world of mysteries
all the fears, they are back, aren't they?



 
log in
don't hide yourself
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox
i'll whisper a secret
who's here?
i wanna see your face
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (28 fő) Kedd Szept. 24, 2013 12:06 am-kor volt itt.

new posts
read them every day
Játszótárs kereső
írta: Zhydrun Malgoth
Szomb. Feb. 17, 2018 8:35 pm
Shadowhunters frpg
írta: Aaron Moonroe
Pént. Feb. 16, 2018 3:25 pm
Stivali Italiani
Vendég
Kedd Nov. 07, 2017 2:12 pm
Hell or Heaven
Vendég
Pént. Márc. 10, 2017 12:14 am
Isabell R. Wallis
írta: Isabell R. Wallis
Pént. Jan. 06, 2017 1:50 pm
Cornelia Snow
írta: Cornelia Snow
Pént. Jan. 06, 2017 1:33 pm
Francia negyed
írta: Emma Miller
Hétf. Jan. 02, 2017 10:05 pm

Share| .

Leslie Morgenstern

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



welcome to my world
avatar

► Residence :
•• new orleans
► Age :
29
► Total posts :
313

FIRE MANIPULATOR ♆


TémanyitásTárgy: Re: Leslie Morgenstern Csüt. Okt. 27, 2016 12:15 am




GRATULÁLUNK, ELFOGADVA!


Helló Leslie!
Hát azta mindenit! Ez a történet minden, csak nem szokványos. Nem igazán értem még, miért tették a szüleid, és elsősorban apád, amit tett, de annyi biztos, hogy egyszer szívesen elbeszélgetnék a fejével. De fel a fejjel, csajszi! Csak pozitívan. Még az is lehet, hogy valami teljesen jó és izgalmas dolog fog ebből kisülni. Az biztos, hogy egy kaland lesz.
Kérlek foglalózz, ha még nem történt meg, és már mehetsz is beköltözni az új otthonodba. Very Happy



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
☭ richmond
► Age :
25
► Total posts :
9

HUMAN BLOODBAG ☮


TémanyitásTárgy: Leslie Morgenstern Szer. Okt. 26, 2016 9:17 pm




Leslie Morgensern
BECENEVEK
Lizzy
KOR
Huszonhárom
SZÜLETÉSI DÁTUM
1993.04.10.
SZÜLETÉSI HELY
Richmond
FOGLALKOZÁS
Titkárnő
CSALÁDI ÁLLAPOT
Házas
FAJ
Ember
PLAY BY
Katherine McNamara
Alapvetően kedves, udvarias, segítőkész és a többi vagyok. Egy igazi angyal tudok lenni, ha nagyon akarok, és nem pedig lázadok az ellen, amit állandóan a szüleim erőszakolnak rám. Ha valamit igazán utálok az életemben, és szinte dührohamot kapok már csak a szó hallatán is, hát az a pénz. Sajnos nekünk bőven akad belőle, elvégre apám mindenből igyekszik pénzt csinálni, még belőlem is. Én pedig mást sem tehetek, mint eltűröm ezt. Szóval azt hiszem igencsak nyugodt személyiséggel vagyok megáldva, beletörődő is vagyok, bár nem tudom, hogy meddig vagyok képes tartani magam. Utálok sírni, bár néha megesik, hogy a szobám falai mögé bújva, úgy bőgök mint egy ötéves gyerek. Utálom, hogy nem vehetem saját kezembe az életem, de félek attól, hogy mi lesz velem, ha egyszer nemet mondok apámnak. Bár mindemellett a elég vidám természetű vagyok, és igyekszem mindenben a jót látni, imádok viccelődni másokkal, na meg nevetni is.
A kinézetem egyszerű de nagyszerű. Ezzel a mondással élnék, elvégre éppen ugyanolyan vagyok, mint az összes többi ember ezen a világon. Nincs semmilyen ismertetőjelem, vagy bármi hasonló. Hosszú és hullámos szőkés-vöröses hajam van, amit leginkább leengedve hordok, hiszen imádom mikor a vállamon érezhetem a fürtöket. Emellé pedig egy csokoládébarna szem párosul. Nem vagyok egy túl magas lány, bár mondjuk törpének sem vallanám magam, inkább csak a normális, ahogyan az alakom is. A ruházatom általában divaros, bár a túl élénk színekért nem vagyok odáig.
pityuka
20
mhh

Gyerekkor:
Egy igazán tünemény kis termtmény voltam. A szüleim büszkék lehettek volna rám. Mindig aranyos voltam, a legjobb jegyeket szereztem be az iskolában, igazi kis zseni leheték most, ha ebben nem állítanak meg anyáék. De erre még később visszatérek... Egyenlőre még maradjunk a kezdetek kezdeténél. Én az a fajta diák voltam aki imádott tanulni, az összes létező könyvet elolvasta, amit csak a keze ügyében talált, kívűlről fújta az összes ország-fővárost. Sokkal inkább érdekelt az, hogy mi folyik a nagyvilágban, a hírek és egyéb általában felnőtteket foglalkoztató dolgok, mint a bulizás, vagy barátokkal való szórakozás. Soha nem lógtam ki egy éjszakai partira, de még csak részegen sem tértem haza. Gyerekként az volt az álmom, hogy majd egyszer nagymenő ügyvéd leszek. Persze akkor még a szüleim bíztattak, nem akarták lerombolni a nagy álmom azzal, amibe később mégis belegyömöszöltek az akaratom figyelmen hagyásával. Igazából soha nem volt gondunk a pénzzel, főleg mivel apám mindenből üzletet csinált, amiből csak tudott. És ha valamiben jó pénzt látott, akkor azt el nem engedte. Éppen ez történt velem is.

Iskolai évek után:
Nos, igen. A gimnázium után szerettem volna megvalósítani a nagy álmot, miszerint jogásznak tanulok az egyetemen, aztán pedig boldogan élek míg meg nem halok, esetlegesen egy szerető férjjel az oldalamon, meg egy-két poronttyal. A csattanó csak ott következett be mikor nem vettek fel az egyetemre. Igazán nem értettem, hogy miért, hiszen osztályeslső voltam, sőt évfolyamelső is. Soha nem kaptam egyetlen rossz jegyet sem, teljesen elkötelezett voltam és az összes tanár a legesélyesebbnek tartott arra, hogy bekerüljek ösztöndíjjal. Csak néhány hónapra rá tudtam meg, hogy mi történt, miért nem kerültem be. Egy szó: Apám! Azzal nyugtatgattak, hogy a helyem mindig ott lesz a cégnél. Soha nem leszek munkanélküli, majd ezzel el is foglaltam egy titkárnői állást. Természetesen nem ez volt apám célja azzal, hogy lefizetett mindenkit akit csak tudott, így nem tudtam egyetemre menni. A fő célja egészen más volt... Valami egészen undorító, amit soha nem gondoltam volna, hogy meg tud tenni. Az ember aki felnevelt, és szerető apa nevét tölti be, kiderül, hogy nem is volt szerető apa. Sokkal inkább önző és undorító rohadt dög. Más szavakkal nem igazán tudom őt illetni.

Sebastian Morgenstern.
Igen, pontosan ez a neve a fickónak, akinek apám eladott. Ő természetesen nem eladásnak nevezi, inkább csak egy jó üzletnek, amivel megfizethetek neki mindenért, amit rám költött, amíg felnőttem. Ráadásul NEKEM kell hálásnak lennem azért is, hogy kaptam egy állást a cégénél, amiből majd megélhetünk az új férjemmel. Egyébként a legrosszabb az egészben, hogy úgy íratta alá velem a házasságkötési papírokat, hogy még csak nem is láttam a férjemet. Valószínűleg attól fél, hogy akkor meggondolnám magam mert egy nyolcvan éves öregember az illető. Esküszöm hánynom kell hacsak erre gondolok. Nagyon remélem, hogy azért ennyire nem fog kiszúrni velem. Mindenesetre a hétvégén beköltöztetnek a közös lakásba is, amiért szintén hálásnak kell lennem. És mindezt miért? Azért hogy apám egyeztethesse a nagy cégeit a másik férfi szüleivel... vagy a férfiével.. Vagy legalábbis valami ilyesmi. Nem avatott be a részletekbe. Nem akarja hogy mindenről tudjak. Elég ha arról tudok, hogy tönkretették az életem, az álmaimat, mindent. Lassan úgy érzem, hogy semmi értelme sincs az életemnek.

 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Leslie Morgenstern

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
world of mysteries :: Everyday humans-