world of mysteries
all the fears, they are back, aren't they?



 
log in
don't hide yourself
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox
i'll whisper a secret
who's here?
i wanna see your face
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (28 fő) Kedd Szept. 24, 2013 12:06 am-kor volt itt.

new posts
read them every day
Hell or Heaven
Vendég
Pént. Márc. 10, 2017 12:14 am
Shadowhunters frpg
írta: Aaron Moonroe
Szomb. Márc. 04, 2017 10:09 am
Isabell R. Wallis
írta: Isabell R. Wallis
Pént. Jan. 06, 2017 1:50 pm
Cornelia Snow
írta: Cornelia Snow
Pént. Jan. 06, 2017 1:33 pm
Francia negyed
írta: Emma Miller
Hétf. Jan. 02, 2017 10:05 pm
Bár
írta: Valian Sherburne
Szer. Dec. 21, 2016 4:19 pm
keep your love locked down
írta: Valian Sherburne
Szer. Dec. 21, 2016 1:42 pm

Share| .

Bár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



welcome to my world
avatar

► Residence :
next to essence ••
► Total posts :
67

BLOODSUCKER †


TémanyitásTárgy: Re: Bár Szer. Dec. 21, 2016 4:19 pm

+18

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
essence && valian
i will make you srceam my name
Nincs otthon, ez az ami felbasz, nem tetszik ez nekem, annyira rossz volt benyitni a lakásba, és a teljes ürességet kapni. Röpke egy évvel ezelőtt mindig is ez fogadott, akkor nem zavart, sőt örültem a magánynak, a vért teljes nyugalomban lemoshattam magamról, hiszen senkit sem érdekelt, magam voltam, és akkor nem is bántam. Most meg, szinte fáj, hogy nincs itt, nem mondtam neki, hogy jövök,  sőt nem is kerestem, hiszen el voltam foglalva azzal, hogy elvégezzek mindent, hogy ma hazajöhessek. És itt vagyok, de ő nincs itt. Mi a fasz van? Mármint elmehet itthonról, nem erről van szó, egyszerűen csak az zavar, hogy egy üzenetet sem írt, hogy hova ment, amikor én általában írtam. Most semmi, de azért leellenőrzöm a gyilkos ketyerét, amit sajnos sok idő volt megszokni, mindig olyan gyorsan változott a technika, én pedig lassan csatlakoztam ahhoz. Külsőmet még csak-csak változtattam, de a mai vívmányokhoz nehezebben szoktam hozzá, most mégis muszáj, hiszen így tudom vele tartani a kapcsolatot, ami fontos a számomra. Hogy mikor lett ennyire fontos? Nem tudom, nem is vettem észre, még azon az estén sem, amit pár hete éltünk meg, amikor nem a fájdalom volt kettőnk között a legerősebb érzés, hanem valami más. Azóta kissé változtak a dolgok, az én érzéseim is, amikről azt sem tudtam, hogy léteznek. Vicces, hogy olyan régóta elnyomok mindent, semmiről sem akartam tudomást venni, erre most már tagadni sem tudom, többet akarok belőle, még ha ez számomra szinte lehetetlen is. Azt akarom, hogy tudja az enyém, és amolyan barátnőként tekintek rá, ha akarná még el is venném feleségül, bár ez számomra semmit sem jelent, és furcsa lenne, hiszen rendes papírjaim nincsenek, de hamisítani bármikor tudok, ha szeretné, csak egy szavába kerülne, de nem hiszem, hogy ezt kérné tőlem, ismer, tudja, hogy mennyire abszurd lenne számomra minden ilyen gesztus, de azt biztos nem tudja, hogy érte még meg is tenném.
A klubban sokan vannak, és minden olyan illat, ami betölti a helyet azonnal megcsapja az orromat, sok minden undort ébreszt bennem, de visszafogom magam, még akkor is, amikor nekem nyomakodnak az emberek. Nem kell itt nekem senki, pedig borzasztóan készségesek, talán az egyik felé, egy mosolyt is erőltetek az arcomra, hagyom, hogy azt gondolja bejön, de igazából nem az esetem. Szép, ezt nem tagadom, barna szemei olyan ártatlanok, mint maga Bambi, ez vonzana, ha nem lenne nekem Essence, akire jobban vágyok, mint bármelyik lányra, aki itt kitesz mindent. A lány világosbarna haja megcsapja az arcomat, ahogy háttal fordul nekem, az illata jó, nem mondom, hogy nem, mert akkor hazudnék, és elfog a vágy, hogy nyakába mélyesszem fogaimat, megdugni nem akarom. Olyan vágyat egyáltalán nem ébreszt bennem, viszont éhes vagyok, nem rá éhezem, de jelen esetben szinte bárki jó lenne, mégsem akarom helyettesíteni Ess vérét, az jobb, mint bármelyik. A lány viszont nagyon jön, táncol, én pedig óvatosan arrébb tolom a csípőjét, nem kell, hogy a nadrágomhoz dörgölje magát, elég lohasztó látvány, hogy mennyire könnyen megkaphatnám, és nem is ellenkezne, szerintem eleget ivott ez is itt, mint a legtöbb, aki ebben a teremben tartózkodik. Látom rajta, hogy ez nem igazán tetszik neki, nekem pedig az nem tetszik, hogy mennyire akaratos, szinte mindegyik, aki körülvesz, de én teljesen semlegesen nézek rájuk, csak néha fordul undorba az arcom. Nem kell nekem ez, ezért is indulok inkább tovább, nem akarok velük foglalkozni.
Egy pillanatra mondjuk megbánom, hogy ellöktem magamtól azt a nagyon próbálkozó nőt, hiszen Ess is épp más ujjait élvezi, lehet, ha én is azt tenném, akkor kis bosszút állhatnék rajta, mégsem teszem, most már nem, csak az érdekel, hogy vegye ki onnan a pasi kezét, vagy én veszem ki, de akkor lehet le is szakad, a testi épsége nem érdekel, csak az, hogy olyanhoz ért hozzá, aki az enyém. Jelenleg ölni tudnék, de most fontosabb dolgom is van, érezni akarom őt, sok idő telt el azóta, hogy láttam, túl sok idő, ezért is figyelem csak büszke mosollyal az arcomon, ahogy a tőlem tanul mozdulattal kirántja a hapsi kezét. Ez az én Essence-em, nem az, aki hagyja, hogy más dugdossa belé az ujjait, és nem én. Egy pillanatra elfog az undor, hogy vajon hányan tehették meg ezt, míg én elvoltam, de igyekszem nem belegondolni ebbe, nem szabad megtennem, mert akkor elborul az agyam, és a buli vérfürdővé fog válni, azt pedig jelenleg nem akarom, inkább kihasználom az alkalmat, jobb ötletem egyáltalán nincsen.
Azt nem hagyom, hogy a férfi ilyen könnyen megússza egy ficammal, a vállában lévő csontok úgy törnek kezem alatt, mintha csak ropi volna, nem kell, hogy bármit is mondjon, én elmondok mindent, és közben nem veszem le a tekintetem Ess-ről, látni akarom a reakcióját, nevetése pedig rosszat nem jelenthet. Tudom, hogy szereti a védelmező felemet, akkor is, ha néha túl erősen is védelmezem őt, de nem tehetek róla, szeretem, hogyha az ami az enyém, az enyém is marad, és nem fogdossa, minden mocskos ember, aki épphogy csak a közelébe került. Persze szóváteszem, hogy úgy akarja tőlem, mint attól, mégis tudom, hogy nem pontosan ugyanaz a kettő, hiszen én élvezetet is tudok nyújtani neki, az a másik nem tűnt túl jónak benne, amiről az is tanúskodik, hogy nem olyan nedves, mint amilyen akkor szokott, ha én kényeztetem. Nem várok azzal, hogy segítsek rajta, nem állok meg gondolkozni, egyszerűen csak pont jó helyen van az ujjam, így könnyen mélyesztem el testében. Kezemmel átkarolom a derekát, mikor a csípője mozdul, nem-nem, most ezt nem fogom hagyni neki, ezért is fogom le egy kicsit ölelésemmel, és nem totojázok, ahogy mozgatom ujjaimat, igaz nem túl gyorsan, de egy megszokható ütemeben mozgatom.
- Látod, látod, rossz döntés volt, hogy nem vártál meg engem. - ingatom a fejemet rosszallóan, bár a sóhaja már most enyhít a haragomon, nem tudok rá sose haragudni úgy igazán. - Ez hízelgő, de jobban tetszett volna, ha nem látom, ahogy a mocskos ujjai épp téged akarnak kielégíteni, mikor az az én dolgom. - tudom, hogy sokáig voltam távol, ez engem is kikészített mégsem tudtam meg azt a csajt ott az előbb. - Lehet nekem is el kellett volna kapnom az egyik lányt mielőtt idejövök. - jegyzem meg igazából szinte magamnak, de tudom, hogy hallja, füle szinte az arcomnál van, így minden szavam eljut hozzá, ahogy hozzám is nyöszörgései, amik hatására intenzívebben mozgatom az ujjam. Igazából nem érdekel, ha megbámulnak, bármelyik megszólal, az nagyon szarul jár, talán érzik is ezt rajtam, ezért maradnak kussban. Jobban teszik. - Nem volt biztos, hogy el tudok szabadulni, de megoldottam, csak miattad. - egy szép szerelmi történet is lehetne a miénk, de nem az, már az elején sem volt az, bár a Szépség és a Szörnyeteg is hasonló mese, csak ott a szörny sosem bántotta a szépséget, nem úgy, mint én őt, most mégis mindent megtennék érte, és azért, hogy még jobban élvezze amit vele teszek. Ebben bezzeg ő nem segít, egy nyögés csúszik ki ajkaimon, és egy pillanatra meg kell állnom, hogy összeszedhessem magam, amíg az ő keze bejut az alsómba, nem szép taktika, hogy megússza a büntetést, de nagyon ügyes, erre nem is tudok mást mondani. - Elég sok mindent ígértél. - nem zavar a nézőközönség, és az sem, ha valaki elég közel van ahhoz, hogy hallja is mit csinálunk, de csak nyöszörgő párt lásson itt az asztal mögött, bér nem hiszem, hogy ne gondolná senki sem, hogy mit csinálunk. - Csak miattad áll, de elég lelombozó azt látni, hogy más akar kielégíteni. - magyarázom el neki, hogy miért is van az, amit mond, de mikor arra kér, hogy lassítsak direkt nem teszem meg egy pillanatig, sőt kicsit gyorsabban is mozgatom az ujjaimat, de mikor elengedett engem, megálltam, legalább egy kis időt hagyok neki. Figyelem, ahogy rágyújt a cigarettára, annyira utálom, hogy ezt szívja, sosem szerettem, de nem mondhatom meg neki, hogy ne tegye, hiszen ha akarja, akkor akkor csinálja. - Az úton nem volt minden úgy, ahogy elterveztem, de végül sikeres volt. - részleteket még nem mondok neki, ujjaimat megint csak mozgatni kezdem, amint az ő keze is visszakerült. Tudom, hogy szeretne részleteket hallani, és el is fogom mondani, csak előbb annak akarok örülni, hogy itt van, egyben, és a nyakamba szuszog, amitől megborzongok egy kicsit, majd halkan felsóhajtok. - Egy ember meghalt, szóval van egy adag véres ruha otthon, de ez elég volt ahhoz, hogy meg tudjunk egyezni. - vonok vállat óvatosan, nem akarom megütni a vállammal az arcát, ezért is maradok óvatos, csak ujjaimmal nem maradok az, néha lassabban mozdítom őket, de egészen betolom, ameddig csak tudom, majd kihúzom, és folytatom a korábbi mozgást.

jobb nem tudnio.o •• closer •• szeretleeek  •• ©

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Total posts :
65

HUMAN BLOODBAG ☮


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Dec. 20, 2016 8:35 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]
+18
Állandóan csak otthon ültem, és minden izgalmat az jelentett, amikor Valian írt. Eleinte ódzkodtam attól, hogy az üzenetváltásunk áttorkoljon szexuális utalásokká, majd tényleges, mindenféle gátlás nélküli kifejezésekbe. Mikor pedig észbe kaptunk, már az volt a téma, hogy mennyire nedves is lettem, neki pedig merevedése van. Az ilyen üzenetek teljesen kikészítettek, látszott is, mivel nem kerteltem neki, gyakran leírtam, ha itt lenne, mit is tennék vele. Ő sem volt rest ezt részletezni, én pedig már nem akartam többé magamon könnyíteni, hiába szerette azt is olvasni, hogy épp mit csinálok. A kapcsolatunk központjában a szex volt, de ezt nem bántam, mert egy évig pedig a kín. Most pedig szintet léptünk, megtaláltuk azt a módot, hogy kifejezzük a szerelmünket. Nem mondom, ugyanúgy kapok fájdalmat, de már enyhíti a tudat, hogy az enyém, még ha ezt sosem vállalná fel. Rossz lehet neki, hogy van egy nő, aki felforgatta a rideg életét, de én nem fogok kilépni onnan, soha.
Nem akartam ma is otthon ülni, ezért egy olyan helyre jöttem, ahol izgalmat találhatok. Valian ma nem keresett, nem írt, nem hívott, ez pedig rosszul esett. Biztos dolga van, nem szórakoztathat engem minden éjjel, de képtelen vagyok aludni nélküle. Ébredni is szörnyű úgy, hogy nincs a házban, nem kapok reggelit. Igaz, néha csapnivaló ételeket hoz, de ő készítette nekem. Annyira magányos voltam, muszáj volt emberek közé mennem. Ittam is, nem sokat, de épp eleget ahhoz, hogy táncolni legyen kedvem, ott pedig egy férfi rám talált, és sármos mosolyával elintézte röpke egy óra alatt, hogy a bugyimba fogadjam. Nem akartam. De annyira hiányzik a szerelmem, hogy muszáj volt elterelnem a gondolataimat, de a bennem dolgozó ujjak nem mozgatták meg bennem azt a mélyből jövő vágyat, amit Val egy csókkal az arcomra képes kiváltani. Mintha megbűvölt volna, hogy soha senki mást ne élvezzek csak őt, én pedig nem is akartam, de annyi ideje távol van, hogy kellett valaki, aki talán kielégít. De nem, csak Valian gondolatára vagyok képes felizgulni, csak az a kép képes elérni, hogy sikamlósabban járhatnak bennem a tag ujjai. De nem úgy csinálta, ahogy a szerelmem, meg sem közelítette azt a szintet, a nyögés sem jött tőle, a szabályos légzésem sem akart távozni. Csak ott voltam, mintha nem is érezném, ez pedig őt nem zavarta, engem inkább. Így ezért inkább az én személyes gondolataimra hagyatkoztam, ami csodákra volt képes, elkezdtem élvezni ezt. De már ilyenkor, ha az én Valianem csinálja így, már az én elfojthatatlan nyögéseimet jelentené az itt dübörgő zene ritmusa. De, hadd próbálkozzon szegény pára, de így akár reggelig ujjazhatna, akkor sem lenne orgazmusom. Nem vágyom rá, az a kis vágy is a szerelmem felé mutatkozott meg. Rohadt szar így lenni, mert azt hittem most végre elengedem magam, nem azon feszengek Val mikor jön haza, mikor ölelhetem, csókolhatom újra. Ellentétes volt az elképzelésem a valósággal, mert minden gondolatom így is körülötte forgott, ahogy elénken emlékeztem arra, ő mennyivel jobban tudta, mennyivel mélyebbre nyomta, mennyivel gyorsabban, mennyivel jobb pontokat ért el. Ez a srác kurva béna. De, szerintem, ha most végigmennék itt mindenkin, ugyanezt mondanám. Egyik tehetsége sem érhet fel hozzá, mert ő tényleg szeretett volna ezekkel boldoggá tenni, nem csak azért tette, hogy másnap elmesélhesse a haverjainak, milyen jó nő nyögött tőle a klubban az éjjel. Hiányoztak az érzelmek belőle, amiket ő belecsempészett, de nem okolhatom ezt a csávót, nem ismer, nem szerethet közben.
Épp kezdtem megadni magam, mikor egy túl ismerős sziluettet pillantottam meg, ami egyre csak közeledett. Az én egyetlenem volt az, az én szerelmem! De bassza meg, épp akkor jelent meg, mikor valami más pasi járatta ujjait bennem. Szégyelltem, nagyon, ezért is kaptam ki magamból, bár lehet csak annyira hiányzik az én szerelmem, hogy képzelődöm. Nem szólt semmit, akkor sem, mikor kirántottam pár könnyed mozdulattal az én egyszeri alkalmam vállát, de rögtön arcára pillantottam. Büszke volt, de mérges, mint aki bármelyik pillanatban képes ölni azért, mert más hozzam ért. Nem álltam neki magyarázkodni, felesleges lett volna, hiszen ez az volt, aminek látszott. De nem vádolhat, mivel nem vagyunk párkapcsolatban, ez nem igazán megcsalás, és az érzelmeimhez sem voltam hűtlen, a hiánya vezérelt, és a testi ösztöneim, ez pedig bebizonyította, hogy én csak az életem értelmét akarom, más nem is képes beindítani.
Közel volt, és el is kapta a férfi vállát, én pedig aljasan vigyorogtam, hallottam a hangos zene ellenére is, ahogy ropognak a csontok. Szavai miatt pedig felnevettem, és bólogattam, hogy igen, az övé vagyok, csak az övé. Imponáló volt, hogy ennyire védelmez, hogy birtokol, és csak magának akar, más soha nem érhet hozzám. Viszont, most, hogy itt van, folytathatná ő, amit elkezdtem, vagy folytatom én magam. Kérdésére meg csak tovább vigyorgok, és mivel már leült, közelebb is húzódtam hozzá, hogy elérjen, miközben bólogattam, hogy úgy csinálja, érezni akarom a különbséget. Tudtam, hogy nem fog visszautasítani, de az meglep, milyen gyorsan cselekszik, keze meg máris simogat lent, amitől hirtelen elönt a forróság, amit már rég éreztem, és észrevettem, hogy már rögtön nedvesebb leszek, mint amit eddig ki tudott belőlem csalni a másik. Két rohadt hét után újra itt van, és nem halasztja el az alkalmat, hogy akár itt és most egymásnak essünk, de előbb beszélnünk kell. Még akkor is, ha sért a kérdése, de hangját hallva csak még komfortosabb lett ez, és először csak egy nyögéssel reagáltam ujjaira, pont ez az, amit vártam, amit szeretek. Csípőm is mozgásba kezdett, nem finomkodott ő sem, tudtam, hogy ezzel bizonyítani akarja, hogy kié is vagyok, én pedig tudom, hogy csak az övé.
- Egy sem, szerelmem, ez sem volt olyan jó, mint te, sőt... - súgtam fülébe, majd sóhajomat is oda intézem. - Olyan sokáig voltál távol, kikészült a testem, nehezen kezeltem, unalmas volt már, hogy én elégítem ki magam. Az a köcsög meg azt hitte pótolhat téged, közben meg csak rád tudtam felizgulni - duruzsoltam tovább, könnyedén, de néha nyöszörgve, annyira ügyes, istenem, annyira jó, még az sem zavar, hogy többen bámulhatnak minket, de nem szólnak. Utolsó pillanataikat élnék, ha egy rossz szóval illetnének minket. - Szerelmem, miért nem szóltál, hogy jössz ma? Otthon vártalak volna - sziszegtem a mondandóm utóbbi részét két nyögés között, de most próbáltam húzni a dolgot, nem akartam hamar elmenni, túl rég éreztem ezt ahhoz, hogy csak úgy elillanjon. Lassítania kellett, de sejtettem, hogy büntet most ezzel, így én is gyorsan alsója alá nyomtam a kezem, mindenféle előjel nélkül, ettől biztosan megáll pár pillanatra, ami elég nekem arra, hogy a tempó kiesésével nyerjek még pár percet. De nem volt még annyira kemény, mint én azt akartam, nekem ez nem elég. Biztos a haragja miatt, de én csak őt akarom, mást nem, soha, soha. - Mesélj, mit is ígértem az üzenetekben, mit csinálok, ha végre itt leszel? - pontosan emlékeztem miket írtam, de tudni akartam, neki melyik volt a kedvence, pont nem érdekel, hogy mennyien vannak körülöttünk. - Megteszem neked, amint elmondtad mi volt az úton, tudod, abból, hogy mennyire áll a farkad, nehéz következtetni bármire is - forgattam a szemeimet, majd elvigyorodtam, miközben folyamat fojtottam el a nyögéseket, de, ha így folytatja nehéz lesz bármit is megbeszélni. - Lassíts addig, beszélgessünk - súgtam ajkaira, majd beleharaptam, de el is eresztettem pár másodperc után, hogy belemerüljünk ebbe a fontos témába. Azt viszont nem akartam, hogy teljesen abbahagyja, jó helyen vannak az ujjai ott, ahogy az én kezem is, miközben lágyan alsó tagját cirógatta. Csak addig hagytam abba, ameddig rá nem gyújtottam, ahhoz sajnos mindkét kezemre szükségem volt, egy kézzel viszont tudtam mérgezni a tüdőm, így miután elrejtettem vissza zsebembe az öngyújtóm, folytattam annak elérését, hogy a nadrágja feszítő legyen. Nyakába pedig akaratlanul temettem arcom, illata is hiányzott, így mélyen beszívtam, miközben vártam a válaszát, nagyot szippantottam, de inkább a nikotinforrásommal törődtem, nem akartam összehamuzni magunkat.


to Valian
nem akarom tudni ● sexy bitch [You must be registered and logged in to see this link.] love i will burn the hear

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
next to essence ••
► Total posts :
67

BLOODSUCKER †


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Dec. 20, 2016 6:34 pm

+18

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
essence && valian
i will make you srceam my name
Két hete. Két kibaszott hete volt, hogy utoljára láttam őt, ami felidegesít, hiszen nem terveztem ezt ilyen hosszúnak. Úgy terveztem elmegyek oda, lerendezzük a dolgokat, szépen és csendesen, aztán mehetek is hozzá vissza, de nem, annak a balfasznak ugrálnia kellett, miszerint neki nem tetszik a dolog, mikor kurvára megbeszéltük már egy párszor. Nem gond, megoldottam így is, csak egy emberrel kevesebb maradt neki, az engem nem érdekel, az viszont érdekelt nagyon is, hogy nem volt otthon Essence, ezért a keresésére kellett indulnom. Kurva jó, örülök, hogy visszaértem, erre ő sehol sincs, pedig ha nem lenne, nem siettem volna ennyire, de ennél jobban nem tudtam megoldani. Minden nap beszéltünk, esetleg csak üzenetben, de megvolt a kapcsolattartás, habár a testiség és a vér hiányát én megéreztem, ahogy ő is, hiszen valahogy mindig az olyan üzeneteknél kötöttünk ki, hogy mi van, illetve nincs a másikon, mennyire nedves, és ehhez hasonlók. Nem enyhített az étvágyamon, sőt még jobban akartam őt magamnál tudni, érezni, ahogy teste körül ölel, és a nevemet nyögi az élvezet hatására. Már csak a gondolattól éreztem, hogy feszíteni fog a nadrágom hamarosan, de amint arra gondoltam, hogy nem találom, minden vágyam tovasuhant, mintha ott se lett volna. A picsába már, hova a faszba mehetett?
- Láttál erre egy eperszőke hajú lányt? - kérdezek meg valakit, látom rajta, hogy gondolkozik, de az agya szinte fel se fogja amit mondok. - Vörös, dögös... Rémlik? - megvilágosodás csillan a szemében, amit jó jelnek veszek, és valami éjszakai bárról vagy mi a szarról kezd magyarázni, és még mutogat is, én pedig egy köszönömmel letudom a dolgot, akkor is, ha látom rajta, hogy nagyobb jutalmat vár. Nem fogok neki azért fizetni, mert valószínűleg megbámulta, és ezért tudja, hogy merre ment, elégszer fizettek már a testéért, én  nem állok be a sorba.
Viszont gondolkodás nélkül elindulok abba az irányba amit mondott, nem verne át, ha tévedett, akkor tettem egy plusz kört, de mindent meg kell tennem, megakarom találni, látni akarom, érinteni akarom, és ízlelni, nem érdekel, hogy ő akarja-e annyira amint én, én őt akarok, és meg is kell kapnom, miután megtaláltam. Ha ez valami játék, akkor kurvára nem tetszik, és még meg fogom büntetni miatta, ha pedig nem az, akkor baszott nagy szarban vagyunk mindketten, mert ha nem önszántából ment el, akkor az azt jelenti, hogy valaki elvitte magával, és, sajnos túl sok embert ismerek, aki keresztbe tenne nekem azzal, hogy elviszi azt akit szeretek, és aki már fontos számomra. Szeretem? Azt hiszem igen, már ha a ragaszkodásom, és a beteges vágyaim iránta betudhatóak annak, hogy szerelmes vagyok belé. Kemény dolog ez, azt hittem örökre megszabadultam ettől az érzéstől erre itt van ő, aki fenekestül felforgatott mindent, most meg lelép, és itt hagy engem lógva. Ez nem lesz jó így.
A  helyre belépve megcsap az alkohol, a szex, és még a cigi szaga is, azt hittem, ilyen helyeken nem lehet dohányozni, de nem ez foglal le, hanem, hogy a tömegben kezdjek keresni utána, a villogó fények olykor bezavarnak, és mégis elindulok valamerre, egészen át a táncoló tömegen. Olykor egy-egy női test nekem nyomul, a férfiak sem kímélnek, de ez addig nem zavar, míg a hátsóját nem tolja be elém valaki, mintha csak arra várna, hogy betegyem neki. Épp felháborodnék, hogy mit képzel magáról, mikor valamiért oldalra kapom a tekintetem, és az egyik sarokban Essencet véle felfedezni, az ő körvonalait, de nem tetszik a mód, amiben látom. Közelebb kell mennem hozzá, hogy megbizonyosodjak arról, hogy jól látom-e azt ami történik, mert ha igen, az rohadtul nem tetszik, és a pumpa is abban a pillanatban fel megy bennem, ahogy megerősítem magamat, nagy lépteimmel. Az a bizonyos szó kizökkent a haragomból, megismert, vagyis eddig nem vett észre, valahogy mégis haragszom rá, hogy képes volt hagyni másnak, hogy érinthesse azt ami az enyém, vagyis őt. Így mikor kirántja a férfi kezét már ott állok előtte. Egy pillanatra büszke mosoly jelenik meg az arcomon, hiszen megtanulta alkalmazni amit tanítottam neki, ettől függetlenül az értetlenkedő férfi vállára helyezem a kezemet, és megszorítom. Nem a kiugrott vállát fogom, de ha az is lenne, akkor is hallom a csontok roppanását, mivel szorosan tartom, hogy eszében se legyen velem ellenkezni, az sem zavar, hogy fájdalmában kicsúszik a kezemből, és a földön talál megnyugvást magának. Odébb lököm a lábammal, útban van, eddig is útban volt, csak nem vette észre magát, és azt, hogy ehhez a lányhoz senki sem érhet, csak én. Minden bűntudat nélkül tekintek a férfira, sőt talán undor is megjelenik az arcomon, mikor megszólalok. - Ha még egyszer hozzáérsz, ahhoz, ami az enyém, nem biztos, hogy túléled. - most meghagyom az életét, mert fontosabb dolgom is van, akarom őt, és ha a férfi torkának esnék, lehet bánik alakulna ki, és akkor mennünk kellene innen. Így viszont erre semmi szükség, ezért is ülök le Ess mellé, mikor megpaskolja maga mellett a helyet.
- Úgy, ahogy az is tette? - horkanok fel, sérti a becsületemet, hogy az is érintette, mert én nem voltam itt, kitudja, eddig kinek adta meg magát, ez pedig nem tetszik. De mégis itt ülök mellette, és kezem mozdul, akármennyire is haragszom rá, érezni akarom, és abban reménykedem, hogy az a férfi nem keltett benne akkora vágyat, mint én. Be kell vallanom, hogy tetszik, hogy hagyja magát itt, amikor nem csak mi vagyunk, de sért is, hogy nem csak nekem hagyja, mégis gyorsabban cselekszem, minthogy visszautasíthatnám, hiszen kezem már becsúszott a bugyija takarásába, és simogatni kezdi. - Hány ilyen alak volt, míg én nem voltam itthon? - kérdezem füléhez hajolva, közben nem kegyelmezek neki, két ujjam azonnal megtalálja a bejáratát, és elmerülök benne. Hazudnék ha azt mondanám, hogy ez bennem nem kelt vágyat, de ezt még elnyomom, most nem ez a fontos.

939 •• closer •• szeretleeek  •• ©

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Total posts :
65

HUMAN BLOODBAG ☮


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Dec. 20, 2016 3:13 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]
+18
Markáns kéz ragadta meg mellemet, de csak egy sóhajjal jutalmaztam. Egyáltalán nem a kéj miatt, inkább a fáradtság, és csalódottság, hogy ez sem hasonlít ahhoz az érintéshez, amit megszoktam. Mégsem ellenkeztem, talán ideje lenne elengednem magam, nem csak otthon ostorozni magam azzal a gondolattal, hogy talán Valian sosem tér haza. Bár, okot nem adott arra, hogy ez kísértsen, hiszen üzleti útra ment, hogy jobban élhessünk. Emellett pedig szinte minden este kezdeményezett valamelyikünk pikáns üzenetváltásokat, ami ugyan gondolom egyikünk fantáziáját sem elégítette ki kellően. De nem bántam, mert így jobban vártam, hogy hazajöjjön, hogy végre érinthessem, és ténylegesen újra élvezhessük egymás társaságát.
Elkalandoztam Valian gondolatában, hogy milyen dolgokra is képes, mennyire szeretném most, hogy velem legyen, mikor visszarántott egy nyakamra lehelt csók a valóságba. Felkaptam a fejem, majd a kósza kéz noszogatására, ami mindenképpen be szeretne jutni a fehérneműmbe, szétnyitottam lábaimat. Nézelődtem mindenfelé, sötét volt, csak a tánctér piros és kék fényei járták be a helyet. Egy sarokba húzódtunk, egy bársonyfedésben védett padra, ahol ő mögöttem volt. Még a nevét sem tudtam, de engedtem, készségesen mozdultam úgy, ahogy a férfi akarta. Velem egykorú lehet, és domborodásából ítélve ő nagyon szeretne engem, én pedig csak törődést, amit jelenleg csak így szerezhetek meg. De Valian minden csókja, minden érintése más volt, nem volt ennyire... Távoli.
Éreztem, ahogy simogat, majd nem tétovázva behatol két ujjával, lassan mozogva, de így is nehezebben, mint ahogy a szerelmem tudja. Testem úgy tűnik már nem olyan kompatibilis más férfiakkal. Éreztem vágyat, hazudnék, ha azt mondanám nem, de nem a mögöttem helyezkedő felé, sokkal inkább életem férfija gondolatára, ahogy képzeletem segítségével magam előtt látom teljes egészében, meztelenül, ahogy az ő teste annyira készen áll rám, mint az enyém rá.
Erre a gondolatra egy kéjtől fűtött nyögés hagyja el ajkaimat, szemeimet is lehunytam, nem akartam abban élni, hogy nem ő van most velem, nem ő próbálja elérni az orgazmust nálam ujjaival, hanem valami idegen, aki a nyögésre bátrabban mozgatta kezét. Másik, szabad kezével pedig kigombolta a nadrágom, hogy a szorítás enyhüljön, így könnyebben jutva hozzám. Pokolian jó érzés volt, hiszen hiányom volt már, amióta Valian és köztem egy év után elindult a szexuális kapcsolat, hirtelen csöppentem újra a nemi életbe, és ugyanolyan hirtelen vonta meg tőlem azzal, hogy elment. De határozottan jobb lenne, ha ő csinálná, ha már az ő gondolata volt képes felizgatni annyira, hogy azok az ujjak nedvesen térjenek majd vissza.
Fülembe duruzsolt hízelgő szavakat, kiemelve mennyire vonzó vagyok, mennyire kívánatos és gyönyörű, de egyik sem melengette meg a szívemet. Valian nem mondta ezeket. Visszhangzottak szavai fejemben, mikor hetekkel ezelőtt egy perzselő éjszakánkon ejtette ki ajkain ezeket, miszerint kikészítem és csak az enyém. Magamnak akartam most is, de, ha ló nincs, jó a szamár is.
- Valian... - nyögtem halkan a fejemben szereplő személy nevét, bár a hangos zene elnyomta hangom, nem hiszem, hogy a vadidegen ki tudná venni, mit is mondtam pontosan. Hátradőltem, ahogy hátam ívbe feszült, ahogy a tempó egyre gyorsabb lett. Mély lékortyot véve nyitottam ki újra opálszínben pompázó szemeimet, oldalra pillantva. Ott volt egy alak, túl ismerős volt, majd sziluettje lassan tisztább lett, arcát felismerhettem. Ő volt az, de nem lehet ez... Nem lehet igaz. - Szerelmem? - egyenesedtem ki, kizökkenve az élvezetemből, de egy kéz visszarántott, durvábban kényeztetve, utasítva, hogy élvezzem tovább, ne foglalkozzak azzal, ki van ott. Nehéz volt, de újra ellazultam gyorsan, de nem bírtam levenni róla a szemeimet. Mikor pedig biztos lett, hogy ő az tényleg, gyorsan kirángattam a kezet, és a szerelmemtől tanult mozdulattal gyorsan, túl gyorsan megragadtam a vállát, és egy bájos ficamot okoztam, amitől biztos nem akar majd semmit. Ezt bizony, még Valian tanította nekem, hogyha esetleg önvédelemre lenne szükségem, meg tudjak magam védeni, ne szánalmas csitriként visítozzak, hogy segítség kell. Most pedig szükség volt erre, mert már rá nem volt szükségem, itt van, akit helyettesítettem. Rögtön arrébb dobtam, s újra rápillantottam életem értelmére, szinte könyörögve tekintetemmel, hogy folytassa, amit elkezdett más. Beharaptam alsó ajkam, nagyon vágytam rá, de nem ránk vallana, ha most a nyakába ugorva elszaladnánk a naplementében. Úgy pedig el is vegyülünk, nem lennénk feltűnőek, ha leül és csak bepótoljuk a heteket, tettekkel, nem szavakkal. De basszus, érdekel az is mi van vele, viszont annyira felcsigáz a gondolat, hogy itt van, hogy csak megpaskoltam a mellettem lévő helyet, hogy jöjjön ide hozzám, szeretni akarom.
- Gyere, szeress - vigyorogtam rá pajkosan, tudom, hogy szereti, ha levedlem valamilyen szinten az ártatlan szerepem, ha látja, hogy akkora hatással van rám, hogy levedlem a fényem, hagyom, hogy elnyeljen a sötétség. Most pedig, épp arra kérem, hogy az asztal takarásában elégítsen ki végre, mert már rég járt erre. Ez minden, csak nem szűzies és tiszta viselkedés. De ezt akarom. Nagyon.


to Valian
767 ● sexy bitch [You must be registered and logged in to see this link.] love i will burn the hear

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bár Szer. Aug. 12, 2015 10:31 am

Ha valamit szívvel-lélekkel csinálunk, akkor megsokszorozódik az energiánk
szinte kifogyhatatlanná válik.


Nem vagyok túl jól. Nem... ilyenkor mindig az italba fojtom bánatom. Egyszerűen csak nem tudok ellenállni a hívogató szavának. Azt hiszem. Szinte egyfolytában azon kattog az agyam, hogy megérte-e nekem mindezt? Megérte-e felhagyni a tanulmányaimmal csak azért, hogy kiderítsem, mi történt drága ikertestvéremmel? Megérte-e idejönnöm ebbe a bizonytalansággal teli és veszélyes városba? Kieran amikor először meglátott itt, rögtön megpróbált elüldözni. Nem mentem. Túl keményfejű vagyok. Túlságosan sokat számítanak az értékrendjeim, a megszokott lépések.  Lehet, hogy változtatnom kellene magamon? Nem tudom elhinni, hogy ez mind megtörténik velem. Az unalmas kis egyetemista életemből hirtelen belecsöppentem... belecsöppentem egy horrorfilmbe. Azt hiszem, ez lesz rá a megfelelő szó.
Azt hiszem Klaus Mikaelson az oka mindennek. Mert hogy miatta történik ebben a városban minden. Kieran megmondta, hogy ő itt az úgynevezett király. Már azt hittem, rég túl vagyunk a királyok korán... erre most itt van. Megint egy galád város irányító, aki mindent megtesz azért, hogy elérje céljait. Szuper. Aztán még én is bajba kerülök miatta. Vagyis bajba is kerültem. Megfenyegetett, megigézett, írógépnek használt. Nem is tudom megmondani, mennyire haragszom rá. Viszont valami mégis itt tart. Már rég elmehettem volna innen. De úgy érzem itt kell maradnom és folytatni a kutatást. Valamit elfelejthettem, valaminek még kell itt lennie...
A bárba érve körülnézek. Mindig ide járok, Kieran halála előtt pedig még dolgoztam is itt. Leülök a pulthoz és rendelek magamnak egy erős italt. Rákönyökölök a pultra és magam elé meredek. Amikor megkapom az italomat, akkor a pohár alját kezdem el nézni ami érdekesen fest a felette lévő folyadékon keresztül. Már nem is gondolkodom semmin, vagyis úgy érzem, hogy nem. Egyszerűen annyi minden kavarog a fejemben. Annyi kérdésem van. Csak ülök itt egymagamban. Hát jó ez így nekem? Azt hiszem, válaszokat kell kérnem valakitől. Azt hiszem, tudom is hogy kitől. Csak ahhoz még innom kell egy párat, hogy összegyűjtsem bátorságomat és elé álljak.

to Klaus
Remélem okés
Vissza az elejére Go down



welcome to my world
avatar

► Residence :
♢ New Orleans
► Total posts :
171

WICKED WITCH ℘


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Júl. 28, 2015 10:17 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]
- Nem könnyű megölni őket, de nem is lehetetlen. Én pedig nem arról vagyok híres, hogy egyhamar feladok dolgokat, szóval megfogom találni a módját annak, hogy valamilyen módon ugyan, de végezzek Klaussal. Nah, de nem is akarlak untatni ilyen dolgokkal. - mondom újra kedvesen, arcomon pedig megjelenik egy haloványka mosoly. Nem akarom azt, hogy a hangulat lehangolódjon, szóval gyorsan el kell innen terelni a témát.
Mikor azt mondja, hogy buli a vámpíruralom, kérdőn felvonom a szemöldökömet, aztán megkönnyebbülök mikor elneveti magát és kiderül, hogy ugyanazon a véleményen vagyunk. Hmm, a végén még megfogom kedvelni Travist. Már ha eddig nem sikerült megkedvelnem őt, aminek szerintem elég csekély az esély, hisz bármennyire is tagadom, de megkedveltem őt már az első pillanattól fogva, de ezt nem fogom bevallani neki, így is elég nagy az egója, elég, ha ezt a dolgot csak én tudom.
Kicsit váratlanul ért a kérdése, nem számítottam arra, hogy hazakísérne. Mikor kiürült a pohara arra gondoltam, hogy kérni fog még egy kört, még egy kört, nah és még egy kört. Természetesen megfordult a fejemben több eshetőség is, hogy még is mi a fenéért akarna engem hazakísérni és minden gondolatom vége egy és ugyan az lett. Én viszont azt nem fogom engedni, nem fogok beállni a többi lányhoz akik engedték, hogy átmenjen rajtuk, csak mert elcsábította Travis őket pár kedves szóval és egy csábos mosollyal.
- Öhm... Oké, persze, kísérj. - egyezek bele végül. Nem ittam alkoholt, szóval tudok ép ésszel gondolkodni, szóval nem aggódok amiatt, hogy nem tudok tisztán gondolkodni.

to Travis
xxx ● zene[You must be registered and logged in to see this link.] folytatás a hotelben

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.kkiky18.tumblr.com



welcome to my world
avatar

► Residence :
☨ New Orleans
► Age :
117
► Total posts :
63

BLOODSUCKER †


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Júl. 28, 2015 10:05 pm

Davina & Travis

[You must be registered and logged in to see this image.]
A név hallatára el kell gondolkodnom. Talán egyszer hallottam már róla...
-Azt hiszem régebben valaki említette. Csak tudod eddig kerültem szinte minden természetfelettit és hát eléggé le vagyok maradva. - Vállat vonok majd figyelmesen hallgatom a mesét amit mondd nekem. Vannak ilyenek. Ezen meg sem lepődök. Hát már csak magamból kiindulva. Lehet, hogy még jóban is lennék ezzel a Klaus arccal. Egyszer még lehet, hogy összehoz vele a sors. Mondjuk ha jobban bírja a hibrideket, akkor nem biztos, hogy kellene... Amikor belekezd a szerelem dologba, lehajtom a maradék piámat és az asztal közepére tolom a poharat. Persze nem leszek udvariatlan, végighallgatom. Nem annyira bírom az ilyesmit. Szerelem? Hát nekem az egyszer volt és akkor is aztán úgy kellett tudnia hogy meghaltam. Hát szuper volt, mit ne mondjak. Utána pedig nem volt senki, aki hozzáfogható lett volna. Ami elég érdekes... ennyi év alatt.
-Értem. Szóval ez a Klaus alak nagyon rafinált és úgy érzem, hogy eddig nem volt túl sok szerencsétek vele. Ja meg ugye az ősieket nehéz kinyírni. Ezt már hallottam. -Oldalra biccentem a fejemet és apró mosoly jelenik meg az arcomon. Igazából azt hiszem, nem is mernék vele kikezdeni olyan téren mint a többi nővel. Mármint nem hinném hogy bejönne ez az igézős dolog na meg szerintem még a közelébe se tudnék jutni a nyakának vagy akár milyen testrészének. Kicsit elkalandoznak gondolataim, de csak egy pár pillanatra, aztán felpillantok, szemeibe nézek és komoly arccal közlöm a véleményem.
-Szerintem tök jó buli a vámpíruralom. - Elkezdek hevesen bólogatni, majd elnevetem magamat.- Szerinted szeretnék egy olyan helyen élni, ahol más vámpírok szablyák meg nekem azt, hogy mit csináljak? Esélytelen. Ez az egész úgy ahogy van, hülyeség. - Lehet, hogy most ebben egy a véleményünk. Talán. Nem biztos, hogy teljesen, de azért több mint ötven százalékban. Rápillantok az üres poharamra és oldalra húzom a számat.
-Mit szólnál hozzá, ha hazakísérnélek? - Közben felállok, a pultost odaintem magamhoz és kifizetem az italokat. Nem tudom, hogy mi fordulhat meg most jelen pillanatban Davina fejében, de kíváncsi lennék rá.  




A hozzászólást Travis Hewer összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Júl. 28, 2015 11:32 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
♢ New Orleans
► Total posts :
171

WICKED WITCH ℘


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Júl. 28, 2015 9:38 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]
- Klaus Mikaelson. Hallottál már róla? Ősi vámpír és hibrid egyszerre, szinte lehetetlen legyőzni. Rengetegen félnek tőle, de állítom, ha nem lenne hibrid hadserege akkor nem lenne akkora tekintélye. Rengeteg vér tapad a kezeihez... - itt hirtelen elhallgatok. Nem tudom, hogy akarom-e folytatni, hogy jó ötlet-e... Hisz Travist nem is ismerem még olyan jól, hogy beavassam a magánéleti dolgaimba, de igazából már annyira mindegy.
- Volt egy srác, akit nagyon szerettem, azt hiszem szerelmes is voltam benne. Aztán Klaus megölte őt, csak azért, hogy bizonyítsa a hatalmát és az erejét. Úgy hogy szerintem jogosan utálom őt. Kérdésedre, hogy választ adjak; bosszút akarok állni rajta, még nem tudom hogyan, de kifogom találni. - muszáj kicsit hazudnom, hisz mégsem mondhatom el azt, hogy mit tervezünk Kollal, még a végén vissza mondaná Klausnak. - Egész erős boszorkány vagyok, szóval nem aggódok. - fűzöm még hozzá a mondatom végére. Már csak azért is, hogy tudassam vele, hogy bármiféle vámpíros dolgot akar bevetni rajtam, az nem fog működni. Illetve megcsapolni sem nagyon tud, mivel megtudom védeni magamat.
Következő mondatára nem válaszolok, csak halkan elnevetem magam. Furcsa módon tényleg mindig össze tudunk futni, főleg ilyen helyeken. Most már, ha beszélni akarok vele, akkor csak be kell mennem a közeli clubbokba, bárokba, és biztosra veszem, hogy az egyikben ott lesz.
- Öhm... Mondhatjuk így is. Azt hiszik, hogy övék az uralom, hogy csak a vámpírok a fontosak és a többi faj említésre sem méltó, hogy azok élhetnek elnyomásban. - mondom komoly hangnemben. - Jaah, bocsi, most tutira elkezded majd védeni a vámpírokat, mert hogy te is az vagy. - mondom gúnyos csengéssel a hangomban.

to Travis
xxx ● zene[You must be registered and logged in to see this link.] :3

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.kkiky18.tumblr.com



welcome to my world
avatar

► Residence :
☨ New Orleans
► Age :
117
► Total posts :
63

BLOODSUCKER †


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Júl. 28, 2015 9:24 pm

Davina & Travis

[You must be registered and logged in to see this image.]
Már nem emlékszem rá, milyen voltam régen. Valahol nagyon mélyen eltemettem magamban azt a kedves, jó fej, 1900as években élő Travist, akinek nagyon jól ment és bejött az élet. Aztán hirtelen puff. Nem lehet egész életemben rózsaszín felhőben élni, mint ahogy akkor hittem. Aztán meg nem volt más választásom. Muszáj volt megváltoznom. Ha nem változom meg, még mindig csicskáztatnának. Na nem. Olyat nem játszunk. Ki ő, hogy megtegye azt velem? Még jó, hogy nem tudott megigézni. Az kellett volna még csak. Szerintem ezt elrontotta ott, hogy átváltoztatott akkor. Ha csicskás kellett volna neki aki lesi minden szavát, mért nem hagyott meg embernek? Biztos azt hitte, félek tőle. Csak hát én meg jól kijátszottam.
-Ohh, értem. Mivel foglalatoskodsz napközben? - Kicsit megpróbálok tapogatózni, hátha sikerül valamit összehoznom. Nem szeretnék az a fajta lenni, aki csak ül szemben és meg sem szólal, nem kérdez.
Látom a tekintetét. Már megtanultam figyelni az ilyesmire az évek során. Csak elmosolyodom rajta. Tudom, hogy tetszem neki. Azt hiszem, nincs is olyan nő, akinek én ne tetszenék. Szerintem csak azok nem fordultak meg még utánam az utcán, a bárokban akiket abszolút nem érdeklik a pasik, vagy esetleg akiknek van férjük. Viszont ha jobban belegondolok, olyannal is volt már dolgom. Sajnos listát nem vezetek róluk... Lehet, hogy kellene. Nem tudom már megszámolni mennyien voltak. Igazából mindegy is. A lényeg végül is mindig az volt, hogy táplálkozzak.
-Pedig azt hittem, hiszen ez már a második eset, hogy ilyen helyen futunk össze. - Elmosolyodom és végighallgatom mondandóját. Valamit hallottam már ezekből a dolgokból, amiket ő most felsorolt nekem. Vannak akiknek sikerült innen elmenniük és ők híresztelnek bizonyos dolgokat. Nekem pont azt mondták, hogy ha jót akarok ne jöjjek, de jöttem. Csak mert itt nem minden olyan jó.
-Ahha. Valójában a vámpíroknak az ősiek miatt van ekkora hatalmuk? Remélem nem gond, hogy ilyesmikről faggatlak, csak tudod, azért jó tisztában lenni egy-két tényről, mielőtt valami olyat teszek ami nem tenne jót nekem.  -Már megint csak magamra gondolok. Ilyenkor nem bírom ki, hogy ne vigyorodjak el mint egy vadalma. Szeretem kicsit fényezni magam, nem árt az egómnak.  




A hozzászólást Travis Hewer összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Júl. 28, 2015 11:32 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
♢ New Orleans
► Total posts :
171

WICKED WITCH ℘


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Júl. 28, 2015 8:54 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]
Leülök mellé, és belekortyolok a koktélomba, amit oda adott nekem a pultos srác. Nem tudom, hogy miért foglalkozok ezzel a sráccal, hogy miért vettem a fejembe azt, hogy elő hozom belőle a régi énjét. Fogalmam sincs, hogy miért fecsérelek rá időt, hisz másból sem áll számára az élet csak szexből piából és a vérből. Mint a filmekben a gimiben a menő srácok, az a menő nekik, hogy minnél több csajt húzzanak meg, aztán jobb esetben azt mondják a lánynak, hogy majd felhívják, de nem lesz belőle semmi. Kb. Travist is így tudom elképzelni, bele sem merek gondolni, hogy hány lányon mehetett már át, de mondjuk ez engem nem is annyira érdekel, hisz miért is érdekelne?
- Általában emberek közt vagyok, szóval örülök, ha kicsit tudok egyedül lenni. Ilyenkor sikerül gondolkodnom, kiszellőztetni a fejemet. - mondom kedvesen mosolyogva miközben egész testemmel felé fordulok. s végig mérem tekintetemmel őt. Meg sem lepődök rajta, mint ahogy eddig is mikor találkoztunk, most is jól néz ki. A haja az a tipikus "most keltem fel" stílusú, tipikus pasis stílus az öltözködésben. Ha nem tudnám azt, hogy milyen is ő valójában, hogy hogyan bánik a lányokkal akkor talán egy idő után még tetszene is nekem, de mivel pontosan jól tudom, hogy a csajokat csak arra használja, hogy kielégítse a vágyait, illetve, hogy igyon belőlük ezért még meg sem fordul a fejemben, hogy mi lenne ha...?!
Gondolataimból egyből felébredek mikor a városról kérdez. Akaratlanul is elnevetem magam ezen. Ohh, olyan sok dolgot tudnék mesélni erről a városról, és nem lenne túl sok jó közöttük.
- Nem, nem járok mindennap bárokba. - mondom mosolyogva. - Igazából szép ez a város, rengetek nevezetesség van amit megéri megnézni, de ha az ember jobban belemélyed abba, hogy mik is folynak itt, akkor nem is olyan jó ez a város... A vérfarkasok elnyomásban élnek, a boszorkányok nem használhatják az erejüket. Illetve az ősi család is itt van, mondhatni ők irányítják New Orleanst. A vámpírok azt csinálhatnak amit csak akarnak, kedvükre táplálkozhatnak az emberekből, és senki sem ítéli el őket. - mondom immáron kicsit komolyabb hangon.

to Travis
xxx ● zene[You must be registered and logged in to see this link.] :3

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.kkiky18.tumblr.com



welcome to my world
avatar

► Residence :
☨ New Orleans
► Age :
117
► Total posts :
63

BLOODSUCKER †


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Júl. 28, 2015 8:33 pm

Davina & Travis

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem tudom mit várják el ettől a várostól. Nem terveztem sokáig itt tartózkodni, mint ahogy máshol sem, de hát ez az a dolog amit majd hoz a jövő. Ameddig a város rejt új dolgokat számomra, addig rendbe lesz minden így ahogy van. Szeretnék egy kicsit tapogatózni a vámpírok felé, megismerni az itteni közösségeket, hátha összefutok olyan mentalitású személyekkel akikkel esetleg tudok valamilyen kapcsolatokat kiépíteni. Erre mondjuk már elsőre jó példa Davina. Valahogy nem így képzeltem el az első találkozásomat egy boszorkánnyal. Teljesen jó a személyisége, amennyit legalábbis eddig megláttam belőle. Na meg nem utolsó sorban szép is... nem is kicsit.
Szóval lehet, hogy a sors hozta így, de megint összefutottam az imént említett nőszeméllyel. Lehet, hogy annyira nem is bánom, hogy nem tudtam megint összeszedni egy vacsit. Múltkor is jól szórakoztam, szerintem most sem lesz másként.
-Hát ja, körülbelül ezek a dolgok. Még talán a bulizás is hozzájöhet. - Csábos mosoly kíséretében a mellettem lévő asztalhoz fordulok, leteszem az egyik felére a poharamat, aztán a székhez nyúlok, kihúzom és intek a lánynak, hogy foglaljon helyet. Közben hozzászólok a megjegyzéséhez.
-Hát igen, szép ez a város ilyenkor. Nem unalmas egyedül? Mert eredetileg én is sétának szántam a ma estét, de három utca után ráuntam. - Vontam vállat és ha Davina leült akkor én is helyet foglalok a másik oldalon. Ismét kortyolok egyet a piámból, nem is tudom, hogy mit mondhatnék. Valamit...  - Szóval, szinte minden nap bárokba jársz? Mesélhetnél, milyen itt az élet. - Tényleg kíváncsi vagyok rá. Nem csak a városra, az itteni életre, a fajokra, hanem arra is, hogy ő mivel ütheti el a mindennapjait. Igazából lehet, hogy még meg is jön a kedvem ahhoz, hogy többet találkozzak vele. Vagy hátha be tud mutatni pár jó embernek akiket megismerhetek... valamit csak ki tudok húzni ebből az egészből. Na nem mintha érdek kapcsolatra lenne szükségem, csak hát ez most hirtelen ilyen. Valahogy nem jött még meg az ihlet ahhoz, hogy rányomuljak. Pedig általában ezzel nem szokott gondom lenni. Ismeretlen. A faj, amivel szemben állok. Talán ezért. Gondolataim mellett érdeklődve hallgatom mit mesél.   




A hozzászólást Travis Hewer összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Júl. 28, 2015 11:33 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
♢ New Orleans
► Total posts :
171

WICKED WITCH ℘


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Júl. 28, 2015 7:41 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]
Az elmúlt heteket azzal töltöttem, hogy Klaus ellen sikerüljön forralnom valamit, amit sikerül véghez is vinnem. Itt van például Mikael. Vagy Kol, nah benne már eleve jobban bízom mint az ősi papában. Ennek lehet köze van ahhoz, hogy éreztem valamit Kol iránt, akit ugyebár boszorkányként ismertem meg Kaleb néven, aztán később mint kiderült Kol Mikaelson a neve és egy ősi vámpír, de ezzel nem volt bajom, hiszen ő is pontosan ugyan úgy akarja Klaus halálát, mint én. Túl sok fájdalmat okozott már nekem, megölte azt a fiút akit szerettem, ártatlanokat bánt, kitudja mennyi áldozat kapcsolódik hozzá... Belegondolni is rossz. Mindent megfogok tenni ahhoz, hogy Klaus ne legyen többé az élők sorában. Kollal haladunk is eme gyönyörű cél felé amivel mindenkit megmenthetünk, s bosszút állhatunk az ősi hibriden. Létrehoztunk egy tőrt, ami eléri azt, hogy több ember halála ne kötődjön Klaus Mikaelsonhoz. Viszont pont ezért muszáj másra is figyelnem, elterelnem a gondolataimat, mert ha egyfolytában azon kattog az agyam, hogy mi van, ha nem fog sikerülni a tervünk Kollal, és hogy mi lesz, ha Klaus túl éli ezt az egészet, mit fog velünk tenni, akkor beleőrülök. Muszáj kikapcsolódnom pár napra, elfelejteni kicsit ezt az egészet. Pont ezért jó, hogy megismertem Travist. El tudok vele beszélgetni, és néha még élvezni is szoktam a társaságát.
- Ohh, tényleg, bocsi. Elfelejtettem, hogy a piáláson kívül még a másik kedvenc dolgot a szex, és a vérivás, igazam van? - kérdezem tőle gúnyosan mosolyogva, majd mikor oda jön hozzám a fiatal pultos srác, rendelek magamnak egy italt, majd vissza fordulok Travis felé.
- Ne tartsd magad olyan nagyra. - mosolygok. - Nem követlek, csak épp erre jártam. Szeretek esténként sétálni.

to Travis
xxx ● zene[You must be registered and logged in to see this link.] :3

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.kkiky18.tumblr.com



welcome to my world
avatar

► Residence :
☨ New Orleans
► Age :
117
► Total posts :
63

BLOODSUCKER †


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Júl. 28, 2015 7:08 pm

Davina & Travis

[You must be registered and logged in to see this image.]
Soha nem gondoltam, hogy egyszer rá fogom szánni magamat arra, hogy ebbe a városba költözzek. Már elég régóta a világon vagyok és még egyszer sem jártam itt. Átfutóban sem. Milyen furcsa, ugye? Pedig a vámpírok többsége vágyik erre a helyre. Sok mindent mondanak róla, van aki dicsőíti, van aki szidja, hát én pedig úgy döntöttem, hogy egyszer az életben el fogok ide jönni. Ez a pillanat most jött el. Ugyanis sajnálatos módon az előző városban ahol voltam kitudódott mi vagyok és... hát el kellett tüntetnem a nyomaimat azzal együtt aki elkezdte híresztelni mi létemet.
Szóval ideutaztam, New Orleansba szerencsét próbálni. Csak két nappal ezelőtt érkeztem meg, de már most találkoztam egy boszival. Egész normálisnak tűnik, elsőre is egész jót beszélgettünk. Mondjuk életem során nem sok boszorkánnyal áldott meg a sors. A napfény gyűrűt attól a vámpírtól kaptam, aki átváltoztatott és ő nem mutatott be egynek sem. Ameddig pedig nem volt muszáj, kerültem a természetfelettieket. Elég vagyok így magamnak is, nincs szükségem még a nyakamba másra. Viszont úgy érzem, hogy ezzel a döntésemmel ez teljesen meg fog változni.
A mai napomat is szokás szerint azzal indítottam, hogy egy üveg whiskyt hoztam fel a hotel bárjából a szobámba és nekifogtam az iszogatásnak. Ezzel elment körülbelül a fél napom, kisebb nagyobb kihagyásokkal, amibe beletoltam egy-két étkezést. Nem szeretném elvetni a sulykot a helyieknél MÉG, ezért emlékezet törlés után elengedtem a "vendégeimet". Amit tudni kell rólam, azaz, hogy nem tudok sokáig a popsimon üldögélni egy helyben. Ez az a dolog, amire még emberi létemből is emlékszem. Már akkor is ilyen voltam... talán nem minden veszett el azért belőlem akkor. Tehát, már estefelé jár az idő, úgyhogy felkelek, a fogasról lekapom a kedvenc bőrdzsekimet és elindulok városnéző túrára. Ilyenkor is tuti szép a város, hiszen a kivilágítások sokszor többet mutatnak.
Körülbelül három utcányi séta után megunom ezt az egész dolgot. Ja, azt említettem már, hogy korán rá szoktam unni egyes dolgokra? Na igen... ez a városnézősdi nem keltette fel az érdeklődésemet. Az utcán sétálva végig olvasgatom a címtáblákat. Masquerade. Ez a szó annyira szépen cseng, hogy egyszerűen ide muszáj bemennem. Beléptem, körülpillantottam. Ismerőst nem igazán láthatok, hiszen eddig csak egy emberrel találkoztam az egész városban. Helyet foglalok a pultnál, rendelem a szokásos whiskyt és egy korty után felmérem a terepet. Az egyik asztalnál ülő szőkeség felkeltette a figyelmemet. Amint odaindulnék, hogy megpróbáljam becserkészni, az ismerős hang hallatára megtorpanok.
-Ez a kedvenc elfoglaltságom... Részben. - Elvigyorodva fordulok oda a lányhoz. Megemelem a poharamat, és iszok belőle egy kortyot. Hát, nem gondoltam volna, hogy ma is vele fogom tölteni az estémet. - Na és hogy van az hogy már megint összetalálkoztunk? Követsz, talán?    





A hozzászólást Travis Hewer összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Júl. 28, 2015 11:33 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
♢ New Orleans
► Total posts :
171

WICKED WITCH ℘


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Júl. 28, 2015 6:15 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]
Pár napja megismerkedtem egy sráccal az egyik közeli bárban. Jól néz ki, gyönyörű szemei vannak, de legnagyobb bánatomra sikerült egy vámpírt kifognom. Persze, lehet mondani azt, hogy nem minden vámpír egyforma, de én ebben nem hiszek. Mindegyik egytől-egyik vérszomjas szörnyeteg. Ne mondja nekem senki sem azt, hogy lehet uralkodni ezen, hiszen nem lehet. Megannyi vámpír van itt, New Orleansban élő példája ennek az elméletemnek. Viszont mikor megismertem egyik nap Travist, megláttam benne azt amit a többiekben nem. Pontosan nem tudom, hogy mi az, csak azt, hogy tudom, érzem, hogy ő más, mint a többi. Már alapból azért is, ami régebben történt vele. Megölték a családját, őt pedig átváltoztatták. Bele gondolni is szörnyű, hogy milyen fájdalmakat élhetett át csupán csak a szülei elvesztésével, ehhez még hozzá járult szegénynek az is, hogy egy szörnyeteggé változtatták. Aztán gondolom én minden megváltozott, ahogy ő maga is, a jó énjét elnyomta magába és elkezdte élni azt az életet, amit most is. Pia, szex, és vér. Bármennyire is mutatja azt, hogy ő ilyen és nincsen benne semmi jó sem, én tudom, hogy ez nem így van. Nem lehet csak úgy elnyomni a régi énünket, szóval eldöntöttem azt, hogy bármibe is kerül, de valahogy megmutatom neki, hogy igenis van még jó benne, hogy nem olyan szörnyű ember, mint amilyennek mutatja magát másoknak. Ez csak egy álca, hogy ne érezzen fájdalmat, hogy ne tudják bántani őt.
Gyönyörű a ma este, az égbolt tele van csillagokkal, a holdat nem takarja egy felhő sem. Imádok ilyen időben sétálni, habár New Orleansban ilyenkor eléggé veszélyes lehet, de nem akarok emiatt aggódni, tudok magamra vigyázni.
Az egyik clubba megyek, hátha találok ott ismerőst, ha még sincs ott senki az ismeretségi körömből, akkor iszok valamit és elmegyek innen.
Ahogy bemegyek, a pultnál meglátok egy ismerős arcot. Elmosolyodok és oda sétálok mellé.
- Hogy van az, hogy bármikor találkozunk te iszol? - kérdezem tőle kedvesen és megállok mellette.

to Travis
xxx ● zene[You must be registered and logged in to see this link.] gatyi kezdő, bocsi Sad kövi jobb lesz

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.kkiky18.tumblr.com



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bár Kedd Feb. 11, 2014 7:19 pm

Zane & Charlie




Azért a napi műszak után mindig jól esik bedobni egy italt, mondjuk egy pohár kellemesen bársonyos vörösbort. Az mindig jót tesz és egy kicsit segít még abban is, hogy könnyebben aludjak el. Valahogy furcsa, amikor éjszaka kell alvásra bírnom magam, annyira elszoktam már tőle, hogy egyszerűen rendkívül nehezen megy. Gyakran vadászom akkor, amikor már lement a nap, mivel nem minden vámpír engedheti meg magának, hogy mindenféle hathatós védelemmel rendelkezzen a napsütés ellen, és persze őket is el kell kapni valakinek. Viszont pont ezért egészen leszoktam a nappali üzemmódról és nehezen tudok mit kezdeni magammal éjszaka az ágyamban, vagyis... az aktuális ágyban. Viszont attól még aludni kell, a bor pedig segít, hogy könnyebben tudjak pihenni. Mondjuk ez a hely nem a legcsendesebb, és a legalkalmasabb arra, hogy kicsit kikapcsoljak, de legalább elég nagy a nyüzsgés ahhoz, hogy ne kelljen folyamatosan figyelnem. A hajamat nagyjából akkor engedem ki, amikor belépek az ajtón, mivel eddig lófarokban volt felfogva és még egy kapucni is pihent a fejemben. Valahogy a mai napig is határozottabbnak érzem magam akkor, ha nem a női oldalamat villantom elő, és valahogy jobban is tartanak tőlem a vérszívók, ha azt hiszik, hogy pasi vagyok. Persze manapság már azért ha valaki jó megfigyelő, akkor könnyen kiszúrja, hogy nem erről van szó, hogy igenis lány vagyok, de sokan nem szokták annyira a részleteket is megnézni maguknak.
A bár most is ugyanolyan tömött, mint ahogyan megszoktam, és a pár hét, amíg még ebben a városban tartózkodom elég lesz arra hogy elviseljem és meg is unjam. Aztán majd a következő városban találok egy másik ideiglenes törzshelyet. Ahogy átvágok a tömegen a bárpulthoz sikerül egy jól irányzott vállassal nekiütköznöm valami pasasnak. Csak egy pillanatra nézek fel a szemébe, és valahogy... fura érzésem van. Aztán csak megrázom a fejem és megyek is tovább. Rendkívül régen voltam már tíz éves, és őszintén szólva alig emlékszem már Zanere.
- Egy pohár száraz vörös bor lesz. - adom le a rendelést, miután feltornásztam magam a magas székre. Hamar megkapom az italomat, amit kortyolgatni is kezdek. Valahogy mégis oda vonzza a tekintetemet az a pasas... nem értem, hogy pontosan mi az, ami olyan ismerős benne... vagy mi az, ami valahogy megfog. De valami mégis csak van. Hiába töröm a fejem, nem igazán jövök rá a válaszra, de mégis minduntalan oda vonzza a tekintetemet, és elég jó megfigyelő vagyok ahhoz, hogy hiába halad át a tömegen ne tudjon eltűnni a szemem elől. Pedig láthatóan keres valakit, még talán kíváncsi is vagyok, hogy kit.

Vissza az elejére Go down



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bár Hétf. Feb. 10, 2014 8:32 pm

Kicsit furcsán érzem magam, így nélküle. Zane és Janine, Janine és Zane, ez a két név az elmúlt években már tökéletesen egy fogalommá olvadt össze. Míg ő ember volt, egy nagyon is élettel teli ember, nem vetett meg azért, ami meg én vagyok, hiszen a bátyja tett az éjszaka teremtményévé. Janine rendőr volt, míg én a munkáját segítettem, azokat vadásztuk le, akik csak ártottak a közösségnek, vagy vérengzésbe kezdtek. Azonban ennek vége szakadt, egy olyan ostoba dolog állt közénk, mint az utcai lövöldözés, én pedig nem tehettem semmit. Az egyetlen az, hogy elfogadom amit kért, megpróbálom élni az életemet, még ha oly megdöbbentő is, amit mondott, hogy az, akit az öcsémnek hittem, voltaképpen lány. Nem értem, felnőtt fejjel fel sem foghatom, mi értelme volt a félrevezetésnek. Talán majd tőle megtudom, de az is lehet, hogy csak szimplán el kéne fogadnom, hogy biztosan volt indoka a családomnak arról, hogy ezt előttem rejtve tartsa. Mit is érnék azzal, hogy felelősségre vonom? Biztosan nem sokat. Ellenben ha nem teszem, kérdezősödhet, hogy akkor miért kerestem fel? Miért jöttem utána? Azt sem tudom, hogy néz ki, csak a sötét haj rémlik, azóta eltelt közel tizenöt év, engem sem ismerne fel, bár amilyen kisfiús arcom van... Napközben is járhatnék erre, ám úgy hallottam néhány ismerősömtől, hogy a hugi, akit keresek, ebben a bárban szokott ha nem is dorbézolni, de időt tölteni, iszogatni. Tipikusan éjszakai mulatóhely. Ha akarnám, a vámpírgyűrű miatt a napfény sem okoz kárt nekem, bármikor járhatnék errefelé, de ha Charlie inkább az esti műszakot komálja jobban, hát mindegy, akkor hátha most összefutok vele. Kétlem, hogy akkora szerencsém lesz, hogy már most, elsőre ideeszi a fene, de ki tudja, a sors egyszer még engem kiálthat ki mázlistának. Bár úgy lenne. A bárhoz lépek, és rendelek egy whiskeyt. Nem vagyok túlságosan férfias szerkóban, inkább elegáns vagyok, mint dögös, vagy sportos. Egy zakó és egy megoldott nyakkendő van rajtam, alulról pedig vászonnadrág, bőrcipő. Nekem az elegancia jelenti a kényelmet. Borostám ezzel együtt már nem pár órás, lenne rajta mit vágni. Időnként körbenézek, és szemekre próbálok fókuszálni, az csak nem változik. Ha valaki visszanéz, zavartan intek, hogy nem ismerkedni akarok.
Vissza az elejére Go down



welcome to my world
avatar

► Total posts :
1823

ADMINISTRATOR ♔


TémanyitásTárgy: Bár Szomb. Júl. 27, 2013 9:24 pm

***
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Sponsored content
welcome to my world




TémanyitásTárgy: Re: Bár

Vissza az elejére Go down

Bár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
world of mysteries :: Színház az egész világ :: New Orleans városa :: Belváros :: Masquerade Night Club-