Számomra ez szinte teljesen érthetetlen. Már mint az, hogyan tudta megoldani, hogy a bútorok neki mentek, elég minimalista a lakásom, de azt hiszem Lara valamit nagyon tudhat, ha ezt így sikerült neki elérnie! Ülök a kádban Laraval az ölemben és hallgatom, ahogy arról beszél, hogy a hősöm akar lenni, de nincs köpenye és neki is kell egy, mert minden hősnek van. Ezen nem tudok nem mosolyogni, hiszen olyan aranyos közben. Bár a helyzet elég faramuci, tekintve hogy a kádamban ülünk, én tök meztelen, ő meg felöltözve. Mondjuk, bajnak nem baj, amúgy is facér vagyok, tehát egy dühös barátnő sem fog ide beállítani hisztizni. Mondjuk már nem zavartatom magamat, a zavarom is elmúlt, amit okozott, inkább csak kitapogatom, merre lehet a bourbon és felemelem, hogy igyak belőle egy nagyobb kortyot, mert ezt nem lehet kibírni józanul. Kész szerencse, hogy mi is le tudunk részegedni.
- Majd nézünk neked valamit, ha más nem kölcsönadom az egyik lepedőmet, azt hiszem piros is van. – Gondolkozom el, és lerakom az üveget vissza a padlólapra. Majd megnézem a kezét és konstatálom, hogy ott bizony véraláfutása lesz.
- Jó, majd akkor kapsz a véremből pár cseppet, hogy ez itt ne liluljon be. – Aztán elfordítom a tekintetem, a véraláfutásról, és inkább a vizes arcába nézek bele, amiben megint vándorolni kezdett egy hajtincs.
- Tudod mit nem fontos, én ehhez túl józan vagyok, szóval, ideje lenne nekem is innom valamit úgy igazán, de ahhoz ki kellene másznod az ölemből és a kádamból is… - Dumálok bele az ő szövegébe, és következőre már azt nézem, ahogy ő fejel le engem, és ámuldozik, hogy milyenek a szemeim. Én egyhelyben maradok, nekem ez a kis koccanás nem ártott, de ahogy elnézem, neki azért egy kicsit igen.
- Ha azt mondod olvad csoki, vagy forrócsoki, azonnal kihajítalak a kádamból! – Szólalok meg hírtelen, mivel ezt a két megnevezést nagyon utálom. Bizonyos nők szerettek így hívni, és nagyon nem preferáltam már akkor sem a dolgot, és nagyon nagyon nem szeretném, ha a legjobb barátom is esetleg ezt benyögné nekem részegen, és amúgy is, túl józan vagyok!
- Na csillagom, odakint a szárazon sokkal izgibb, ráadásul az itteni üveg bourbon már kifogyóban van és nem vagy tehén, de mozgás, nem itt akarom megvárni még kijózanodsz! – Sürgetem meg, hogy mozduljon és menjen már kifelé, szálljon le rólam, és kimászhassunk már innen végre.
- Na, épp emiatt kellene akkor innen haladni kifelé. – Megtehetném, hogy felemelem és kirakom, de azt hiszem, most inkább csak kinoszogatom innen, valami azt súgja, jobban járok így, mintha felkapnám, és kipakolnám. Mögötte lépek ki a kádból, és sétálok el a polcig ahol a törölközőket tartok, leveszek egyet, amit a derekam köré csavarok egy másikat a hajamra, és egy fürdőlepedő nagyságút oda adok Laranak is. Nem vacakoltam, vámpír sebességgel tettem meg mindezt, így a műsorról nem maradtam le, hogy vetkőzik, és szembe fordul velem.
- Akkor vedd le, majd hozok neked valamit, amit felvehetsz. – Kibontom a törölközőt és ráterítem, így úgy fest mintha csak egy szellem lenne, az a klasszikus, aminek gyereknek is öltöztünk egy lepedővel a fejünkön.
- Nem, csak nőies…- jegyzem meg, mert hát nem vagyok fából egy kicsit sem, és Lara igen is csinos nő, ott kerek ahol kell, pont olyan tenyérbe valóak az idomai. Megbámulom, aztán észhez térek, pont amikor az üveget a kezembe nyomja, így meg is húzom azt, hogy az üveg ki is ürül. Nem volt már akkor sem tele, amikor behoztam.
Visszalépek a ládhoz és kihúzom a dugót belőle, majd elindulok kifelé innen, és Larat magam előtt terelgetem, hogy elhagyhassuk végre a fürdőszobát, a konyhában kiveszek még két üveget a hűtőből és ki is bontom azokat, majd az egyiket kisajátítom, és nagyon kortyolok belőle, a másikat a pulton hagyom, hogy ha akarja akkor elvehesse és ihasson belőle kedvére. Utána szárazra dörgölöm a hajamat, hogy ne csöpögjön belőle a víz, majd a háló felé ballagok, hogy a gardróbban megtörölközzem, felvegyek egy boxert, farmert, és egy rövid ujjú v-nyakú pólót, majd a törölközőket eldobva, keressek Laranak is valamit.

A hajam mosom, miközben hallom, hogy Lara valamit válaszol arra, amit én mondok neki. Aztán tompa puffanások is megütik a fülemet, és Zokni hangja is ahogy játékosa csahol, tehát baj nem lehet odakint, akkor nem ilyen lenne a hagja, ezt már megtanultam, mióta a kis dög itt él v elem, így nyugodtan befejezem a hajmosást, mivel nincs miért sietnek kifelé. Legalább is, én így gondoltam, hogy van még időm, még akkor is, ha gyanakszom arra, hogy Lara nem teljesen józan a szövegeléséből ítélve. Nagyon jó a hallásom, szóval, elcsíptem azt a mondatot, hogy agresszív bútoraim vannak, ami vicces, mert nem sok bútor van a lakásban, sőt kifejezetten kevés található meg benne.
- Mennyit ihatott? – Kérdezem meg az ablaküvegtől, ahogy fülelek, mielőtt elmerülnék a víz alatt és csak fejet csóválok, majd lebukom a vízfelszín alá, hogy lemossam a sampont a fejemről. Fogadni mernék rá, hogy ivott, mert ez, így amit hallok nagyon nem jellemző rá, és ami azt illeti a születésnapján is voltak gondjai a saját bútoraival. Hallom, hogy bejön, de nem nagyon foglalkozom ezzel, sosem voltam szégyellős, szóval nem zavar a dolog, de azért fel fogok öltözni, és nem így flangálok majd, mikor itt van, amúgy is a sampon miatt van annyi hab a kádban, hogy amit nem kellene az úgy sem fogja látni, ha meg igen akkor mi van, nagyjából semmi, nem szűzleány, aki még nem látott meztelen férfit. Elvégre három gyereket szült ő annak idején?
Viszont, amikor feljövök a víz alól, ő akkor landol rajtam, amit nem tudom, hogy a fenében csinált, de az eredménye az lett, hogy a képemben benne a hajam, csöpög rólam a víz kb alig látok valamit, de ő a vízben van az ölemben, a mellkasomon támaszkodik, a fél fürdő úszik a vízben, Zokni, meg vinnyogva iszkol ki, mert le lett csapva vízzel. Bal kézzel hátrasimítom a hajam, hogy lássak is valamit és a víz ne folyjon a szemeimbe, közben a lábaimat kitámasztom, hogy azért ne kerüljek vissza a víz alá, ha már van egy potyautas a kádamban. Elsőnek a fürdőben nézek szét, még konstatálom magamban a helyzetet és el is rendezem, hogy valamit tudjak is rá reagálni, miközben ő azt, mondja, hogy hoppá. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy abbahagyja a prüszkölést és kapjon rendesen levegőt is.
- Khmm… megmenteni? – kérdezek vissza elmésen, ahogy a szemeibe nézek bele, és szemügyre veszem azt is, hogyan ázik át teljesen a ruhája. Hírtelen nem is tudom hova tenni, hogy most épp elkényelmesedik rajtam, a saját kádamban, ami amúgy tele van vízzel is. Azt hiszem zavarban vagyok.
- Na, egy pillanat! – Szerzem vissza a lélekjelenlétemet. – Aha, azt látom, hogy tudsz úszni, csak a bökkenő az, hogy ez egy kád, és itt nem kell úszni és mellesleg én vagyok alattad, ergo, nem is fogsz tudni a víz alá merülni. A másik pedig, mennyit ittál? A lakás meg nem imbolyog… - Szólalok meg, és leengedem a fejemet, hogy a plafonra nézzek és szusszanjak egyet ettől az egész helyzettől is. Aztán két kézzel nyúlok a feje után és kisimítom a haját az arcából, hogy homlokon csókoljam, bántani nem fogom és nem is akarom, végül csak elnevetem magam, amikor bejelenti, hogy ő bizony vizes lett. A helyzet komikus és egyben abszurd is.
- Na, ha eleget pancsikoltál, akkor ki is mászhatnál innen, mivel kettőnknek ez a kád azért kicsi, és nem is arra tervezték, hogy ruhában ücsörögj itt benne.. – Nézek bele a szemeibe, és közben kicsit helyezkedek a kádban, hogy ne eldőlve legyek, hanem felülve, hogy noszogathassam őt, menjünk innen szépen kifelé.
- Apropó, ünnepelsz valamit? Plusz miből gondoltad, hogy meg kell mentened? – Könyökölök a kád két szélén, így már ő is fel van ültetve.

Lara ma elég szépen faképnél hagyott. Nem tudom mi üthetett belé, de nem sokkal az után, hogy előkerült az a kis vacak ékszer, amit a halálom előtt neki szántam, na, az után valamennyivel erőteljesen elkomorult és elhúzta a csíkot, mint akit üldöznek. Ezt pedig nem tudtam hova tenni, de nem is tartottam fel, csak annyit mondtam neki, hogy a gyűrűvel azt tesz, amit csak szeretne, beolvasztatja, eladja, megtartja az ő dolga. Elvégre neki készült, amikor még ember voltam. Szóval, ráhagytam a dolgot, gondolom megvolt rá az oka, hogy elmenjen, és ott hagyjon. Én még folytattam a szortírozást, sok mindent pakoltam, ki volt, amit csak összetörve tudtam levinni, de nem bántott a dolog, az egész szobát ki akarom pakolni és semmit nem akarok megtartani azokból. Nem vagyok infantilis, és nosztalgiázni nem szeretek. Azok a holmik, meg elég sok rossz emléket is felidéznek bennem, szóval, kinek is kellenek a régi cuccok, amik ma már nem valami használhatóak? A bútorok elöregedtek, a ruhák szintén, és a divatból is kimentek, maximum valami jelmezbálra lennének használhatóak, de akkor sem hiszem, hogy bármelyiket is felvenném. Délutánra hozattam egy konténert amit egyedül tele is pakoltam, a szoba majdnem teljesen üres lett, mire úgy döntöttem ideje haza mennem, a lakásomba és lemosni magamról a koszt.
A lakásban egy darabig lézengtem, enni adtam a kutyának, elszórtam a koszos cuccaim a fürdőbe menet, és engedtem magamnak a kádba egy nagy adagforró vizet, majd a konyhába sétáltam be, és egy poharat vettem, elő, meg kibontottam egy üveg borubont. A hűtőmben nem igen van más. A felső polcokon, különböző italok pihennek, whisky, tequila, vokda, és néhány üveg bor. Alul kutyakajás konzervek sorakoznak, Zokni számára. Mást nem tartok itthon, mivel ha éhes vagyok, akkor rendelek valami kaját, pizza, vagy csak leugrom a Grillbe és ott veszek valamit. Mivel a konyhában totális analfabéta vagyok, a kávéfőzőt és a darálót tudom csak egyedül használni, ja, meg a mikrót és itt nekem ki is fújt a dolog. Még ember voltam, addig a szolgálóink intéztek mindent helyettem, nekem csak megenni kellett az ételt, a vámpír éveimben meg, nos ott is mindig valaki más dolgozott meg helyettem ezen a területen így semmit sem tanultam meg ami a főzés tudománya lenne. De nem is hiányolom a dolgot. Az üveggel és a pohárral besétálok a fürdőbe, és lerakom a kád szélére, villanyt oltok, de csak annyit, ami az olvasáshoz kell, mivel még egy könyvért is kisétálok. Egy Stephen King regény pont meg fogja tenni, fordulok még egyet, mivel zene is kell, így előszedem a telefonom és azt is magammal viszem, amin a Bin Jovi - Greatest Hits c. albumot indítom el. Ezután mászom be a jó meleg vízbe, és nyúlok el a kádban. Nem rossz a zuhanyzó sem, de én ehhez szoktam hozzá, és legalább ez kicsit felmelegíti a testem is, aminek nem árt, legalább nem leszek olyan hullaszerűen hideg.
Az ajtót bezártam, bár ez nem nagyon jelent semmit sem, csak az emberek egy részét tartja kint, a vámpírokat nem, ráadásul a lakásban én lakok, az enyém a tulajdonjoga is, szóval, nincs is visszatartó ereje a fajtársaimmal szemben.
Zokni üdvözlő csaholással loholt Lari elé, amikor meghallotta a hangját, a fürdőszoba ajtaját nem szokásom becsukni, mivel tök egyedül élek a lakásban és amúgy is a kutya csak az ajtót kaparná, így egyszerűbb nyitva hagyni neki, hogy szabadon közlekedhessen. Nem hallom Lari hangját, a zene hangosa szól, és olvasok is, na meg iszogatok is a borubonból.
Lara hangja egyszer csak megüti a fülemet, és leállítom a zenét, fülelek kicsit, majd válaszolok is neki.
- Szolgáld ki magad, a hűtő a konyhában van! – Szólok ki neki a kádból, a vicc az az egészben, hogy hajmosásban vagyok már, mivel abba is ragadt kosz bőven, így azt befejezem, és utána majd kimegyek hozzá. – Mindjárt kimegyek, poharat valahol a konyhában találsz, keress nyugodtan! – Még ennyit hozzáteszek, és befejezem a hajmosást, hogy elmerüljek a kádban és leöblítsem a sampont a fejemről. A telefonom, és a könyvem, már arrébb raktam, hogy azok ne ázzanak el.