Miután leparkoltam a már így is zsúfolt iskola parkolójában, egyből Jeremy után kezdtem el érdeklődni. De mintha senki sem vett volna tudomást rólam.. Az biztos, hogy nincs biztonságban, most, hogy Vicki vámpír lett. Alig pár napja változott át és máris egy ilyen rendezvényen vesz részt. Ebből semmi jó nem sülhet ki, főleg akkor, ha találkozik az öcsémmel, és ő mondjuk furán reagál. Mi van akkor ha nem tud uralkodni a vérszomján és megtámadja őt? Ha baja esik? Ha nem tudja fékben tartani a szomjasságát..?
Ezek a gondolatok háborgatták a már így is aggódó elmémet, és már rohantam. Még szerencse, hogy fehér tornacipőt hordok, a magassarkú helyett. Ugyanaz a jelmezem, mint tavaly, amikor összeöltöztünk Matt-tel. Ő volt a doktor, én pedig a nővér. Megpillantottam Caroline-t az italoknál, és odafutottam.
- Szia, nem láttad Jeremy-t? - kérdeztem szinte lihegve, annyira kifáradtam. A hangom és a tekintetem is egyben a kétségbeesést sugallták. Caroline csodálatosan festett a boszorkány jelmezében, egy kicsit kihívó, de hát ilyen ő.
- Nem, bocsi. - rám se hederített úgy válaszolt, de a hangjában a bizonytalanságot véltem felfedezni. Megragadtam a vállát, hogy a szemébe nézhessek.
- Caroline, ez fontos. - mondtam komolyan, hogy lássa mit élek át ezekben a percekben. Megforgatta a szemét, ez teljesen rá vall és egy irány felé mutatott.
- Talán arra láttam menni. - csengett a hangja. Nem is kellett több elkezdtem a kijelölt irány felé futni. Ez az út a horror házba vezetett be, így rengetegen voltak. Nagy nehezen átvergődtem a tömegen, és néha egy-egy diák ijesztő ruhában felbukkant. Egyszer hangosan is felsikoltottam, mire egy számomra ismerős lányt megpillantottam.
- Vicki? - suttogtam kérdőn, és odarohantam hozzá. Szerencsére egyedül volt. A jelmeze láttán kirázott a hideg, és alig hittem a saját szemeimnek. Egy vámpírnak öltözött.. Mégis mi másnak, ha már meg vannak hozzá az agyarai? Elé álltam, elállva az útját és kérdőre vontam.
- Remélem tudod, hogy nem mehetsz így Jeremy közelébe. - halkultam el, hogy a mellettünk elhaladó diákok semmit se sejtsenek arról, hogy Vicki mi is valójában.
- Árthatsz neki Vicki, jobb lenne, ha hazamennél. - nem szakítottam el tőle a tekintetemet és fogalmam sincs, hogy mire vállalkozok. Képes vagyok egy vámpírt magamra haragítani? Ráadásul egy vérszomjas vámpírt? Merész... Remélem nem találtam még meg Jeremy-t és nem esett neki semmi baja.