezemet nedvességéhez érinti, a hideg, és a forró keveréke futott rajtam. Nem bírom…
Csiklóját izgattam addig, ameddig aztán szét nem rakta nekem a lábam.
Közéjük mentem, s ajkaimat füléhez raktam.
- Durva voltál velem, és ezt visszakapod. Addig foglak kúrni, ameddig azt nem mondod, hogy elég, de talán akkor sem fogok kegyelmezni. – Pajkos, és perverz mosoly jelenik meg félajkamra, majd én is beleharapok gyengéden a fülcimpájába, majd lejjebb haladva mellét nyalogatom, csókolgatom.
Feljebb emelkedek, majd két combjához érintem tenyereimet. Beraktam már egyből jó mélyre, a lehető legmélyebbre, jó tövig, majd kicsit hátradőltem.
Mozogtam benne egy kicsit, majd jó gyorsan, ütemesen kezdtem el dugni.
csípőjét megemeltem, és nem kegyelmeztem. Nem is lassítottam, hanem gyors voltam, éppen hogy csak nem vámpírszexbe ment át. Nem akarom bántani, még is csak ember még.
Előre dőltem kicsit, majd ujjamat csiklójához tettem, s azt már tényleg természetfeletti gyorsasággal mozgattam rajt, s addig nem hagyom ezt abba, ameddig nem kéri.
Elkapott engem is az élvezet, s kicsit megálltam, mert teljesen beleélveztem, s kegyetlenül fájt, mert mindenem bizsergett. De aztán először lassan, majd ugyanolyan gyorsaságba kezdtem, szintén, ujjammal a csiklóját izgatva.
- élvezz…- kértem nyögve , és megint egy újabb orgazmushoz leszek közel nemsokára.

Katherine & Klaus

there's no sweeter innocence than our gentle sins

Klaus & Katherine

Alig kaptam levegőt, a hőmérséklet magas volt, mivel még a meleg gőz is az arcomhoz jött, pluszban még én is nehezen hűtöttem le magam. Tudtam, hogy ez még nem a vége, és annak ellenére, hogy nagyon fáradt vagyok, nem akarom abbahagyni. Legérzékenyebb pontomon éreztem valami bizsergést, ami szinte Klaus hímtagjáért sikítozik. Magamban akarom érezni, ő pedig gondolom nem fog ellenkezni.
Ajkait éreztem először arcomon, aztán saját ajkaimon, majd beleharaptam gyengéden a pirosló alsó ajkába. Annyira felizgatott ahogy sóhajtozik, legszívesebben széttépném, vad és kegyetlen lennék. Nyakára tértem át a csókjaimmal, szívogatva bőrét. Annyira édes volt, egész nap tudnám csinálni vele. Érzem, hogy fontos vagyok neki.
Alig vettem észre, hogy már nem a zuhany alatt vagyunk, annyira elmerültem a csókjaiba amit ajkaimra nyom. Nem tudtam vele betelni, annyira tökéletes volt, annyira jól esett az érintése. Vadító, hogyha belegondolok, hogy meztelen testünk egymáshoz simul, ahogy egymás bőrét érintjük. Teljesen beleszerettem.
Puha anyagot éreztem a hátamon, és tudtam, hogy az ágyán vagyok. Sötét volt, alig lehetett bármit is látni, csak az ablakból beszűrődő fények miatt láttam valamit. Klaus teljes alakját láttam magam előtt, mikor lepillantottam a férfiasságára, teljesen forrt a vérem, egy lüktető érzést éreztem nőiességemen, a gyomrom görcsbe rándult. Annyira gyönyörű volt, kívántam mindennél jobban. Éreztem, hogy egyre nedvesebb leszek, és azt is éreztem ahogy a mennyiség miatt elkezdett folyni is. Fájt, hogy kicsit húzta az időt, így akaratlanul is felnyögtem.
Megfordított, így a hasamra kerültem, és ez, hogy nem láttam mikor közeledik egyre izgatóbba tette a várakozást. Csókjait éreztem, de nem tudtam arra összpontosítani. Feljebb emelve a derekam már csak arra vártam mikor helyezi be. Jólesően felsóhajtottam amikor tenyerével végighúzott a nőiességemen párszor, megkönnyebbülést jelentett nekem.
Felemeltem a fejem, és egy elfojtott nyögés szakadt fel belőlem, mikor betette, és annyira jól esett, hogy ezt szavakba sem lehet foglalni. Már éreztem, hogy tövig bennem volt, de nem mozdult, és hátranyúltam, oldalába markoltam, hogy kezdje már el, mert megpusztulok az izgalomban.
Erőteljesen nyögdécseltem mikor erősen, tövig nem kímélt a keménységével, és úgy hittem ennél gyönyörűbb érzés nincs a világon. Újra és újra csinálta, én pedig egyre felszabadultabban éreztem magam. Izmaim megfeszültek, és minél jobban feszültek, annál jobban élveztem, hogy mozog bennem, ezzel a gyorsasággal. Egyre hangosabban nyögtem minél nagyobb lett az élvezet, és éreztem ahogy már közeledek az orgazmushoz, de Klaus kivette és megfordított.
Arcomhoz hajolt, én pedig még mindig sóhajtoztam. Lüktettem lent, és mikor már nem bírtam a csiklómhoz nyúltam és apró köröket téve vele könnyítettem magamon.
- Semmi mást nem akarok jobban. - mosolyodtam el pajkosan, majd magam mellé döntöttem le az ágyra, és egy hirtelen mozdulattal az ölébe kerültem. Hímtagját magamnak berakva engedtem le magam tövig, majd irgalmatlan gyorsasággal kezdtem rajta mozogni. Két kezemet a felsőtestén pihentettem, simogatva azokat, kicsit segítve magam a lökésekben. Újra engedtem, hogy teljes egésze bennem legyen, majd határozott mozdulatokkal kezdtem rajta hintázni, előre és hátra. Kimerültem, és alig bírtam mozogni, de elkapott a gyönyör pár pillanat múlva. Felsikítottam, majd farka köré élveztem, és leszállva róla fáradtan a testére omlottam. Nem volt elég, egyáltalán nem.
- Az igazság az.. - hajoltam a füléhez és csábos hanggal kezdtem el azt, hogy elmondjam mit akarok. - nekem nem voltál még elég. Nagyon elszomorodnék ha nem akarnád még. Terveztem pár dolgot veled, most elmesélem. - kuncogtam a fülébe aljasan, mivel ezzel csak azt akarom, hogy jobban szenvedjen. - A számba akarom venni azt a nagy, kívánatos farkad, majd addig szopogatni ameddig nem nyögsz hangosan. Amikor a számba élvezel, a kis finomságot lenyelem, majd itt jössz be te a dologba. - nyeltem egy nagyot, mivel ahogy elképzeltem, éreztem magamon mindegyik cselekményt amit kimondtam. - Te ezután kinyalsz, úgy szívva a csiklómat, hogy remegjek az élvezettől. Csak képzeld el a nedves nőiességem, ahogy a szádba veszed, gyengéden nyalogatod. Beraksz nekem két ujjad és ujjazol ameddig el nem élvezek. - nyomtam egy puszit az arcára, közben felsőtestét simogattam, és gonosznak éreztem magam, hogy nem könnyítek rajta, csak jobban kikészítem. - Képzeld el mindezek után, hogy felém kerekedsz, berakod nekem, majd először lassúakat löksz rajtam, miközben mindketten megfulladunk az élvezettől. - a torkomban dobogott a szívem, és egyre jobban akartam őt, de egyben jól esett, hogy ő is rendesen felizgul. Szét fog tépni, én pedig erre utazom. - Egyre gyorsabb leszel, az orgazmus elkap mindkettőnket, de nem állsz le. Addig dugsz ameddig nem fogok könyörögni neked a kegyelemért. - mosolyogtam és csókoltam meg, ezzel jelezve, hogy abbahagytam a fantáziám felvázolását. - Fogd meg.. - tettem a lábaim közé a kezét. - Nedves, ugye? Szinte tocsog.. megtennél nekem valamit? - hajoltam vissza megint a füléhez és haraptam bele finoman a fülcimpájába. - Most ne uralkodj magadon, és dugj, ameddig csak bírod. - másztam el tőle, majd lefeküdtem az ágyra, párnával kitámasztva a fejem. Széttettem a lábaim, hogy Klaus rögtön tudjon jönni is könnyítsen magán, meg rajtam. Sosem mondtam még ilyeneket egy férfinak sem. Klaus teljesen kihozza belőlem a vadmacskát.

Megtartottam, amikor a karomba belekarolt. Sóhajtásai mind jólesően áradtak ajkai közül, s amikor elélvezett, el is vettem onnét ujjaimat, hogy kipihenje magát addig, nojsz’ ez még csak a kezdet.
Arcát csókolgattam gyengéden, s annyira felment az adrenalin szintem, hogy én magam is sóhajtoztam, sőt, nagyon kívántam őt. Úgy véltem, jobb, ha kihozom a fürdőből, és az ágyon folytatnánk tovább. Ha pedig végeztünk, akkor majd adok neki egy ruhát, amiben majd aludhat, persze, az is az én felsőm lesz. Azután pedig kimossa a mosógép a ruháit, és másnapra majd lemegyünk vásárolni neki valamilyen ruhát.
Egymás ajkaiba haraptunk. Derekára helyeztem egyik tenyeremet, s simogatva azt magamhoz húztam közelebb, majd combjánál fogva húztam magamhoz.
Hogy lehet egy nő ennyire tökéletes?
Ahogyan emelkedtem, egyik karomat térde alá, a másikat pedig háta alá helyeztem, s ahogyan felemeltem, csókolgattam, hogy elvonjam a figyelmét, majd óvatos léptekkel vittem ki a fürdőből.
Bevittem a szobámba, majd a nagy franciaágyra tettem le óvatosan, s még mindig csókolgattam őt, gyengéd érintéseket elejtve mellén, s derekán.
Mutatóujjammal megérintettem térdét, azt kicsit megmozdítva, szétraktam a lábait, majd elhelyezkedtem köztük.
Testén még száradtak a vízcseppek, s ez fényesebbé tette bőrét ahogyan megcsillant rajta az ablakból beáradó fény, hiszen a szobában sötét volt. Annyira kívánatossá tette a pillanatot.
Óvatosan megfordítottam, majd a hátát simogattam, és csókolgattam gyengéden.
Hasa alá helyeztem az egyik tenyeremet, majd feljebb emeltem derekát, hogy majd magamévá tudjam tenni könnyedén.
Nézegettem egy kicsit a fenekét, és annyira elkapott a hév, hogy a torkomba szorult a levegő.
Tenyeremet végighúztam nőiességén párszor, ezzel csiklóját ingerelve, majd két tenyeremet derekára helyeztem, majd óvatosan, de határozottan magamévá tettem.
Óvatosan haladtam egyre beljebb, ámbár annyira nem kellett óvatosnak lennem, hiszen nagyon nedves volt már.
Halkan felsóhajtottam, s valami bizsergő érzés kapta el hímtagom, és alig bírtam, azt hittem meghalok, annyira szoros volt, és annyira nedves. Nem bírtam betelni vele.
Tövig voltam már benne, de még nem mozogtam, hanem csak úgy voltam, hogy megszokja a méretet. Fenekébe közben gyengéden belemarkoltam, majd halvány barázdákat húztam rajta végig.
Aztán kijjebb húztam hímtagom, majd újra vissza, de most egy erőteljes lökéssel, szintén tövig engedve.
aztán újra ez a mozdulat, de most már sokkalta gyorsabban, és egyre gyorsabban. Ezek mind gyors, de gyengédebb lökések voltak, s néha jó mélyre, és erősebben lököm. És ezt levezetve, még végzek vagy harminc ilyen lökést, majd kiveszem belőle hímtagom. A szívem a torkomban dobog, ráadásul az egész férfiasságom bizsereg, főleg a vége.
Hátára fordítottam óvatosan, aztán miközben arcát csókolgattam, füléhez hajoltam.
- Akarod még? – kérdeztem tőle udvariasan, mert ha nem, akkor abbahagyom, és aludhatunk. De én még kívánom őt.

Katherine & Klaus

there's no sweeter innocence than our gentle sins

Klaus & Katherine

Klaus annyira finom volt, lehetetlen betelni vele. Főleg annak az íze, ami azt jelzi, hogy elélvezett, az a legjobb a csókja mellett. Így habozás nélkül nyeltem le, mikor meleg folyós dolog érkezett a számba, tudatván, hogy elértem a célom.
Végigpillantottam meztelen testén, mikor letérdelt mellém, és öröm volt látni így. Azonban automatikusan lehunytam a szemeimet eztán, mivel az édes csókjával kényeztetett, én pedig nyelvemet áttoltam az övébe, azzal masszírozva az övét.
Kénytelen voltam megszakítani a csókot, mivel ujjai oda keveredtek ahol nagyon boldoggá tud tenni. Elkaptam ajkaimat az övéről, tekintetemet odaszegezve kezére, és úgy éreztem most végre könnyít rajtam, de milyen kis naiv vagyok. Klaus nem siet el semmit, imádja, ha megvárat.
Meghallottam rekedtes hangját a fülembe suttogva, és megremegtem mikor értelmeztem mit is mondott, na meg a hangnem is teljesen izgató volt. A gyomrom görcsbe rándult, úgy éreztem akár a puszta hangjától is képes lennék elmenni.
Mikor a zuhanyrózsát keze ügyeibe vette nagyon megörültem, mivel azt hittem végre nekikezd, de csalódnom kellett, mert még a hasamra engedi a vizet. A tökéletes hőmérséklet miatt élveztem, de eleve túlfűtött voltam, így ez a meglehetősen meleg víz is lehűtött. Az viszont már tetszett, hogy Klaus ujjai a hasamról kezdtek egyre lejjebb kúszni, és egy megkönnyebbült sóhajtást hallattam mikor belém nyomta mindkét ujját.
Végigsimítottam a karján, s egyenlőre még halk nyögések hagyták el a számat, majd minél gyorsabb volt Klaus, és minél intenzívebb volt az élvezet, annál hangosabban nyögtem. Az orgazmus hullámai fokozatosan növekedtek, én pedig megfeszítettem felsőtestem, hogy sokkal élvezhetőbb legyen.
- Úgy érzem, hogy.. - mondtam pár nyögés kíséretében, és legkevésbé sem volt kedvem beszélni. - mindjárt megfulladok. - próbáltam levegőt venni, inkább kapkodtam, minthogy vettem. Eleve rohadt jó érzés volt, és az még pluszban tökéletes hatást adott, hogy Klaus végzi rajtam ezt. Nem fog sokáig tartani ez. Fáradt vagyok, és még fáraszt is.
Lejjebb csúsztam a falon, s mikor eltette a zuhanyrózsát kicsit felsóhajtottam, de mikor sokkal keményebben kezdte el az ujjaival, újra elkezdtem a ritmusos nyögésbe, mi minél közelebb voltam a gyönyörhöz, úgy szakadozott.
- Klaus.. - sikítottam fel mikor a csúcsra értem, és eztán egy hang sem jött ki a torkomon, az egész testem ellepte az a gyönyörű kín. Karjába markoltam, mivel az volt a legelső dolog amit elkaptam, és bőrébe mélyesztettem körmeimet. A levezetés után pedig nem bírtam elengedni a karját, sőt, karjaiba dőltem, mint egy fáradt kisgyerek, aki szeretetet akar kapni.
Visszatért a légzésem, felemeltem a fejem és a szemeibe néztem.
- Akarod? - suttogtam a kérdést nagyon halkan, és éreztem a szívdobogásom a mellkasomon, belülről szinte hallottam is. Álmos voltam, de Klaus miatt kibírnék még egy-két menetet, bár szerintem ő sem pihente ki magát egy döcögős úton az autóban, röpke pár óra alatt.
Közelebb hajoltam hozzá, s kisajátítottam az ajkait rengeteg kisebb csók erejéig. Magamhoz öleltem, majd hátradőltem a csempén lassan, így ő került felülre. Ő irányít, és teljesen neki adom magam. Ajkait nem voltam hajlandó elengedni, annyira érzékien csókol. Nekem végtelen mennyiség kellene belőle, de nem csókolhat az örökkévalóságig egyfolytában, sajnos. Annyira jó tudni, hogy mellette élhetem le a következő időm, ami eléggé rövid, ha így nézzük..

Csalódottsággal öntött el az érzés, hogy Katherine nem akarja. Mint ahogyan ismernek, tudják, hogy nem hagyom hirtelen abba azt, amit elkezdtem. Tudom, hogy akarja a szíve mélyén, csak ezt még jobban éreztetnem kell vele.
Elmosolyodtam pajkosan, amikor lehúzta rólam a pólómat. Az egész arcom lángokban égett. Úgy érzem, hogy még jobban kívánom őt, mert tudom, hogy ő már az enyém, és senki másé. Nem tudnám megélni azt, hogy ha egyszer elhagyna. Ha az enyém nem, akkor másé sem lehet!
Fenekébe markolok, amikor minden ruhát lebontott rólam. Teljesen felizgultam. Kívántam őt, és belehalnék, ha hirtelen közölné, hogy ő nem akarja. Katherinet nem erre akarom használni, de annyira kínálja magát, hogy tudom, mit szeretne.
Ajkaimba harapok gyengéden, amikor egyre lejjebb süpped, míg végül aztán guggol. Tudtam, hogy mit akar, és szinte még hozzám sem nyúlt, de már úgy éreztem, hogy menten elélvezek. Mi lesz velem akkor, ha hozzám nyúl?
Nem mertem lenézni, különben csak elhamarkodnám a dolgokat, és inkább csak előre lehajtottam a fejemet. Ennyire még soha nem élveztem egy nő társaságát.  1000 évem alatt pedig voltam már nem egy nővel, de eddig egyik sem volt ennyire érzéki, és ügyes. A legtöbb nő olyan, hogy kifekszik az ágyra, aztán a többit a férfira bízza. Ebben pedig mi az élvezet? Ez olyan Hayley 2.
Éreztem ajkainak leheletét hímtagomon, s hirtelen görcsbe is rándult a gyomrom. Meg kell állítanom ezt a hirtelen megjelenő feszültséget, nem szabad hamar vége lennie.
Annyira kínzó ez az egész. De ez gyönyörű fájdalom, mert ugyanezt érzem az ő testéből is.
Ajkait érzem aztán férfiasságomon, és alig halhatóan, de felsóhajtok, s a levegő azonnal a torkomban is akad. Nem bírom. Mindig oda nyal, ahol pont úgy érzem, nagyobb az esélye annak hogy másodperceken belül elmenjek.
Ujjai egyre inkább gyorsabban mozognak rajt, s ajkai is, én pedig próbálom magamban tartani, hogy ne menjek el.
A kellemes hőmérsékletű víz önti el testünket, ezáltal pedig még inkább úgy érzem, hogy végem, nem bírom…
Ajkait azonban elveszi, látom mosolyát arcán, s egy újabb hullámgörcs rohan rajtam végig. Annyira vad. Egyre jobban követelem a jussát.
Leül a sarokba, én pedig nézem őt feszült állapotban. Ujjára ragad a tekintetem, ahogyan követeli, hogy jöjjek le hozzá.
Automatikusan nyúlok a zuhanyrózsáért, ami pont jó hőmérsékletre van beállítva, ráadásul csak úgy ömlik belőle a víz.
Letérdelek mellé, s ajkaira nyomok egy hosszú csókot. Annyira szeretem. Más szex közben nem tud másra gondolni, de én igen, és arra, hogy mennyire oda vagyok érte.
Nyitott tenyérrel pásztázom combját, egyre feljebb, míg aztán ujjaim nőiességhez érnek.
- Nagyon nedves lettél… - suttogom a fülébe, amikor tenyerem teljes egészét végighúztam nagyajkain.
Markomba vettem a zuhanyrózsát, s egyelőre még csak has tájékára engedtem rá a vizet.
Ujjaimat végigvezettem hasán, s újra nőiességére térnek vissza, azonban most már tövig belenyomom két ujjamat. Ütemesen kezdem benne mozgatni, addig pedig odanyomta a csiklójához az erős folyású zuhanyrózsát.
Távolabb raktam, mert úgy sokkalta jobban érezheti azt, ahogyan csiklójának erősebben csapódik neki a víz.
- Mondd el mit érzel… - suttogom a fülébe pajkos mosoly keretében.
Hogy ennél is jobb legyen, más jutott eszembe.
A zuhanyrózsát lerakom fejjel lefele. Két ujjamat még bent hagyom tövig, s a víz helyett most másik két ujjamat helyezem csiklójára, és körkörös, gyors mozdulatokat végzek azzal a két ujjammal, míg a másikkal vadul, és irgalmatlanul ujjazom.

Katherine & Klaus

there's no sweeter innocence than our gentle sins

Klaus & Katherine

Zuhanyzunk, hmm.. rettentően jól hangzik. Klaus meztelenül, meg persze én mellette, meleg, szinte forró víz, a testünk összesimul, majd teljesen odaadjuk magunkat egymásnak. Ennél jobb estét elképzelni sem tudnék. Annyi a gondom, hogy leragadnak a szemeim, és most a szex nem olyan opció amit szívesen fogadok, bár ezen Klaus nagyon könnyen tud változtatni. Sajnos túl könnyen.
Zuhany alatt álltam, de a víz nem jött belőle, kintről meg Klaus hangját hallottam, és mikor azt mondta én vagyok az egyetlen nő, sőt ember akit ide hozott, elmosolyodtam.
- Csak mondd meg melyik a tiéd. - szóltam ki neki, majd leemeltem az egyiket és beleszagoltam. Határozottan Klaus illata volt, így tudtam, hogy ezt szokta. - Azt fogom ma használni amelyik a tiéd. Finom az illatod. - tettem vissza a helyére ahonnan levettem és nézelődtem tovább. Szappan, férfisampon, minden van itt, csak női dolgok meg gumikacsa nincs.
Nyúltam a következő tubusért, szaglászás gyanánt, mikor két kezet éreztem a derekamon, és egy kisebbet ugrottam ijedtségemben. Nem számítottam rá, hogy Klaus bemászik mögém, sőt, egyáltalán nem is hallottam jöttét. Arcom csókolgatásával már tisztában voltam a ténnyel, hogy ő is annyira kíván engem, mint én őt. Ugyan nem akartam most szeretkezni vele, mivel az álmosság erősebb most, mint a vágy, de képes vagyok megadni magam a kedvéért.
Próbáltam ellenállni neki, de egyszerűen lehetetlen. Felsóhajtottam az izgalomtól, és Klausnak dőltem egy kicsit, ezzel jelezve neki, hogy az övé vagyok, tegyen amit akar.
Felsőm a csempén pihent, és immáron Klaus ajkai az enyémen. Annyira forró, édes és kívánatos volt, hogy faltam, csakis magamnak akartam. Ebben a legszebb pedig az, hogy csak az enyém volt.
Hatalmas, kiskutyusszemekkel néztem rá mikor tekintetét szemeimen legeltette, teljesen belemerültem a mélykék szempárba. Képtelen voltam levenni róla szemeim, még akkor sem, mikor hátranyúlt és megszabadított a melltartómtól.
Megfosztott szemei szépségétől, de csókjait kaptam helyére, végtelen mennyiségben a nyakamon, mellkasomon és melleimen. Úgy éreztem megfulladok a szenvedélytől és élvezettől. Ajkaimat elhagyta pár halk nyögés, hagytam, hogy teljesen magával ragadjon ez az érzés. Egyre jobban magamban akartam már érezni teljes egészét.
Kisajátítottam ajkait újra, belenyögve a csókunkba. Alig bírom már tovább, és legszívesebben ráordítanék, hogy most tolja az arcát a lábam közé, de mégsem teszem, hiszen a várakozás a legizgatóbb.
- Klaus.. - túrtam bele a hajába, mikor letérdelt. - kelj fel. - kértem, mert nem itt kellene, és egyáltalán nem is kellene. Holnap az egész nap a miénk, de mindketten álmosak vagyunk, és a maradék energiánkat nem erre kellene fordítanunk.
Egyből meggondoltam magam, mikor lehúzta a bugyit rólam, majd legérzékenyebb pontomat csókolta, ezzel egy megkönnyebbült sóhajt előidézve belőlem. Nem nagyon törődött azzal amit mondtam neki, inkább jobban odatette magát és combomat csókolta.
- Most a zuhany alatt kell boldoggá tenned.. - suttogtam és az izgalomtól túlfűtötten kezdtem én is a vetkőztetésbe, mivel terveim voltak vele.
Felizgatott állapotban nem tudtam lassan cselekedni. Klaus felsőjét olyan gyorsan, ahogy csak tudtam leszedtem, és a zuhanykabinból kidobtam, majd máris nadrággombjához tért a két kezem, csak arra tudtam gondolni milyen érzés volt vele együtt elélvezni az autóban, hogy mennyire imádtam. Sosem volt olyan jó szexben részem, mint ott a terepjárójában, hiszen úgy tűnik az őshibrid kiemelkedő az ágyban is, nem csak az erejében.
Nem lassúztam el a dolgokat, nadrágjával együtt lehúztam a bokszerét, és gyorsan végignyaltam merev és kemény férfiasságán.
Tövét kezdtem dörzsölni egyik kezemmel, másikkal simogattam, ezzel fokozva a vágyat amit éreztünk.
- Annyira tökéletes vagy.. - csókoltam végig eztán hímtagját, majd kezemmel a felsőtestén simítottam végig. Nem bírtam volna várni ezzel annyit, mint ő az előbb velem.
Végignyaltam az egészen, majd megnyitottam a vizet, ami egyből kellő melegséggel folyt ránk. Pár pillanat múlva pedig számba vettem, lassan szopogatva, derekát közben átölelve, és biztattam, hogy nyugodtan mozgassa a csípőjét.
Egyre gyorsabban kezdtem kényeztetni, egészen addig ameddig el nem kapja az orgazmus és ennek finom jelét nem érezhetem a számban. Ennek a gondolatától pedig görcsbe rándult a gyomrom, úgy éreztette velem, hogy szükségem van valakire aki most kielégít.
Mikor végeztem vele, párszor még végignyaltam rajta levezetés gyanánt, majd guggolásból leültem a földre, Klausnak teljesen szétrakva a lábaim.
- Szeretnéd? - erotikus hangon, hívogatóan kérdeztem tőle, majd egyre jobb és jobb ötletek jutottak az eszembe. - Kipróbálhatnánk a zuhanyrózsát.. - adtam neki ötleteket, hátha nem csak a rohadt ügyes nyelvét alkalmazza, hanem a víz masszírozó és izgató funkcióját is. Mutatóujjammal pedig csalogattam, hogy jöjjön, közben elhelyezkedtem a sarokba, pont úgy, hogy a falnak dőlve kényelmesen elférjek, s ezzel minden fáradtság eltűnt belőlem.

Beértünk a lakásba. Még úgy érzem, nem vagyok teljesen felébredve. Alig látok, ráadásul a fejem is émelyeg. A lakás ugyanúgy maradt, ahogyan eljöttem innét, mert hát innét indultam Mystic Fallsból. Nem vettem túl feltűnő lakást, hanem csak egy egyszerűt, hogy ne legyek annyira feltűnő. Na meg, egy magamnak felesleges egy egész kúriát venni.
Figyelem Katherinet, és rámosolygok, ahogyan nézelődik a házban. Látom rajta, hogy még idegen ez a hely neki, de majd megszokja. Nem szándékozom így már itt élni, illetve úgy, hogy van valakim. Egy nagyobb, szebb házat szeretnék, ahol ő is jól érezheti magát. Otthonosabbnak érezné talán.
Be akartam neki mutatni a szobákat, ámbár hiába is, de nincs túl sok mindent megmutatni. Tényleg kicsi ez a ház, azonban nem kell szorongani, mert a szobák mind tágasak, ráadásul minden modern berendezés. Kényelmes, és otthonos. Eddig ebbe a lakásba csak én magam jártam, és Katherine az első, aki rajtam kívül belépett ebbe a házba. Itt tartottam régen a tőrt, ami varázsszerűen vált levegővé. Na meg, itt tartom a gyémántot is, ami még anno Kol tulajdona volt. Ez a gyémánt biztonságban van, és nem sokára még nagyobb biztonságban lesz.
Ajkaimon újra az övéi száradnak, és nyelvünket masszíroztuk a másikéval, s ajkait csókolgattam azután, s egyik tenyeremet nyakára helyeztem gyengéden, a másikat pedig derekára helyeztem.
- Zuhanyozunk. – válaszolom rá, amikor kérdezi, hogy mi legyen.
A villanyt felkapcsoltam, hogy lássunk is valamit, mivel most múlt 11 óra 5 perccel. Éjjel van már.
Hagyom, hogy körbenézze a házat, én addig pedig kinéztem az ablakon. Rettentő sötét.
Aztán, eszembe jut a telefonom. Felnézek riadtan, aztán a bőrdzsekim zsebébe nyúlok a telefonomért. De aztán, alig is húzom ki a zsebemből, vissza is csúsztatom, mintha mindegy is volna.
A cipőimet leszedem magamról, majd a bőrdzsekimtől is megszabadítom magamat. Ránézek az ágyra, és úgy érzem, hogy hívogat, aludjak rajt. De nem lehet. Kialudtam magam, most már nem lehetek fáradt.
Hallom, hogy Katherine hangja szivárog ki a fürdőből. Megrázom a fejemet, és elindulok nyugodt léptekkel a fürdő felé.
Megtorpanok az ajtó előtt, kijjebb nyitom, mert feltételezem nincs levetkőzve. Ha meg még is, nem baj, mert láttam már meztelenül, nem is egyszer.
- Azzal vagyok kitömve, nem látod? – nevetek fel, aztán újra a fejemet rázom. – nem szoktam idehozni senkit, tehát nőket sem. Te vagy itt az első ember rajtam kívül, de most beéred azzal. nem olyan borzalmas. – bíztatom, hogy annyira nem vészes az a tusfürdő.
Aztán, a háta mögé lépek, s két tenyeremet végighúzom derekán. Hajába csókolok szinte, s aztán arcát csókolgatom.
Felsője alá nyúlok, ujjaim közé csippentem a végét, majd óvatosan lehúzom róla, szép lassan, miközben a vállát kezdem el csókolgatni, és feljebb haladva a nyakát, aztán újra pirosló arcát.
Ahogyan végigsimítom újra a derekát, óvatosan, lassan elé sétálok majd két tenyerembe véve forró arcát, sajátítom el ajkait ajkaimmal.
Elengedem, aztán szemébe nézek. Annyira gyönyörű, és csodálatos. Minden arcvonala a tökéletességet tükrözi. A göndör, mell alá érő haja, s ajkai… az embernek kedve lenne ráharapnia. Olyan, mintha egy vérző test lenne előttem, és késztetést éreznék arra, hogy megöljem.
Hátranyúlok karjai alatt, s melltartóját könnyedén csatolom ki, amit aztán a földre dobok, pont úgy, mint a felsőjét.
Telt mellei szabaddá lettek, s most, akárcsak mint ajkaira, de most melleire is késztetést érzek, hogy ráharapjak.
Lejjebb hajolok, s először nyakát, utána mellkasát, aztán pedig melleit csókolgatom gyengéden. Két tenyeremet mindkét oldalánál simítom, s mindkét hüvelykujjam melleit érinti. Annyira kemények, de egyben még is puha. Annyira kívánom…
Visszakúsznak ajkaim az övére, és egy hosszú csókot adtam, amit csak a nyelvemmel irányítottam. Hüvelykujjaimmal pedig melleit simogattam.
Azután pedig a nadrágját kezdtem kigombolni, míg csókoltam, lejjebb hajolva könnyedén megszabadítottam attól a ruhadarabtól is.
Letérdelek, s csipkés bugyija két oldalánál beakasztottam két ujjamat, majd lassan húzni kezdtem róle róla. Nőiességét is megcsókolom, aztán combját is végig, majd megszabadítom az utolsó csipkés szövetdarabtól.
Felállok, s átölelve fenekébe markolok gyengéden, és újra rátapadtam ajkaira.
- Annyira kívánlak…- suttogom a fülébe erotikus hangnemben. – el sem hiszed, hogy mennyire boldoggá tudnálak tenni az ágyban…- harapok bele a fülcimpájába gyengéden, s arcát hintettem csókjaimmal.

Katherine & Klaus

there's no sweeter innocence than our gentle sins

Klaus & Katherine

Csöndben ölemben tartottam Klaust, ki ugyanolyan halk volt, mint én, sőt, szuszogásából ítélve el is aludt a nyakamba hajolva.  Szorosan magamhoz öleltem, levegőt hagyva neki, és arcomat a hajába temettem. Így én is pihentem egy kicsit, de tudtam, hogy lassan indulnunk kellene.
- Aludj jól. - suttogtam halkan, egy hosszabb puszit nyomva homlokára, majd kimásztam óvatosan az öléből nehogy felkeljen. Végre alszik napok után, hülye lennék felkelteni. Mielőtt eldőlne és megütné magát, kezemmel megtartottam a fejét, mintha a párnája lenne, majd finoman elhelyeztem egy kényelmes helyzetbe. Felriadt volna ha hirtelen koppan a feje az ablakon, vagy ilyesmi, mert eddig én tartottam meg.
Kicsit még el voltam vele foglalva, például lassan és odafigyelve bekötöttem a biztonsági övét, látszólag semelyikre sem kelt fel.
Mikor bebiztosítottam Klausnak a kényelmes utat New Orleansba, gyorsan beindítottam a motort megint, magamat is bekötöttem és egy határozott mozdulattal tapostam a gázra. Gyorsan mentünk, mivel gyorsan haza akartam érni.


Az út során nagyon nagy sebességgel haladtam, de mikor kiértünk a forgalmas autópályára, a megadott sebességet kellett követnem, na meg nem akartam karambolozni.
Emiatt késő este volt mikor a fényszórók megvilágították az "Üdvözlünk New Orleansban" táblát, majd a város éjszakai hangulatát pillanthattam meg. Nem olyan volt, mint Mystic Falls, itt későn is ment az élet. Részeg emberek pár sarkon, van akik épp mennek szórakozni, na meg teljesen más hangulat volt itt. Vidám város volt, még ha háború is dúl.
Klaus megmondta a címet, meg mutatta az utat, majd leparkoltam pontosan a ház elé, ahol az állítólagos kis lakása van. Annyira pontosan a ház előtt volt a parkolóhely, mintha Klaust várta volna vissza ezidáig.
Klaus lába alól a kezembe vettem a magassarkút, majd megvártam ameddig mindenki elmegy az utcáról, mert akárhogy nézzük, nem volt rajtam semmi, csak egy hosszabb póló. Kinyitottam az ajtót, majd gyorsan futottam be, bevárva Klaust aztán, aki teljesen fel volt öltözve, és gyanítom az autó melege már meg is szárította a csuromvizes ruháit.
Elvettem tőle a kulcsokat, mert nem rég kelt fel, még biztos kómás volt, de nem csodálom. Ha hazaérünk, fürdés, vacsora aztán alvás. Kerestem melyik kulcs jó a zárba, majd beléptem Klaus privát szférájába amit eddig rajta kívül senki sem látott.
- Otthonos. - dicsértem meg miután bezártam magunk mögött az ajtót és még egy pillantást vetettem rá. Nem tudtam mi hol van, és idegennek éreztem, de ez természetes. Klausra néztem tanácstalanul, hogy most mi legyen. Gondolom most körbe fog vezetni, vagy megmutatja mi hol van.
Leraktam a cipőimet az előszobába, ahol az övéit láttam, majd közelebb lépkedve hozzá egy hosszú csókot nyomtam az ajkaira, nyelvem pedig vad táncra kélt övével. A lábam már nem is fájt, csak egy picit. Nem jelentett nagy szenvedést.
- Most mi legyen? - kérdőn néztem rá, és fogalmam sem volt merre menjek, de mielőtt Klaus elkezdené a nagy körbevezetést, úgy döntöttem kézbe veszem a dolgokat.
Elengedtem őt, mivel lassan teljesen rámásztam, majd pár ajtót kinyitottam és bekukucskáltam ott mi újság. Igazából nem volt sok dolog, mosdó volt, fürdőszoba, kis konyha.. úgy döntöttem a fürdőszobában állapodok meg.
Lassú, kicsit sánta léptekkel bebukdácsoltam a zuhanykabinba, de nem olyan célból, hogy zuhanyozzak, hanem körbenézni elfér-e itt két ember, de megtudtam, hogy körülbelül négy is.
- Bébi, nincs női tusfürdő! - kiabálok ki neki, bár nem tudom itt van-e a fürdőben vagy nem, mivel el volt takarva valami műanyagos üvegfélével, amin át nem nagyon láttam. Most kibírom férfi tusfürdővel, de majd kéne venni nőit, meg sampon is kell, aztán még ruhák. Szegény Klaus.. előre sajnálom.

Hallgattam őt végig nyugodtan, de belül megevett a bűntudat. Megkezdte a szívemet, a gondolatomat az aggodalom. Ha előbb jutott volna eszembe, hogy Mystic Fallsba jöjjek, tudtam volna neki segíteni. De, gyáva voltam ahhoz, hogy egyáltalán felajánljam neki a segítségemet. Igazából… nagyon nem is akartam. Nem szerettem, de most hogy megláttam, valami miatt szerelmes lettem belé újra. Védtelennek tűnik, és meg kell őt védenem, különben nem élne sokáig. Sokan vadásznak így rá.
Elmosolyodom, amikor tenyerét a hasamra tette, és simogatta. Az érintése is teljesen megbabonázott, és ráadásul nagyon kívánatosnak bizonyult.
Öröm volt látni, hogy mosolyog, és ez tényleg azért volt, mert boldog, és nem játssza meg magát. A nevetésétől én is boldog voltam, és ami a legjobb benne, hogy a mosolya, a nevetése a legszebb.
Meglepődöm, amikor közli velem, hogy nincs kedvenc étele. Megértem, mert hát még is csak 500 éven keresztül véren élt, azóta pedig az emberi ételeket még nem volt nagyon tanulmányoznia. Az a baj, hogy nagyon én sem tudom, hogy milyen ételek vannak, ezért nem is mondtam rá semmit. Csak közömbös arcot vágtam, és lehajtottam a fejemet.
Azonban, több minden is zavart.
- Most már nem kell éhezned. Van pénz bőven, ráadásul pedig fogyókúráznod sem kell, mert nem fogom hagyni. Nagyon megbántanál azzal, ha magadat gyötörnéd. – nézek rá, s végigsimítok a karján.
Nem akarom, hogy ne éljen teljes életet. Azt akarom, hogy ne legyenek szabályok az életében. Nincs elhízva, ráadásul annyi pénzem van, mint a szemét. A legdrágább éttermekbe fogom őt vinni. egy ilyen gyönyörű hölgy a luxust érdemli.
Azonban nem tetszett, hogy visszautasított. Utálom, ha egy nő visszautasít. Én csak az ő érdekeit akarom, szolgálni, és segíteni őt mindenben. nem akarom, hogy hiányt szenvedjen bármiben is, mert tőlem mindent meg fog kapni, ami szem-szájnak ingere. De, egyben én fogom a világon a legjobban  szeretni őt, és boldoggá teszem.
Csókjai újra ajkaimon égtek. Annyira édesek voltak, és gyengédek. Érezni akarom mindig. A legszebb érzés az, amikor ő csókol. Olyan gyengéd, és érzékeny, mintha tudná, hogy hogyan szeretem.
Aztán, hallom, hogy leáll a motor. Kinyitom a szemeimet, és csak annyit veszek észre, hogy szétrakja előttem a lábait, és az ölembe ül, és újra ajkaimra tapad.
Tenyereimet végig vezettem a derekán, simogattam a combjait. Annyira kívánatos volt. Kívántam őt minden értelemben, de már ebben a kis időben is eleget voltunk együtt, ennyi elég volt egyelőre. Most csak szeretni akarom inkább.
felsóhajtottam halkan, amikor a pólóm alá nyúl, és  érzéki tenyerét végighúzza a hasamon, a mellkasomon, és ennek hatására gyorsabban , és érzékibben csókoltam.
- Én jobban kívánlak. – felelem vissza neki, és végigcsókoltam nyakát, majd vállát, s arcát, mindenhol, ahol éppen értem. Annyira kívánom őt. szeretni akarom.
Elengedtem ajkait, aztán arcomat a nyakába temettem bele. Lehunytam a szemeimet, mint egy álmos kisgyerek, aki anyja ölében készül aludni. S szintén engem is elragadott az álom.

Katherine & Klaus

there's no sweeter innocence than our gentle sins

Klaus & Katherine

Mikor kikötéseket tett, széles vigyorral néztem, mivel akármennyire is imád irányítani, ki kell ábrándítsam, engem nem fog azért sem. Én önálló vagyok, képes vagyok dönteni mire van szükségem és mire nem, na meg, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Klaus persze viccelt, felismerem ezt a nézését, pontosan tudom, hogy ez az, amivel azt sugallja, hogy nem gondolja szavait komolyan. Azt csinál amit akar, de néha nekem is van beleszólásom. Legalábbis bele fogok kötni pár dologba, és ha igazán szeret akkor elviseli ezt tőlem. Nem bírom csukva tartani a szám ha a véleményemről van szó.
Miután Klaus végigcsókolta érzékien a mellkasom, majd vállam, rá kellett jönnöm, hogy indulnunk kell, így visszamásztam a saját ülésembe. Klaus nem díjazta ezt, szinte érződött rajta, hogy még tartana egy kicsit a karjaiban, őszintén szólva én is így érzek. Sokkal szívesebben maradnék az ölében, minthogy az autót vezessem egészen New Orleans-ig, de a tudat, hogy az lesz az új otthonom teljesen felvillanyoz. Nem sokszor jártam ott, inkább pár mendemonda jutott el a fülemig miszerint Klaus és a családja ott él már, sőt, Hayley által egy lánya is született, kik pletykák szerint halott. Azonban nem az, és nagyon jól esett, hogy Klaus megosztotta velem ezt a titkát, de mélyen magamban tudtam, hogy a kislány életben van. Alig várom, hogy lássam, találkozhassak Hopeal. Nem volt alkalmam babák közelében lenni, mivel Nadiat elvették tőlem legnagyobb bánatomra. Sosem fogom megbocsájtani az életnek azt, hogy nem kaptam meg a családom, a lányom. Sokaknak adódik a lehetőség, hogy felnevelhetik a gyermeküket, mégis teljesen elrontják ezt a feladatot. Dögöljenek meg.
- Fogyókúra, kevés pénz, szomorúság. - soroltam miért nem ettem ezekben a napokban. - De sokat ittam. Nem maradtam teljesen üres gyomorral.. - tetéztem a helyzetet, mivel én nem gondoltam akkora dolognak, hogy most pár napja nem ettem. Ellentétben Klausszal, aki az aggódás minden jelét kimutatta. Nem hibáztatom, én is aggódtam mikor közölte, hogy nem aludt. Na majd ő alszik, én meg eszek. Mindkettőnk szükséglete kiteljesedik.
- Nem kell, szívem, eszek magamtól is. Nem kell sok ennivaló, pár falat megteszi. - mosolyodtam el mikor a csókját éreztem az arcomon, és úgy éreztem van miért élnem. Eddig csak magam miatt, az élet adta szórakozás miatt, de most Klaus az, aki életerőt ad, még haldoklásom közepette is. Nem akarom elmondani neki, hogy öregszem, majd otthon beavatom minden részletbe. Most boldognak kell lennünk, aztán majd teperünk az életemért.
- Kis pocakosom. - hajoltam kicsit felé, majd a kezem a hasára tettem mikor felhajtotta a felsőjét, és megsimogattam. Izmos volt, szinte semmi háj nem fedte. Látszik, hogy edz, és a nevetését imádom hallani. Megmosolyogtat, sőt, most vele nevettem én is.
- Nincs kedvencem. - ráztam meg a fejem és pár pillanatra a tekintetemet az útról Klausra szegeztem. Ezen az úton olyan egyedül vagyunk, néha elmegy mellettünk pár kocsi, de semmi más. Megnyugtató.
- Hosszú, egyenes út, gyors csókot. - engedem el egyik kezemmel a kormányt és fordítom Klaus fejét magam felé, majd gyorsan csókot váltottam vele. Nem bírtam betelni az érintésével, annyira gyengéd, szenvedélyes, minden nő ölni tudna ezért. Miután megbizonyosodtam, hogy már vége annak az időnek mikor csókolgathatom, és újra az útra kell összpontosítanom, ideges lettem.
Egy ideig újra vezettem, de annyira irritált, hogy nem érinthetem, hogy nem bírtam sokáig. Elvesztettem az eszem, és hirtelen lefékeztem az autót, kicsit előrerántva az utasokat magával.
- Ne haragudj, de muszáj.. - másztam át az ölébe és tapasztottam ajkaira az enyémeket, gyengén beléjük harapva. Fogalmam sincs milyen módon érezzem és éreztessem vele, hogy számomra fontos.
Gondolom nem lesz ideges amiért ezért leálltam, ha igen, akkor nagyon rosszul esne.
Csókjaimmal áttértem a nyakára, közben vizes felsője alá benyúltam, végigsimítva felsőtestén. Nem kezdeményezni akartam, csak imádtam minden egyes porcikáját, odáig voltam érte. Jéghideg volt, de mégis élveztem, ellenállhatatlan volt ez az ember számomra.
- Fontos lenne hazaérnünk, de annyira kívánlak. - suttogtam az ajkaira két csók között, és nem perverz módon értettem. Nem bírtam ki egy percig sem nélküle, mivel új kapcsolat, rendkívül intenzív. Nem lesz számunkra szünet, minden percben érezni akarom. Ettől lennék boldog.

Katherine újra átmászott az ölembe, én pedig csak mosolyogtam, s szóra nyíltak ajkaim.
- Először is…- kezdtem neki. – Úgy kényeztetek el, ahogyan akarlak. Azt veszek neked, amit akarok,és annyiért, amennyiért akarom. – Kezdtem bele az első kikötésembe. – Másodszorra meg… az enyém vagy. Azt csinálok, amit akarok. – Néztem élesen a szemébe, hog velem még véletlenül se merjen nem egyet érteni.
Persze, hiába tűntek komolynak, és szigorúnak a szándékaim, de csupán csak vicceltem. Természetesen mindent meg fogok neki, azt, amit akarok, és azt, amit ő akar. Az a dolgom, hogy boldog életet teremtsek neki, hiszen Katherine nem az ágyasom, hanem a párom, az életem, a mindenem.
Elmosolyodtam, amikor újra ajkaimat kezdi csókolgatni, én pedig automatikusan hajába túrtam, s arcára helyeztem egyik tenyeremet, a másikkal pedig combját simogattam.
Furcsa. Az Őshibrid szerelmes lett. Az, aki azt állította, hogy egy vámpír leggyengébb érzése a szerelem. Soha nem voltam igazán szerelmes, mert nem éreztem rá magamat alkalmasnak. Jobban élveztem inkább azt, ha egy nő az ágyasom inkább, és nem kell minden rinyát meghallgatnom. De most inkább félredobom a gőgöt, és úgy viselkedek, ahogyan kéne. Legalább is, Katherine közelében. A saját énem, önmagamat nem akarom eldobni. Klaus Mikaelson vagyok, a gonosz király, ahogyan mostanság említenek. Továbbra sem fogok elérzékenyülni, mert nem engedhetem meg magamnak. Abból mi lenne? Káosz. Mindenki megölne akkor, ha látnák, valójában van egy gyenge oldalam is. Nem akarom, hogy ezt meglássa bárki is. Ez, persze nem fog megtörténni, mert továbbra is kegyetlen leszek másokkal. Mindenki megérdemli a kegyetlenséget. Szenvedniük kell…
Gondolataimból felébresztett, hogy nyakamat, aztán vállamat csókolgassa. Ezeket a csókokat én is kölcsönöztem. Meztelen mellkasát csókolgattam, aztán félig fedett vállát, s forró nyakát. Élveztem.
Újra visszamászott az ülésre, aminek nem örültem, és nehezen is engedtem el az ölemből. Tovább ölelgettem volna, és még mindig a karjaimban tartogattam volna. Annyira kívánatos minden szempontból.
Megfogtuk egymás kezét, és örültem, hogy legalább így is megérinthetem. A kezei is annyira csodálatosak. mindene.
Azonban meglepődtem azon, amit mondott. Hogy érti azt, hogy három napja nem evett? Még csak ezen a napon találkoztunk, és azelőtt sem evett semmit?
Halmozódtak bennem a kérdések.
- Miért nem ettél? – kérdezek rá aggódoan, s felé fordulok, és megsimogatom az arcát.
Aggódtam érte. Sok minden eszembe jutott, hogy miért nem ehetett. Először az, hogy fogyókúrázik, a másik pedig az, hogy eltapsolta az összes félretett pénzét. Te jó ég…
- Nemsokára hazaérünk, és az lesz az első, hogy eszel. Annyit, amennyit akarsz. Meg is etetlek, hogy biztos egyél. – Mosolygok rá, és az arcára nyomtam egy apró csókot, hogy tudja, mennyire szeretem.
Aztán, az utolsó szavánál elnevetem magamat.
- Én sem panaszkodhatok! - nevetek, aztán felhúzom a pólómat egy kicsit. Hízlal a sok tinilány.
Aztán, visszahúzom a pólómat.
- Nem vagy kövér. Inkább nagyon sovány. Ha hazamegyünk, telietetlek. – jelzem neki előre, hogy otthon teli lesz tömve. Nem hagyom, hogy éhes maradjon.
- Melyik étel a kedvenced? – kérdezek rá mosolyogva, mert akkor azt fogom neki megcsinálni, ha hazamegyünk. Nagyjából értem a főzés rejtelmeit, bár nem mondanám, hogy konyhatündér volnék.

Katherine & Klaus

there's no sweeter innocence than our gentle sins

Klaus & Katherine

- Kincsem. - vigyorogtam szélesen, mikor megint ajkait éreztem a nyakamon, és fogalmam sem volt mit kezdjek ennyi szeretettel, egyáltalán hogyan viszonozzam. Annyira sok szerelmet érzek, nehezíti a szívem és annyira kifejezném, de mikor elmondanám a mértékét teljesen megakadok. Nem jönnek a szavak, mivel kifejezhetetlen ami köztünk van, nem lehet szavakba önteni, nekem nem megy.
Mutatóujjamat az állára helyeztem és felemeltem a fejét, így a tekintetünk összefonódott, annyira igéző volt. Lassan közelebb hajoltam hozzá, és gyengéden kezdtem ízlelgetni ajkait, annyira finom, édes és ellenállhatatlan volt. Nem tudok betelni vele, egész nap elviselném ezt az érzést amit ő nyújt nekem. Úgy érzem élek, nem pedig azt, hogy haldoklok.
- Legyőzhetsz, de.. - húztam oldalra a szám majd elmosolyodva néztem rá. - visszavágót mindig kérni fogok, addig ameddig nem én győzök. - nyomtam pár puszit az ajkára, szorosan egymás után, az íze teljesen részegített, megbabonázott. Csodálatos ez az ember.
- Hmm.. - gondolkoztam el amit mondott. Mindent megkapni? Nem lennék egy kicsit elkényeztetve? Dehogynem.. nem lenne jó az. Nem akarok azon sorba beállni, ahol azok a nők vannak kik a párjuk által eltartott ribancok. - inkább csak azt kapjam meg amire szükségem van. - szögeztem le, de rájöttem, hogy van olyan dolog amire nincs szükségem de mégis jól jöhet. - Meg persze azt amit kérek, de ígérem nagyon-nagyon szépen fogok nézni hozzá, valahogy így. - és máris beindítottam a legédesebb nézésem, ami egyben angyali volt, mintha maga az ártatlanság lennék. - Mellesleg.. csikis vagy? Az előbb nagyon ugráltál.. - csipkedtem meg megint a hasát, és nevettem közben, kivételesen őszintén. Egy ideig csipkedtem meg csikiztem, majd felhajtottam a pólóját és gyorsan belefújtam, hogy nevessen.
- Akkor ez a feladat menni fog nekem, mert már most tökéletesen élek melletted, mikor gyakorlatilag alig egy órája vagyunk egy pár, és egy autóban vagyunk. - vigyorogtam és csókoltam meg nyakát. Lehet kicsit furán hangzik, de boldog vagyok Klaus miatt. Nem tudom, ilyen gyorsan sosem estem szerelembe senkivel.
Mikor arról kezdett el beszélni, hogy rólam lesznek festmények a falon, vadul ráztam a fejem. Nem akarom magamat bámulni mindenhonnan.. kicsit rosszul aludnék attól a tudattól, hogy vagy öt Katherine festmény néz minket.
- Szó sem lehet róla. Imádnám, ha lenne rólam pár kép, de nem a falon. - kedvesen mondtam neki, hogy ezt nem szeretném, de örülnék, ha festene rólam. - Természetesen teljesen felöltözve, nem szeretném, hogy aki talán átjön hozzánk a testemet nézné. - grimaszoltam, mivel lehet szép a művészetben a meztelen ábrázolás, de ha rólam lenne olyan.. kiborítana. Nem engedném azt, hogy ruházat nélkül legyen rólam pár kép.
Mikor elhúzta a kezét és a középkori szöveggel jött nem is tudtam mit reagáljak. Most nem csókolhatom meg ott ahol akarom, mert véletlenül a 21. században élek? Én kérek elnézést.. na nem baj. Én így szeretem. Régies és odafigyelő, nem mint a mai sznob férfiak.
Mosolyogtam örömmel telien, mikor szerelmének hívott, és úsztam a szeretetben, nem is tudtam hogyan kezeljem ezt. Majd mikor azt mondta ideje indulnunk akkor bólintottam és megvártam amíg átül az anyósülésre. Kinyílt az ajtó a másik oldalon és odakaptam tekintetem majd mielőtt elindultunk volna átmásztam az ölébe egy pillanatra.
- Figyelj, édes.. - mondtam neki csábos hangon és hívogatóan. - te nekem ne mondd meg hol csókolhatlak. Ott foglak ahol épp érlek. - mondtam meg neki nemet nem tűrő hangon, majd egy csókot nyomtam az ajkaira. - Akár itt.. - mondtam gyorsan majd a nyakát kényeztettem tovább csókokkal. - vagy itt.. - vállára értem át csókjaimmal, és úgy éreztem átadhatom neki a szeretetem így. - esetleg akár itt is. - emeltem fel a kezét és nyomtam rá pár csókot, hogy cukkoljam. Nekem nem fogja megmondani hol és hogyan csókoljam, szerintem ez az én döntésem. Ha neki ez rabszolga és gazda kapcsolatra utal, akkor legyen.
Visszamásztam a vezetőülésbe, majd beindítottam a motort és elindultam először lassan, mivel még szoknom kell, hogy újra a volán mögött ülhetek. Közben Klaus kezét fogtam végig, csak sebességváltásnál nem.
- Cica, ha hazaérünk eszünk valamit? - néztem rá pár pillanatra kérdőn. - Éhen halok. - vázoltam a helyzetem, és nagyon éhes voltam már, egy jó ideje nem ettem, mivel fogyózom. - Nem ettem úgy három napja semmit. Inkább ittam. - vallottam be neki, hogy nem étkeztem rendesen a napokban. - Kövér vagyok. - gúnyolódtam magamon, mivel úgy éreztem tényleg az vagyok, de az egészségtelen étel a rabjává ejtett. Klaus remélem megérti.

Bevallom, nehéz elviselnem ezt a sok szerelemmel kapcsolódó dolgot. De nem azért, mert nem akarom vagy mert nem szeretem, hanem mert nem ehhez szoktam hozzá. Soha nem mondtam egyetlen egy nőnek sem, hogy érte képes lennék meghalni. Számomra az egyetlen vigaszom az életem. Jó életem van, mert mindenem meg van. Az pedig már más kategória, hogy ha valaki nem szeret. Nem is várom el, mert nem szorulok mások szánalmára, sem pedig mások szeretetére sem. Egyedül aki kell nekem, az Katherine.
Próbáltam nyitva tartani a szemem, de valahogy aligha ment. A hibridlétnek meg van a maga előnyös oldala, de ugyanúgy megvannak a hátrányai. Például az, hogy számomra nélkülözhetetlenné vált az alvás. Máskor soha nem aludtam. S rám tökéletesen igaz volt ez;” az ördög soha nem alszik”. De most már bizonyított a tény, hogy igen, az ördög alszik, ráadásul négy napja nem volt benne része, és ezért nyűgös.
Azonban, amikor az ördög rátekint az angyalra, valami jóság ülepszik szívére, és csak azt a fényt tudja nézni a szemében, ami soha nem alszik ki.
Az ördög aztán fattyú arcát az angyal édes, hófehér nyakára hajtja, és elfelejti mindazt, hogy ki ő a pokolban. Az ördög aztán szárnyakat akar növeszteni, szép, fehér szárnyakat, mint ami az angyalnak is van, ami az ördögöt körbeöleli. A gonosz beleszeretett a jóba.
- Egyetlenem. - szólal fel aztán az ördög csalogató hangon, mintha csak kísérteni akarna.
Igen, valóban így van. Beleszerettem a lányba, aki valójában egy angyal. És ő is belém szeretett. Az angyal az ördögbe.
- téged soha nem bántanálak. De attól még győzhetek. - Mosolyogtam rá szerényen, és újra végigcsókoltam hideg nyakát forró ajkaimmal.
Amikor a hasamat kezdi csipkedni, néhányszor felugrok egy kicsit, hiszen nincs a hasamon semmilyen zsírpárna, ami védne a Kath -féle csikiktől.
- Te pedig mindent megkapsz tőlem. Azt akarom, hogy mindenki irigykedjen rád, hogy milyen gyönyörű vagy, és hogy mennyi mindent megtehetsz az életben. Azt akarom, hogy mindenki felnézzen rád. - Nézek fel rá, hiszen jóval magasabban volt az ő tekintete, mint az enyém.
- A királynők dolga az, hogy jól éljenek a királyuk mellett. - kuncogok, aztán újra magamhoz ölelem, mint amikor a gyermek az anyját ölelgeti.
Nyakamat csókolgatja. Úgy érzem, nem tudunk egymással betelni. Kívánjuk, és akarjuk egymást, úgy érzem. A mennyben érzem magam.
Aztán, mesélt a hálószobáról, hogy milyen lehetne. Elmosolyodom rajt, mert a hangjából is kivehető, hogy egy erotikus szobát szeretne. Egyáltalán nem bánnám. Azt akarom, hogy aki abban a szobában jár, érezze azt a vágyat, ami köztünk van.
- Festek rólad rengeteg képet, és azok lóghatnának majd a falon a hálószobában. - adok én is egy jó ötletet. Nem feltétlenül meztelen festmények lehetnek azok.
Amikor pedig felemelte kezem, és egy csókot nyomott rá hirtelen visszahúztam.
- Ezt nem szeretem. Csak a rabszolgák csókolgatják a gazdájuk kezét. - rázom meg a fejemet.
Két tenyerembe veszem Kath arcát, s megcsókolom, ráharapok gyengéden.
- Egyetlen szerelmem. - mosolyygok rá, aztán kibújok alóla, és kimászok a kocsiból.
- Ideje indulnunk. - állapítom, meg, és egy csókot nyomtam a szájára még utoljára.
Becsukom az ajtót, aztán beszállok a másik oldalról könnyedén. Kényelmesen elhelyezkedem, és Katherine kézfejére pihentetem le tenyeremet.

Katherine & Klaus

there's no sweeter innocence than our gentle sins

Klaus & Katherine

Klaus volt a tökéletes számomra még ha ez rendkívül meglepő lenne más esetben. Ha valaki megkérdezné mit csinálok épp nagyon furcsán hangzana a válaszom.. áh, épp lógok, Klaus ölében ülök és épp szeretettel egészítjük ki egymást. Jól hangzik.. szeretem őt.
- A szerelmed jóérzéssel tölt el.. - mosolyogtam mikor bókolt és a nyakam, előtte vállam csókolta végig. Annyira jóérzés volt, egész nap eltudtam volna viselni az ilyesféle közeledését, bár minél közelebb kerülünk közös jövőnkhöz, rájövök ez mindennapos dolog lesz.
Elgondolkoztam azon milyen a szerelem.. főleg ez az intenzív vágy amit Klaus iránt érzek, csillapíthatatlan szerelem. Le sem tudom róla venni a kezem, annyira új ez az egész. Azt mondják a kapcsolat legelső pár hete az amikor a két illető minden percet a másikkal akar tölteni, majd teljesen természetes lesz; elsablonosodik.
Nem fogom hagyni, hogy a kapcsolatunk tönkremenjen. Tartson egy örökkévalóságig.
- Én csak azt szeretném, hogy aludj egy picit. - pusziltam meg az orrát és biztos voltam abban, hogy pár óra pihentető alvás jót tenne neki. Nekem pedig gyakorolni kellene ezt a vezetés dolgot, mivel kezdek kijönni a gyakorlatból. Na nem baj, nem rozsdásodtam még be annyira.. remélem.
- Niklaus Mikaelson.. - nézek rá fenyegetően majd egy rövid, gyengéd csókot nyomtam ajkaira. - Úgysem érnél hozzám egy ujjal sem. - suttogtam a ajkaira egy diadalittas mosollyal, mivel Klaus nem hinném, hogy bántani merne, nem olyan. Nem bántja azt fizikailag aki a szívébe kerül. Elvigyorodtam és megcsipkedtem a hasát, hátha csikis. Remélem az, jó lenne látni a nevetését. Imádnám.
- Ennél még sokkal többet fogok neked nyújtani. - ígértem meg neki, mert tényleg így is lesz. Ő kapja majd a legtöbb szeretetet és törődést ezen a földkerekségen. Igyekezni fogok, ezzel nem lesz baj. Szeretném ha bepótolnánk azt az ötszáz évet amit ellenségeskedéssel töltöttünk ahelyett, hogy egymást szerettük volna.
- New Orleans királynője.. - vigyorodtam el mikor meghallottam ezt a jelzőt, mivel nagyon furcsán hangzott ez. Aligha fordultam meg párszor a városban évekkel ezelőtt, de mivel Klaus a királya, így nekem kell lennie a királynőnek. - Mi a dolga a királynőnek? Otthon porolja a gyémánt -és smaragdgyűjteményét? - nevettem fel és így képzeltem el a következő éveimet. Nem akarok luxust, nem akarok elkényeztetettnek lenni.
- Szerelmem.. - csábosan mondtam és lehunyt szemmel csókoltam meg a nyakát, annyira finom, édes volt a bőre. Illata megbabonázott, annyira tökéletes volt minden vele. Szeretem, szeretem őt, menthetetlenül.
- Hihetetlen vagy. - mosolyogtam és nyomtam egy gyors puszit ajkaira. - Lehetne egy nagy ház.. - gondolkoztam és be is ugrott az álomhálószobám. - Ó, a hálószobánk lehetne vörös.. az ágynemű is olyan színben pompázna, selyem.. - a selyem olyan erotikus, Klaus viszont biztos nem bánná, ha a szobánkról sütne, hogy sokat szeretkezünk. Így is lesz, ez tuti biztos.
- Indulnunk kéne.. - viszonoztam csókját majd ajkaira suttogtam, hogy kifutunk az időből. - de nincs kedvem. Olyan kényelmes vagy, törődő.. otthon pedig olyan jó lenne, összebújnánk.. - borzongtam bele ebbe a kellemes gondolatba, és tudni, hogy ez vár rám minden egyes nap.. felemelő. - Szerelmeskedjünk még egy picit. - néztem rá kiskutyustekintettel és olyan jó volt vele minden. Hideg volt, nem voltak jó körülmények, mégis annyira élveztem, hogy sosem felejtem el milyen jó volt az első összebújásunk.
Felemeltem a kezét, mit fogtam és egy puszit nyomtam rá, minden pontját olyan jó volt csókolni. Nem tudok betelni vele.

Imádtam őt érezni. Az illata, a hajának a tapintása, az arca pedig olyan puha, hogy egész nap csókokkal ajándékoznám.
Dörgölőztem hozzá, szinte teljesen belebújtam.
-         Annyira csodálatos vagy. Gyönyörű… - csókolgatom végig a vállát, s aztán pedig nyakát. Nem akartam megint kezdeményezni, csupán csak annyira édes, hogy azt sem tudom, hogyan érezzem őt, vagy hogyan szeressem.
A legjobb az volt, hogy ajkait éreztem. Egy nő csókja sem volt ennyire édes, vonzó, és gyengéd. Teljesen elcsábított. Katherine egy ördögi szirén, aki képes elcsábítani bármely férfit, köztük pedig engem is. De nem csupán a külseje vonzott. Hanem a belső éne, a szeretete, a gyengédsége, és az egész éne. Mintha csak egy csapda volna. Egy olyan csapda, amibe örökre bent ragadnék. Szeretem őt.
Régen azt állítottam, hogy egy vámpírnak a legnagyobb gyengesége a szerelem. De ez nem így van. A lányom rá a tanú, aki megtanított arra, hogy igen is, szeretni kell. De a régi életről sem szabad ezért lemondani. Katherine mostantól az enyém, a párom, és nemsokára majd a feleségem is lesz.
-         Mindenben ügyes vagy. – állapítom meg, avagy azt igazolom, hogy könnyen el is találna abba a városba. – De van beépített GPS, ha érdekel…- mosolygok szerényen, kissé álmosan.
- Katherine Pierce, erősebb vagyok. – Csipkelődök egy kicsit, hogy én ugyan, nem kapok ki!
Imádtam az érintését, ahogyan végigfut rajtam. Olyan jó volt így lenni. Bár, jobb lenne, ha ez otthon a fotelben, a kanapén, vagy pedig az ágyban lenne. Meztelenül, vagy fehérneműben, vagy csak egy pólóban… annyira hívogató. Annyira szeretem Olyan kedves lett hirtelen. És…
-         Soha nem éreztem még ennyi törődést, mint amennyit eddig nyújtottál nekem. – mondtam aztán ki, amit gondoltam, s megráztam a fejemet, mert hirtelen mondtam ki. De nem bánom, mert legalább tudja, hogy tényleg ezt gondolom, és nem hazudok neki. Feltételezem eszébe jutott már, hogy csak szórakozok vele, és nem kell nekem másra, csak kalandokra. Ez viszont nem így van.
-         De te luxust érdemelsz. Palotákat, rabszolgákat, nagymacskákat, ha már egyszer te leszel New Orleans „királynője”. – mosolygok rá. Hiszen, ha már engem New Orleans királyának emlegetnek, akkor Katherine lesz a királynő. Egyetlen királynőm.
-         Édesem? -  mosolygok rá, amikor szívemnek szólított. Végigsimítottam derekán újra, és egy apró csókot hintettem arcára. Olyan csodálatos. Akárcsak egy porcelánbaba.
-         Inkább az a kérdés, hogy milyen házat szeretnél. – Mondom neki először ezt, hiszen az a legfontosabb dolog. – És ne gyere nekem azzal, hogy kifizeted, mert megsértesz vele. Tudod, hogy van pénzem, és eddig nem volt kire költenem. De most már van. – Mosolygok rá, és ezáltal a grimasszal utalok arra, hogy rá fogom költeni az utolsó fillérig is.
Amikor megfordul, segítek neki benne, s átölelem karjaimmal.
-         Olyan jó téged az ölemben tartani. – Csókolom meg ajkait gyengéd, érzéki csókkal. Hozzábújtam, s lehunytam a szememet.
- kár, hogy az ember nem így hal meg. – mosolyodom el.
 

Katherine & Klaus

there's no sweeter innocence than our gentle sins

Klaus & Katherine

Hozzám bújt, én pedig elmosolyodtam, teljesen őszinte mosoly volt az ilyesféle. Boldog voltam, mivel Klaus mellett tölthettem ezt a percet, meg a következőt és az azutánit.. annyira örültem neki. Két nappal ezelőtt gyűlöltem, de ma már egy pár vagyunk. Az élet adta így, ha Klaus nem járt volna ott, ahol éppen én akkor biztosan utálná még mindig. Ez megváltozott. Megérintette a szívem.
- Ne is mozdulj. - pusziltam meg a homlokát, és nagyon jól esett, hogy hozzám bújik. A közelsége teljesen feltölt boldogsággal, a szívem jólesően nehéz a szerelmétől, fürdök a szeretetében. Látom rajta, hogy nem hazudik. Nem hazudik arról amit érez irántam és ez pluszban kellemes nekem. Én sem hazudok, tényleg így érzek ahogy.
- Azt állítod nem vagyok elég ügyes ahhoz, hogy vezessek New Orleans városáig? - nevettem fel hitetlenkedve, de nem haragból. - Klaus Mikaelson, ezért otthon még kikapsz. - vigyorogtam és poénkodva mondtam. Államat a fején pihentettem, és lehunytam a szemem, kényelmes volt így, egész nap tudnék így lenni.
- Otthon alszunk. - halkan ígértem meg neki, de először haza is kellene érnünk, de így nem úgy tűnünk, mint akik lázasan rohannak haza. New Orleans messze van innen, így egy kicsit hosszú az út. - Majd összebújunk és alszunk. - pusziltam meg a homlokát újra, hogy érezze a szeretetem, és úgy is maradtam, fején pihentettem enyémet. Nem érdekelt, hogy vizes leszek, örülök, hogy ő az enyém.
- Nem kell luxus. - simogattam meg a fejét és könnyed hangon beszéltem hozzá. - Nekem csak te kellesz. Csak te. - mosolyodtam el és nem is hiszem el, hogy ezt én mondtam. Így is gondoltam, egy szavam sem hazugság. Klaus megváltoztat; jobb emberré tesz.
- Csak egy cica kell. - nevettem el magam, mert a tigris eléggé viccesen nézne ki, bár mindig is imádtam a nagymacskákat. - Persze, hogy alszunk. - természetesen tényleg fogunk aludni, mert nagyon fárasztó az út, és nem szándékozom rajta aludni.
- Szívem.. - szóltam neki, és jól esett kimondanom ezt a becenevét. Eltoltam magamtól a fejét, majd ajkait kényeztettem gyengéd csókokkal, elszakadni sem akartam tőle, annyira édes volt. Élveztem, hogy mindennap érezhetem ezt ezentúl amit most. Fülig beleestem ebbe a férfiba.
- Amúgy.. - gondolkoztam egy pillanatra és eszembe jutott pár dolog a házzal kapcsolatban. - Szeretnék télikertet. - mosolyogtam rá, mivel imádom ezeket. Talán megoldható, hogy nekünk is legyen majd, de nem akarok Klaus pénzén élősködni, nem azért megyek oda, egyáltalán nem. - Ha drága akkor szólj, és fizetem én. Nem akarok sokat költeni, csak szép lenne. - fordultam meg az ölében, így már nem vele szemben voltam, hanem háttal, majd mellkasára dőltem, karjait megragadva átöleltettem magam vele, hogy ne csússzak le. Képes lennék elaludni így, annyira jó pozíció ez. Nem akarok még indulni, nem tudom szeretni az út közben.
- Érzem a szívdobbanásaid. - fogtam meg a kezét és olyan nyugodt volt minden, annyira békés. Bár így élhettem volna mindig is, de ezentúl remélem így lesz. - Csak a te illatod érzem.. - szippantottam bele a levegőbe, és Klaus kölnijét éreztem mindenhol, imádtam ezt az illatot. - ez itt a menny. - nevettem fel és tényleg a mennyországban éreztem magam. Mellette ilyen volt minden.. megáldott vele az ég.