log in don't hide yourself | |
|
chatbox
i'll whisper a secret
|
who's here? i wanna see your face Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég Nincs A legtöbb felhasználó ( 64 fő) Vas. Aug. 14, 2022 11:44 pm-kor volt itt. |
new posts read them every day |
| |
welcome to my world ► Residence : new orleans ♢ ► Age : 1022 ► Total posts : 75 ORIGINAL VAMPIRE †
| Tárgy: Re: Miss O'Connell Hétf. Május 30, 2016 8:30 pm | |
| GRATULÁLUNK, ELFOGADVA! Üdv, drágaságom! Már nagyon vártam, hogy érkezzen közénk egy Camille, hiszen Cami karaktere egy rendkívül aranyos, és bájos egyén, leszámítva a vámpíri énjét, na de ez most még nem ide tartozik! Régebben nekem is volt szerencsém máshol Camille karakterét vinni, ám sajnos nekem kevés sikerrel sikerült a karakterrel boldogulnom. Pedig, hogy őszinte legyek... a sorozatban nagyon szerettem őt, ő volt a másik kedvenc női szereplőm ott. És még is, nagyon nehezen bírtam vele, hiszen Cami karakterének meg van a maga varázsa, a kedvessége, bájossága, ugyanakkor a határozottsága, mint egy igazi nőé. Ezeket a jellemzőket tökéletesen levázoltad a leírásod folyamán, és teljesen helyén találtam mindent. A külső leírásod alapján eszembe jutott Leah szépsége, tény és való, Camille minden formában egy elbűvölő, bájos hölgy. Ami pedig a bátyámat illeti, nos, remélem, hogy sikerül megtalálnotok a közös utat ketten, Aurorara pedig még csak rá se hederítsetek! No de, nem húzom tovább az idődet. Klaus már biztosan nagyon vár téged, úgyhogy előttetek a placc. A karakterlapod teljesen a helyén volt, tökéletes olvasmányban lehetett részem így az esteledő órákban. Foglalt le az arcod, és jó játékokat kívánok! ( Ha lesz időm, mindenképpen beállok a sorba nálad egy játékért!) |
| | |
welcome to my world ► Residence : × New Orleans × ► Age : 35 ► Total posts : 9 HUMAN BLOODBAG ☮
| Tárgy: Miss O'Connell Vas. Május 29, 2016 1:32 pm | |
| BECENEVEK Cami, Cams KOR Huszonhét SZÜLETÉSI DÁTUM 1988. Aug. 04. SZÜLETÉSI HELY New Orleans FOGLALKOZÁS Pultos, (pszichológus) CSALÁDI ÁLLAPOT Egyedülálló FAJ Ember PLAY BY Leah Pipes | |
Az emberek összetettek, nem lehet rájuk aggatni a jelzőket, mindenkiben van minden, mindenkiben megtalálható a jó, éppúgy a rossz is. Valójában eddig nem vallottam be magamnak, hogy miért is lettem pszichológus, de már tudom.. Klaus örült exe tépte fel a régi sebet. Valóban történt valami, ismeritek a történetet, de hogy azokban a pillanatokban mit éreztem, azt már kevésbé. Élveztem, élveztem, hogy fájdalmat okoztam, hogy megadtam neki, ami járt. Egész testemet átjárta a boldogság és az adrenalin, teljesen máshogy éreztem magam, mint általában. De a legijesztőbb a késztetés, hogy tényleg öljem meg és ez az eset ismétlődjön meg, azóta küzdök a saját démonjaimmal és próbálok nemet mondani a sötétségnek. Eddig is kissé magányos voltam az öcsém elvesztése miatt, de most hogy a nagybátyám is eltávozott.. hiányzik a családom, annyira jó lenne, ha minden a régi lehetne, de nem lesz már újra ugyanolyan, mint régen.. Megfontolt ember, majdnem mindig mindent megfontolok, mielőtt cselekednék, fontos a józan ész és a tiszta fej. Segítő típus vagyok, szeretek másokon segíteni, mi se bizonyítja jobban ezt, minthogy én a Mikaelson család házi terapeutája. Lassan, de biztosan kezdem magam úgy érezni magam velük, mintha én is a család tagja lennék, de nem vagyok. Klausszal meg.. nagyon érdekes viszonyban vagyok, néha úgy érzem.. úgy érzem, mintha.. mintha.. Nem tudok sokat mondani magamról, tényleg összetett vagyok én is, de.. próbálok nemet mondani a sötétségnek és sikeresen teszek: kedves, aranyos, barátságos, segítőkész, törekedő és reménnyel teli vagyok, nem mondok le senkiről és mindenkiért megteszek mindent, amit csak tudok, hisz ez vagy én Camille O'Connell.
Hát tujátok ez a rész nekem sokkal nehezebb, mint a többi nőnek, mert az igazat megvallva én nem élek igazán a divatnak. Szerintem nagyon átlagosan nézek ki és lenne mit igazán leadnom magamból, sajnos nem vagyok sovány és vékony. Mindig is szerettem volna sovány lenni, de azok a fránya gének nem engedték sosem.. De nincs is értelme most ezen gondolkodni, inkább nézzük meg, hogy mit látok, ha a tükörbe nézek: Vissza rám egy szőke lány néz, kinek a haja mindig szép és fényes, igaz hogy nem igazán hosszú, de elegánsan mutat a feje tetején, ez a koronája. 168 centiméteres magasságával nem igazán lóg ki a sorból, ez is épp átlagossá teszi őt, de kék szemei olykor nagyon is szépen tudnak csillogni és különlegessé teszi őt. Nem sok embernek van ilyen szép kék szeme, mint neki. Testalkata átlagos, de egy pár ruhával igencsak ki tudja emelni a szépségét, mint mindegyik nő. Öltözéke sem kirívó, nem szeret kiöltözni, nincsenek nagyon drága ruhái, de meg van azzal elégedve azzal, ami neki megadatott. Sőt, nagyon is egyedi tud lenni, mintha valami titka lenne, pedig az igazat megvallva nincs, éppoly átlagos lány, mint bárki más ezen a földön. Én ezt látom minden egyes alkalommal, amikor a tükörbe pillantok, egyáltalán nem bízom el magam, nem is én lennék, ha szépnek kiáltanám ki magam. |
Nem is tudom, hogy hol kezdjem el, annyi mindent történt és szinte mindent tudtok róla, kivéve egy történetet. Okkal nem ismeri senki, hisz szégyellem, szégyellem elmondani bárkinek is. Én Camille O'Connell nem vagyok annyira tökéletes, mint amilyennek az emberek hisznek engem, hisz engem is kísértésbe ejt a sötétség. Épp ehhez tartozik a történetet, melyet most elmesélek nektek.. Harmadéves voltam, amikor minden történt és letartoztattak testi sértésért és tettlegességért. Akkoriban volt egy barátnőm, akit nagyon szerettem, olyan volt számomra, mint a testvérem. Boldog voltam, a barátsága bearanyozta a mindennapjaimat és túlsegített a gyászon, sikerült túllépnem a tényen, hogy a testvérem megölte magát. De a barátnőm elkezdett egy sráccal randizgatni, aki egyáltalán nem volt jó hozzá, eleinte nem tűnt rossz alaknak, de később összevesztek és veszekedtek, míg addig a fajult a dolog, hogy megütötte a barátnőmet. Mindig is elítéltem azokat a férfiakat, akik a nőket bántották.. Győzködtem a barátnőmet, hogy jelentse fel és vetessen látleletet a rendőrségen, de nem tette meg, túlságosan is félt a sráctól. Eltelt egy hét, eltelt kettő és egyre csak gyűlt bennem a harag. Nem is találkoztam a sráccal többet, de egyik este egy buliban találkoztunk, épp egy elsőst próbált becserkészni és én.. nem tudtam kontrollálni magam, egyszerre csak kitört belőlem az addig elfojtott indulataimat. Felkaptam a hozzám legközelebb eső sörösüveget és teljes erőmmel a képébe vágtam, egyetlen pillanatig sem bántam, még azt sem, hogy pár szilánk az én kezembe fúródott, pont ellenkezőleg, élveztem és.. többet akartam. Láttam ahogyan a vére lassan kezd csörgedezni, de nem kaptam meg még, amit érdemelt.. Eleinte csak ütlegeltem és ő próbált védekezni, de egyre gyengébb lett. Aztán a fejét kezdtem el a pultba verni, de nehezen ment, mert próbáltak elszakítani a sráctól, próbáltak szétválasztani minket, de én nem akartam.. Egyszerűen nem tudtam leállni, hiába tudtam, hogy amit teszek az nem helyes, de gyűlöltem őt.. gyűlöltem, mert majdnem megúszta az egészet. Mikor végre leráncigáltak róla már nem volt annyira vidám, már.. nem volt nagyfiú, mint amikor megütötte a barátnőmet. Aurorának igaza volt, azért tanultam pszichológiát, hogy megértem a saját sötétségemet, hogy megértem azt, miért éleztem azt, amit tettem, de mai napig nem tudom megfejteni.. egyszerűen csak ellent mondok, próbálok ellenállni. De már csak egyetlen lökés kell, hogy újra visszakerüljek a sötétségbe, de nem akarok.. Próbálok másokon segíteni, de az ő sötétségüket megértem és reménykedem, hogy az övéken keresztül egyszer nekem is sikerül megérteni, hogy milyen is vagyok.
Ez az a történet, ez az amit még senki sem tud rólam. Azóta persze az életem más fordulatot vett, megváltoztam és másmilyen lettem. |
| | | |
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |