Provokálni próbáltam, szóra bírni, elterelni a figyelmét, hogy kizökkentsem a szerepéből, hogy kibillenjen a komoly, céltudatos terveiből, melyekben most én is egyértelműen szerepet kaptam. De nincsenek rá hatással a szavaim, vagy ha mégis, cseppet sem úgy, ahogy vártam. Még hallgatagabb lesz, még szenvtelenebb, és rezzenéstelen arccal tűri a provokációt, majd ugyanilyen képpel nézi végig, ahogy elhagyott marionett báb módjára csuklok össze előtte a földön. Nyilván ezt várta ilyen türelmesen. Nem először csinálhat ilyet, pontosan tudta, hogy a befecskendezett verbénaadagot egy kétszáz éves vámpír sem fogja legyűrni másodpercek alatt. És most itt fekszem, teljesen kiszolgáltatva neki, ami idegessé tesz, és nyilván csak azért nem kezdek remegni, mert az erőtlenségem mozdulatlanságra kényszerít. Hosszú éveket töltöttem bezárva, mások kénye kedvének, kegyetlen és perverz hajlamainak kitéve, egyetlen porcikám sem kíván ilyen helyzetbe kerülni ismét. Pedig Nate elszántságát tekintve ez vár rám, és az egyetlen, ami kiválthat ebből, az a halálom. Törékeny kislányként kap a karjaiba, olyan gyengédséget mímelve, amilyenből benne nyilván egy csepp sincs. A fajom irányába legalábbis. De ez a színészkedés csak addig tart, amíg az autóhoz nem érünk. Fájdalmas fintorral hunyom le a szemeimet, amikor a gyűrűt lehúzza rólam. Nem azért, mint gorombán szabadítana meg tőle. Csak belegondolok, milyen következményekkel jár az, hogy megfosztanak a napfényékszeremtől. Évekig kínlódtam a hiánya miatt, amikor az a vadász ellopta tőlem az előzőt. A fenébe is! Mintha egy nyomorult mókuskerékbe kerültem volna, megismétlődik velem minden rossz, amit valaha át kellett élnem. Ez a nap csak egyre rosszabb, pedig Liam felbukkanásakor még elhittem, hogy minden jóra fordulhat ezután. Aztán megjelent Jared, akinek a puszta felbukkanása is rég eltemetett, elfeledett rettegést váltott ki belőlem, és ha azt gondoltam, hogy rosszabb már nem lehet… hát igen. Rosszabb mindig lehet, ezt már megtanulhattam volna. A kocsi kigördül a park mellől, aztán ki a városból is. Csak fényeket és villanásokat, majd a szürkülő eget láthatom a mögöttem levő ablakon át, ha egy kicsit hátrébb mozdítom a fejemet. A nap már lefelé jár, ez az egyetlen oka annak, hogy nem égtem még el itt a hátsó ülésen. - Hová viszel? – nyögöm a kérdést egy idő után, de nem várok választ. Miért venné a fáradtságot, hogy kinyissa a száját, hisz nyilván tudja, hogy a bizonytalansággal is csak fokozza a félelmeimet és a kínzásomat. Igazából remélem, hogy minél messzebbre visz, mert a hosszú úton, a ránk telepedő éjszakában lehet alkalmam annyira összekapni magam, hogy megszabadulhassak tőle. Az biztos, hogy meg is fogok tenni mindent, ami tőlem telik, hogy megszökjek. - Be akarsz zárni? – kérdezem a tőlem telhető leggyengébb hangon, mert ezúttal nem akarom rávezetni semmivel, hogy kezdem valóban összeszedni magam. Lassan mozgatom az ujjaimat, a nyakamat, a vállamat, életet rázni a végtagjaimba. Tekintetemmel pedig a gyűrűmet keresem. Meg is akad rajta a szemem, az ülés mellett van a kocsi padlóján. Nate még az eget kémleli. Azt hiszem, ez a megfelelő pillanat. Minden erőmet segítségül hívva ülök fel hirtelen, és amilyen erősen csak tudom, bele ütöm a banya fejét az előtte levő kormányba. Ettől persze aligha nyiffant ki, maximum elájult, pedig okosabb lenn kitekernem a nyakát, de nem vesztegetem az időmet tovább. Felkapom a gyűrűt, kirúgom a kocsi ajtaját, majd vámpírsebességgel vetem be magam a fák közé. Hiába, egy 230 éves vámpírt azért nem olyan könnyű leteríteni. Mondtam, hogy nem hagyom magam. Nem tudok elég messzire menekülni, a fák között összecsuklok ismét, de ezúttal az erdő és az éjszaka sötétje vigyázhatnak rám, amíg helyre jövök, és magam mögött hagyhatom ezt a rémálmot.
•• Words: 567 •• Notes: Mivel a karaktered úgyis fagyasztottad, gondoltam, jobb ha zárunk. Köszönöm a játékot! (: •• Music: - ••
Vendég
welcome to my world
Vendég
Tárgy: Re: Földalatti zug Kedd Dec. 31, 2013 11:14 am
Heather & Nate
I HAVE A NICE DREAM,
Mindannyian így kezdik. Megpróbálják bebizonyítani, hogy mennyire erősek, milyen sokat tudnak, és satöbbi, satöbbi... csak sosem számolnak azzal, hogy nagyjából már mindent tudok róluk. Talán ránézésre nem állapítom meg mindegyikről, hogy mennyi idősek lehetnek, de tisztában vagyok azzal, hogy sosem lehetünk elég óvatosak, így elég mennyiségű verbénát kapnak, hogy biztosan ne tudjanak megszökni. Elárulta magát. A gyűrűjében viseli azt, ami megvédi őt a nap sugaraitól. Még hogy nem jövök rá... ő maga árulta el magát. Ennél jobban már csak az tetszett, mikor megragadta a torkomat. Csak vigyorogni tudtam, hiszen... tudom, hogy semmi esélye ellenem. Mégis, mi lenne? Verbénával? Ennyi idő alatt nem fogja csak úgy kiheverni. Mikor összecsuklott előttem, még adtam a látszatra. Nem a hajánál fogva ragadtam meg, ahogyan tettem volna, ha üres terepen vagyunk, hanem a karjaimba vettem. Mintha csak egy kislány eláztatta volna magát. Nincs szükségem gyanús pillantásokra. Majd mikor a kocsimhoz értünk, első lépésem volt lehúzni ujjairól a gyűrűt, és utána löktem be a hátsó ülésre. Kezeit bilincsbe fogtam egy kötéllel, melyet előtte gondosan verbénával itattam át. Ha eddig nem volt elég gyenge, hát most nem ajánlom, hogy próbálkozzon. Az ajkaira szintúgy egy verbénába áztatott kis rongyot kötöttem, szinte már most hallva a bőr égését, melyet a verbéna közelsége okozott. - Remélem, szeretsz utazni - vetettem oda foghegyről még neki, mikor bevágódtam a kormány mögé.
Nem akartam túl messzire menni. Úgy értve persze, hogy Mystic Fallstól. Volt már itt egy megszokott kis helyem, egy földalatti kis zug, ahol akár egyszerre három-négy vámpírt is eltarthattam, ha úgy tartotta kedvem. Ritkán szöktek meg, aki igen, az sem élte meg a másnapot. Néha hátrapillantottam... sejtettem, hogy a kislány nem fog elájulni, de nem is lesz teljesen tudatánál. Talán az erőlködés, talán a verbénás kötél... nem tudom. De pont tökéletes. Nem fog megszökni a kezeim közül. - Remélem, felkészültél az új otthonodra - billent oldalra a fejem egy széles vigyorral, mikor megálltam. A csillagos égre néztem. - Jegyezd meg jól ezt a képet. Ezentúl csak egy kis résen keresztül fogod látni.
Kezdőlap
Tárgy: Re: Földalatti zug 
