world of mysteries
all the fears, they are back, aren't they?



 
log in
don't hide yourself
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox
i'll whisper a secret
who's here?
i wanna see your face
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (28 fő) Kedd Szept. 24, 2013 12:06 am-kor volt itt.

new posts
read them every day
Játszótárs kereső
írta: Zhydrun Malgoth
Szomb. Feb. 17, 2018 8:35 pm
Shadowhunters frpg
írta: Aaron Moonroe
Pént. Feb. 16, 2018 3:25 pm
Stivali Italiani
Vendég
Kedd Nov. 07, 2017 2:12 pm
Hell or Heaven
Vendég
Pént. Márc. 10, 2017 12:14 am
Isabell R. Wallis
írta: Isabell R. Wallis
Pént. Jan. 06, 2017 1:50 pm
Cornelia Snow
írta: Cornelia Snow
Pént. Jan. 06, 2017 1:33 pm
Francia negyed
írta: Emma Miller
Hétf. Jan. 02, 2017 10:05 pm

Share| .

Bárpult

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



welcome to my world
avatar

► Residence :
✖ new orleans
► Age :
308
► Total posts :
266

BLOODTHIRSTY HERETIC ☄


TémanyitásTárgy: Re: Bárpult Szomb. Jún. 22, 2013 7:58 pm


Yve && Alex



Egy időre belefeledkezek mindenbe, csak egy dologgal vagyok tisztában. A kék színnel. Elveszek szemeinek halvány kék színében, olyan, mintha egy soha véget nem érő óceánban úsznék, és nem érek partra.
De nem mintha akarnék..
Tekintetemet elszakítom, és próbálok másra fókuszálni, mint íriszeire, vagy éppen kivillanó dekoltázsára. Hmm.. nincs is annál jobb, mint letépni a nőkről a csipkés melltartót. Mindig is imádtam
[You must be registered and logged in to see this image.]
a csipkét, az olyan.. Mi is erre a megfelelő szó? Vadító, igen. A legjobb, mikor semmit se hord alatta az illető - természetesen nő legyen - és az anyag alatt bőrét, finom puha, selymes bőrét megpillanthatom.
Eszembe jut Anastasia porcelán hatást keltő bőre, melytől a szőr is feláll a tarkómon. Hogy végighúznám rajta ujjam begyét, nyelvem hegyét, végül.. a pengét. Nincs is annál szebb látvány, mikor a sebből szivárog kifelé a bíbor színben pompázó nedű. Ráadásul Ana-nak a vére nem éppen mindennapos. Különleges, ízletes, ráadásul a világ legédesebb vére, melyet valaha kóstoltam.
Meglepetten méregetem az előttem ülő lányt. Vámpír? Ennyire tisztában van a dolgokkal, habár eléggé nyíltan kifejeztem, hogy mire vágyok. Max, ha egy buta szőke libával lett volna dolgom, azt mondta volna, hogy akkor egyek meg egy hamburgert.
- Akkor rendkívül szerencsés főnök vagyok. - vonogatom a szemöldökömet, és egyre közelebb hajolok hozzá. Egy szál kósza hajtincset füle mögé söprök, és másik kezemmel pedig a pultra könyökölök rá. Körbetekintek a báron, mely hemzseg a természetfeletti lényektől, és az emberektől. Itt általában nem szokott olyan sok halandó tevékenykedni, a vámpírok tág körében elterjedt már a bárom. Ide igazából azok szoktak jönni, kik tudnak rólunk, és a csapolásra várnak. Olyanok, mint az olcsó k*rvák, csak ők sokat elkérnek egy harapásért.
- Miért mi másra gondoltál, ha nem a véredre? - egy csalafinta mosolyra görbülnek ajkaim, és hirtelen kezemmel megragadom a tarkóját. Nem akartam
[You must be registered and logged in to see this image.]
ráhozni a frászt, csak néha nem tudok uralkodni a cselekedeteim felett, mikor ennyire éhes vagyok. - Ne kelts nagy figyelmet, tégy úgy, mintha csak a nyakadat csókolnám. - ördögien csillognak a szemeim, a szívem gyorsan pumpálja ereimbe a vért, az adrenalintól meg teljesen bepörgök. Még soha nem táplálkoztam emberből a bárom kellős közepén. Eddig.. Számomra ez újdonság, de így ötszáz év után ideje volt már valami újat kipróbálnom. Fejemet nyakába temetem, beszívom illatát, melytől arcom egyből eltorzul. Kínzó lassúsággal lyukasztom át nyakfalát, mely miatt még nagyobb fájdalmat okozok neki. Tarkóján heverő kezem beletúr dús hajába, és fejbőrét masszírozgatom. Lassan, kiélvezve minden egyes cseppet iszom vérét. Nem rossz.. Habár nincs jobb az ártatlan, szüzek vérénél, kik még sose próbálták ki a drogokat, az alkoholt, az ő vérük tiszta, és érintetlen.. Sok fajtársam állítja azt, hogy a csecsemő vérénél nincs szebb dolog a világon, de azért ennyire morbid, és beteges állat még nem vagyok. Még.
Ismét lassan kihúzom szemfogaimat, és lenyalom a vért a nyakáról. Haját megigazítom, hogy elfedje a két kis lyukacskát.
- Meg vagy? - egyenesedek ki, és hüvelykujjammal letörlöm szám széléről Yvonne megmaradt vérét. - Kíváncsi vagy saját ízedre? - tartom elé ujjamat, és egy levakarhatatlan vigyor tárul ki arcomra. Vajon olyan merész, és "tökös" ez a csaj, ahogyan eddig beállította, vagy igazából nem olyan bevállaló, csak a szája nagy?


A hozzászólást Alexander Cromwell összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Júl. 25, 2013 9:51 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bárpult Szomb. Jún. 22, 2013 12:00 pm

Alexander + Yvonne
hey, hot man. i wanna drink a little whisky.



Olyan pimasz grimasz jelent meg az arcomon, amilyet talán eddig New Orleans, de az egész világ sem látott! Persze, szemet hunyt a szabály fölött, de most érezzem magamat tőle lekötelezve? Ha nem teszi, kisétálok, és megkeresem máshol azt, amit itt nem kapok meg. Nem kerül sok erőfeszítésembe az, hogy kiszolgáljanak azzal, amit én kérek. Meglehetősen ostobák azok a nézetek, hogy a kis nők semmire sem képesek. Márpedig de! Én legalábbis igen.

Egy újabb pohárnyi italt töltött magának, de most nem néztem rá csúnyán, hiszen... nekem még itt a sajátom. És mi több, nem vagyok nagyivó, annak ellenére, hogy képes vagyok balhét csinálni egy pohár whiskyért. Már nem azért, de 19 éves vagyok, ilyenkor már senki nem tartja be a szabályokat! Csoda, hogy én eddig, vagyis... kicsit ugyan vétkezve, de betartottam őket.
- Annak hívsz, aminek akarsz - vontam ismét egyet a vállamon, csak magamat ismételgetve.
Láttam a szemeit, hogyan nézett rám akkor, mikor az olivabogyót ízlelgettem a számban. És nevetséges talán, de szinte a fejébe is beleláttam, hogy milyen gondolatok suhannak végig rajta. Legyen akárki fia, a férfiak mind ugyanolyanok. Nem tudják ezt csak úgy... elrejteni. Akart engem. A testemet, és ahogy meghallottam az utolsó megjegyzését... hát... ha jól sejtem vámpír. Így a véremet is kívánja. Hát... az én életemben nemcsak egyszer van gyereknap a vámpírok számában.
Kacér mosoly jelent meg az ajkaimon, és felvontam egyik szemöldökömet, miközben az italomat meglötyögtettem, és az utolsdó kortyot is kiürítettem a poharamból.
- Nos... mivel vámpír főnökről van szó... nekik még odaadóbb vagyok... - súgtam valami különös hangon, tele kihívással, kacérsággal, és némi szenvedéllyel is. Olcsó nőnek számítanék? Nem érdekel mások véleménye. Engem ez tesz boldoggá. Akinek nem tetszik, ne nézzen rám.- A véremet akarod? Hát... azt is megkaphatod... önként adom neked - néztem rá továbbra is lángolással. Ez színtiszta játék. Vágy, keverve azzal, hogy ő vámpír. És a tudat, hogy vérszívó... engem máris valami különös világba juttatott. Mint egy kislány, aki megkapta az egyik kedvenc játékát.  

|| Words: passz || Music: this || Notes: - ||

Vissza az elejére Go down



welcome to my world
avatar

► Residence :
✖ new orleans
► Age :
308
► Total posts :
266

BLOODTHIRSTY HERETIC ☄


TémanyitásTárgy: Re: Bárpult Szomb. Jún. 22, 2013 11:23 am


Yve && Alex



Nem vagyok éppen a kedvesség fogalmának a megtestesítője. Sok kegyetlenséget műveltem az életem során, és igen vannak olyanok is, melyeket megbántam az idők alatt, de mindig is túltettem magamat rajtuk. Sosem támadtak föl bennem olyan érzelmek, mint az önsanyargatás, a vágy, hogy kioltsam saját életemet. Nem.. Élvezem a vámpír létet, és a vele járó előnyeit.
- Bennem hogyan lehet csalódni? Ráadásul épp az előbb hunytam szemet a szabály fölött. Helyedben vigyáznék arra a kis csinos ajkakra, hogy mit mondok ki hangosan. - egy pillanatra szemeim jegesen csillognak, és átváltottam a komoly, parancsoló hangnemre. Nem igazán preferálom, ha a dolgok nem úgy mennek, ahogyan én előre terveztem. Ráadásul belibben ide egy kis csitri, mutogatja magát, és még neki áll följebb? Manapság a nők teljesen el vannak szállva maguktól, pedig nem is olyan rég kapták meg a jogot a szavazásra, kicsit visszavehetnének. Ez a világ mindig is a férfi társadalmon alapult, és soha, ismétlem soha nem fogják őket egyenlőnek tekinteni velünk.
Megfordulok, és egy újabb pohárral töltök magamnak. Igen.. az én bárom, az én szabályaim, tehát akkor iszok amikor akarok! Nem kell aggódnom, hogy esetleg két pohár után lerészegedek,
[You must be registered and logged in to see this image.]
és az asztal tetején fogok táncolni félmeztelenül, habár volt már rá példa, és aznap a bevétel jócskán megnőtt.. Na mindegy, ne térjünk el nagyon a témától. Szóval, hol is tartottam? Igen! Két pohártól még nem dől össze a világ, ahogyan én se.
- Hmm.. Yvonne. - ízlelgetem a nevét. - Majd még meglátom, hogy hogyan foglak becézgetni. - kacsintok rá, és beleiszok poharamba, de közben rajta tartom szememet. BASSZUS! Majdnem félrenyelek, mikor az olívabogyó eltűnik ajkai közt. Torkom, mintha hirtelen kiszáradt volna, kívánom a lány vérét, a testével együtt.
Lerakom a poharamat, és ujjammal kézfejét cirógatom.
- Egy kéz oly sok mindenre jó, tehát nem. Nem fosztalak meg tőle. - vigyorgok, mint egy kisgyerek a játszótéren. - Habár.. az előbb említetted, hogy a főnökökkel igazán kedves tudsz lenni. Ez mit is foglal önmagába? - biccentem oldalra a fejemet, és hunyorogva tekintek rá. - Mert például tehetnél értem valamit, mert tudod... jelenleg nagyon, de nagyon éhes vagyok. - sármos féloldalas mosolyra húzom ajkamat, mellyel elszoktam csábítani a nőket. Beszokott válni általában, ha pedig nem? Jöhet az igézés..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bárpult Hétf. Jún. 10, 2013 7:30 pm

Alexander + Yvonne
hey, hot man. i wanna drink a little whisky.


Hm, na igen. Amint megszólalt, már tudtam, hogy ez nem lesz egy békés csevegés. Legalábbis részemről ezer százalék, hogy éppen az ellenkezőjére kell számítania. Mert hogy... ÉN... PAMPOGOK... röhejes. Csupán tényszerű megállapítást tettem, márpedig... az ráfér erre a világra. Elvégre minden csak tönkremegy. Semmi nem javul. Minden elsüllyed. Katasztrófa készülődik. De jó lenne, ha végre sikerülne a fejemet kiürítenem, és nem ilyen hülyeségeken gondolkodni.
Hátat fordított nekem, úgy hallottam két pohár összekoccanását, miközben a pultra könyököltem, és kíváncsian forgolódtam körbe-körbe. Kerestem a táblát... ami jelzi, hogy "Hééé, itt a főnök!" De ez valahogy úgy ahogy van, kimaradt a hely berendezéséből.
- No lám... tényleg? Szerintem az én vinnyogásomat szívesen hallgatná. A főnökökkel rém kedves tudok lenni - vontam egyet a vállamon egyszerű, és laza arckifejezéssel, hiszen mindig így volt. Tudtam hízelegni, ha arra került sor. Az ilyen helyek tulajai általában még dögösek is voltak, csak sajnos emberek. Emberekkel meg általában nem szeretek kezdeni, hiszen ők olyan... unalmasak... nem mintha én az lennék. Részemről egoista vagyok, és izgalmasnak tekinthetem magamat.
Elém nyomott valami löttyöt, amit a kezembe fogtam, és beleszagoltam. - Helyes. Így nem kérek panaszkönyvet - biccentettem felé, majd belekortyoltam az italba, hogy utána rögvest el is toljam a számtól, és megrökönyödve nézzek a fickóra, de két másodperc elteltével máris elmosolyodtam, és letettem a poharat, így vándorolt vissza a szemem a fickó - nevezett Alexander - tekintetébe.
- Kellemes meglepetés. Vagy épp kellemetlen? Jelenleg nem tudok düllőre jutni, hogy csalódtam-e, vagy sem - dőltem még inkább előre, szánt szándékkal csinálva úgy, hogy dekoltázsomat még véletlenül se tudja kikerülni a szeme, és ravasz csillogás kezdte uralni az egész arcomat. - A nevem Yvonne... de annak szólítasz, aminek akarsz. Hülyeség olyan névvel eltölteni az életedet, amit nem te találtál ki, hanem csak úgy rád mondták a szüleid - rántottam egyet a vállamon, majd fél kezemmel a pulthoz nyúltam, és alsó ajkamba harapva kaparintottam ujjaim közé egy olajbogyót, hogy egy pillanatra sem engedve el tekintetét, a számhoz emeljem, és kissé kacér módon be is kapjam.
- És most le fogod vágni a kezemet? - kérdeztem ártatlan pislogással, még mindig nem dőlve hátra a széken. Nem bántam meg a mély kivágású felsőt. Ő talán igen.

|| Words: passz || Music: this || Notes: - ||

Vissza az elejére Go down



welcome to my world
avatar

► Residence :
✖ new orleans
► Age :
308
► Total posts :
266

BLOODTHIRSTY HERETIC ☄


TémanyitásTárgy: Re: Bárpult Csüt. Jún. 06, 2013 9:22 pm


Yve && Alex



Van, ami meg fog ebben a lányban. Mi az? Hófehér, porcelán hatást keltő vékony bőre, mely csak arra vár, hogy belemélyesszem fogaimat? Nem az.. Dús, barna hajzuhataga, melyből árad a friss virág illat? Még mindig nem az.. Netalán világoskék színben pompázó szemei? Pont olyan, mint.. Anastasia-é..
Amint eszembe jut a neve, állam megfeszül, és egy pillanatra hagyom, hogy mindenféle negatív érzelem kavarogjon bennem, és még tovább roncsoljon. Tekintetem elszakad a lányétól, és próbálom valami másra átterelni figyelmemet. Például a formás kebleire.. meg kell hagyni, hogy nem rossz.
A vityilló megnevezésre, egyből visszazökkenek a jelenbe, és rögvest
[You must be registered and logged in to see this image.]
 fennakad a szemöldököm. Vityilló? Jó meg kell hagyni, hogy kissé.. nem otthonias, avval a szóval inkább a nagyi cukrászdáját lehetne leírni, hanem inkább.. rejtélyes, egy olyan hely, ahol az ember szívesen tölti az idejét, de nem maradna záróráig. Ki tudja, akkor milyen sötét alakok bújnak meg egy-egy wc fülke mögött, várva vacsorájára..
Halk kacaj tört fel belőlem a szeme forgatása láttán. Jól tippeltem. Még nem múlt el huszonegy. Mennyi lehet? Tizenhét? Tizennyolc? Nem lehet fiatalabb.. Habár a mai generáció elég hamar fejlődik. Az én időmben a tizenegy éves lányok még nem sminkelték ki magukat, azt is csak az előkelő hölgyek engedhették meg maguknak. Nem tették ki mindenüket, szép volt a tartásuk, kifinomultan beszéltek, és nem trágárul. Habár.. meg kell hagyni, hogy az idő jót tett a világnak, és a nőknek. Egyedül a fűzőket hiányolom. Igaz, nehéz volt megfosztani egy nőt tőle, de pont ebben rejlett az izgalom, mert minden egyes érintés, minden egyes másodperc, képes teljes őrületbe kergetni a nőket, és aztán..! Azok voltak ám az idők. Nem mintha most rosszabb lenne, csak a fűzők.. - Elnézést. - emelem fel kezeimet magam elé mentségül, mert kinézném a velem szemben ülő hölgyeményből, hogy a legközelebbi poharat vágja a fejemhez. Nem érne nagy kár, maximum ömlene a vér a fejemből, de pár másodperc alatt úgyis beforrna a seb, és egy ilyet
[You must be registered and logged in to see this image.]
elég nehéz megmagyarázni a lakosságnak, bár az emberek száma viharosan csökken. - Ne vágj ilyen fránya képet, a Hatósághoz menj pampogni. - fordulok meg, és lerakom a kezemben lévő poharakat, melyet még a lány megérkezése előtt törölgettem fényesre. Nem szeretem, ha áll a por, de azért egy tisztaságmániás vámpírnak sem vagyok mondható.
A lány ismét szóra nyitja a száját, de még mindig háttal mutatkozok neki. Vajon mindig ennyit csacsog, vagy azt várja, hogy az idegeimre menjen, és végül kiszolgáljam alkohollal, hogy aztán csöndben maradjon? Lassan emelem felfelé a fejemet, és egy gúnyos mosolyra görbülnek ajkaim, melyet nyomban el is tüntetek.
- A tulaj egy elfoglalt ember. Nincs ideje fiatalkorú lányoknak a vinnyogását hallgatnia. - vonom meg egyszerűen a vállamat, és előveszem a jó öreg Jack-et, két poharat pedig magam elé kapok. - Amúgy, ha már itt tartunk.. a panaszkönyvet esetleg nem akarod elkérni? - teli öntöm a poharakat, és az egyiket a lány elé teszem le. - Alexander Cromwell, személyesen. Kegyedben kit tisztelhetek? - vigyorogva húzom le az italomat, és türelmesen - még - várom a lány reagálását.


A hozzászólást Alexander Cromwell összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Júl. 25, 2013 9:51 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bárpult Kedd Jún. 04, 2013 9:28 pm

Alexander + Yvonne
hey, hot man. i wanna drink a little whisky.


A cipőm sarka koppant a padlón, mikor beléptem ebbe a bárba. Nem tudom, mi volt itt olyan hívogató, hiszen annak ellenére, hogy sok-sok éve élek már itt, egyetlen egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy be kellene jönnöm ide. Nem is hiányzott ez az iszonyatosan furcsa légkör, ami megcsapta az arcomat, miután betoltam az ajtót, és végigsétáltam a kis részen, ami a bárpulthoz vezetett. Nincs hangulatom túlzottan a társasághoz. Ma szabadultam meg a legdrágább kincsemtől, a vámpír haveromtól, akinek már untam a társaságát. Sok volt belőle, és mondhatni, elveszítette a fényét az is, ahogyan a véremet szipolyozta. Nem volt benne érték. Karót érdemelt már. Az évek alatt rájöttem arra, hogy miként tartsam titokban ezeket a kis trükköket, hiszen mégis egy vámpírok lakta nyomorult városban vagyunk, ahol úgy őrzik ezt a dögfajt, mintha a világ fő faja lenne. Pedig nem így van. Bocs, még mindig belőlünk van több. És mára olyan profi szinten tudom őket eltűntetni, hogy... volt vámpír, nincs vámpír.
A fickó felé kaptam a fejem, aki a pultnál állt, a túloldalon, és megszólított. Udvarias hangon, de ahogy tekintetét fixírozni kezdtem, rögvest feltűnt valami, ami nem volt olyan megszokott. A bátorság... és ez minden varázst megadott, amire szükségem volt ebben a szent pillanatban.
- Üdv - biccentettem felé egy apró mosollyal a szám sarkában, majd a mennyezet felé fordítottam tekintetem, és azt is végigmértem. Érdekes... a hely minden szeglete különleges varázzsal bír. - Nem rossz ez a kis vityilló - jegyeztem meg. Jobb szót nem találtam rá, de hát... tudom, szórakozóhelyeket nem hívnak vityillónak, de sosem voltam az a típus, aki végggondolja, hogy mit mond.
- Egy pohár whis... - kezdtem bele, de rögvest jött a kérdés, és felsóhajtottam. Személyi... jó ég, micsoda ósdi szabályok...! Ez most komoly? Ne szórakozzon már velem.
Megforgattam a szemeimet, hiszen... na jó, nem vagyok még 21. Nem értem, hogy az amerikaiak miért ilyen gyenge elméjűek. Az európai országokban ez a korhatár 18-nál ér véget, és kész. Itt meg... hm, ez csak felfogás kérdése.
- Szóval alkohollal nem szolgálsz ki... tudod mit? Akkor lökj ide egy pohár akármicsodát - rántottam egyet a vállamon. Az arca olyan... némiképp beképzelt volt, mert hát... a kiszolgálók mindig jó pasinak hiszik magukat. De rajta ez főképp meglátszott. Elegem van az egoista fickókból, remélem, hogy nem kell megint ennek kitennem magamat.
- Még sosem jártam itt azelőtt. Kié ez a hely? Eléggé... eredeti neve van a helynek. Valakinek muszáj szóvá tennem ezt az apróságot - jegyeztem meg, miközben hajamba túrtam, és a pultot kezdtem fixírozni. Nem volt kedvem cseverészni sem, és fecsegni sem, de erre kíváncsi voltam. - Nem mellesleg, a tulaj talán hajlandó lesz kiszolgálni azzal, amit én szeretnék inni. Nem ilyen hülye utánzat löttyökkel - fintorodtam el a gondolatra is. Na igen, a nagy szám. De nem vagyok képes befogni. Erre nem tanítottak meg az árvaházban.

|| Words: passz || Music: this || Notes: összecsapott, béna ||


Vissza az elejére Go down



welcome to my world
avatar

► Residence :
✖ new orleans
► Age :
308
► Total posts :
266

BLOODTHIRSTY HERETIC ☄


TémanyitásTárgy: Re: Bárpult Vas. Jún. 02, 2013 12:42 pm


Yve && Alex



Épp a poharakat törölgetem, mikor egy kellemes illat csapja meg orromat. Egyből az irány felé fordítom fejemet, és figyelem a csöppke, kis barna hajú lány közeledését. Ember.. egyből megérzem rajta, hogy nem természetfeletti.
Viszonylag késő van már. Péntek este, a nap már rég lement, és a sötét vette át az uralmat New Orleans városa felett. Vicces, mivel Anne Rice vámpírjai is pont ebben a városban tevékenykedtek, napközbe rendeznek városbeli túrákat az átfutó emberek számára. Azt hiszik ez csak egy legenda, egy mítosz, de ha tudnák, hogy a valóság milyen kegyetlen igazából..
Szemmel láthatóan követem őt pillantásommal, és a bárpultnál helyezkedik el. Intek az egyik pincérnőmnek, Aly-nek a maradásra. Ezt a szépséget én szeretném kiszolgálni.. talán kedvességemért, még meg fog jutalmazni az este folyamán.
[You must be registered and logged in to see this image.]

- Isten hozta a Cromwell's bárban. Mivel szolgálhatok? - támaszkodok neki a pultnak, és felvonom szemöldökömet. Bőre makulátlan, szemeinek színe ellenállhatatlan, haja fénylik, egy pillanatra se kalandozik el máshová a pillantásom, habár meg kell hagyni, hogy elég szép bigék vannak még itt a bárban. Sokaktól megkaptam már azt a kérdést, hogy miért? Az emberek közé akarok beilleszkedni avval, hogy egy kocsmát alapítottam? A válaszom egyszerűen az, hogy nem. Nem akarok sehová se tartozni, főleg nem óhajtok a nyomorult emberi társadalom részesévé válni. Hogy lényegre törően fogalmazzak, nem akarok unatkozni. Több évszázada élek már eme földön, és ilyenkor az ember - avagy vámpír - hajlamos a dolgokra ráunni. Egy bár vezetése rengeteg kihívással jár, korlátlan mennyiségű alkoholt fogyaszthatok, szabadon figyelhetem a nőket, ráadásul elcsábítani sem nehéz őket, mert amint kiejtem
[You must be registered and logged in to see this image.]
ívelt ajkaimon azt, hogy én vagyok a tulajdonos, mintha automatikusan tárnék szét lábaikat erre a kijelentésemre. Bár, nem mintha kellene nekem bármilyen segítség, szerencsémre még igézést sem kell használnom azért, hogy valakit megkapjak. Elég csak bevetnem a sármomat, és a két szép szememet.
- Habár először sajnos el kell kérnem a személyi igazolványodat. - biccentem oldalra a fejemet, és tekintetem a nyakára téved. Hófehér bőre alatt látom kék színű ereit, és rögvest elfogy az éhség, ha belegondolok, hogy azokban az erekben folyik dús élettel teli vére.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
✖ new orleans
► Age :
308
► Total posts :
266

BLOODTHIRSTY HERETIC ☄


TémanyitásTárgy: Bárpult Csüt. Május 30, 2013 7:29 am


[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Ajánlott tartalom
welcome to my world




TémanyitásTárgy: Re: Bárpult

Vissza az elejére Go down

Bárpult

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Similar topics

-
» Bárpult az első helyiségben
» Bárpult a hátsó helyiségben

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
world of mysteries :: Színház az egész világ :: New Orleans városa :: Belváros :: Cromwell's bar-