world of mysteries
all the fears, they are back, aren't they?



 
log in
don't hide yourself
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox
i'll whisper a secret
who's here?
i wanna see your face
Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (28 fő) Kedd Szept. 24, 2013 12:06 am-kor volt itt.

new posts
read them every day
Játszótárs kereső
írta: Zhydrun Malgoth
Szomb. Feb. 17, 2018 8:35 pm
Shadowhunters frpg
írta: Aaron Moonroe
Pént. Feb. 16, 2018 3:25 pm
Stivali Italiani
Vendég
Kedd Nov. 07, 2017 2:12 pm
Hell or Heaven
Vendég
Pént. Márc. 10, 2017 12:14 am
Isabell R. Wallis
írta: Isabell R. Wallis
Pént. Jan. 06, 2017 1:50 pm
Cornelia Snow
írta: Cornelia Snow
Pént. Jan. 06, 2017 1:33 pm
Francia negyed
írta: Emma Miller
Hétf. Jan. 02, 2017 10:05 pm

Share| .

Bourbon Street

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next



welcome to my world
avatar

► Total posts :
1823

ADMINISTRATOR ♔


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Vas. Nov. 03, 2013 10:07 am



it's like a dark paradise
JEREMY + ELENA

Nem fogok odamenni a kalóz úrfihoz, én nem koslattam senki után. Ők jönnek hozzám. Jeremy megjegyzését elengedtem a fülem mellett, egyáltalán nem érdekelt, hogy mit tervezett a mai napra. Természetesen, legbelül a régi énem, ki annyira mélyen volt elásva bennem, hogy alig éreztem jelenlétét, küszködött. Azt akarta, hogy menjek utána, és verjek bele némi észt, mert így csak bajba fogja sodorni magát. De én magasról teszek arra, hogy mi fog a kis Gilbert-tel történni! Felőlem ezerszer meghalhat, úgyis visszatér, maximum a végén már bele fog őrülni, ahogyan anno gyámom, Alaric is. Legalább egy haszontalan emberrel lesz kevesebb.
A férfi elért hozzám, és egy széles vigyor ülepedett ki az arcán. A szeme ki volt festve, borostás arca dobott az egész kinézetén.
Jeremy ismét megszólalt, mire megforgattam a szemeimet. Már épp készültem lehordani őt, de hirtelen megváltoztattam a gondolatomat. - Hívd ki a barátnődet, és a szeme láttára vágd el a torkodat, a kampóddal. - mélyesztettem pillantásomat a kalózomba. Ezer más áldozat jelölt van itt. Megérdemelte, hisz elég volt pár lopott pillantás, és máris a tenyeremből evett, legalább eggyel kevesebb tuskó fogja gyarapítani a világot.
- Mit akarsz? - fordultam indulatosan Jeremy felé. - Mint látod elrontottad az estémet, ajánlom, hogy megérje nekem. - súgtam, és egy pillanatra a párra tekintettem, akik elkezdtek a kijárat felé sétálni. Talán őrültség volt használni igézetet ennyi ember között, úgy, hogy azt se tudom mennyien vannak itt, a mi fajtánkból. - Nos? - szaladt fel kérdőn a szemöldököm, és reméltem, hogy miután teljesítem a kis feladatát, le fog szállni rólam. Egy örök életre.

valamennyi get free ...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
•• new orleans
► Age :
29
► Total posts :
313

FIRE MANIPULATOR ♆


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Vas. Nov. 03, 2013 12:05 am


Zach && Arielle


Nézünk jobbra, nézünk balra, csakhogy hasra nem esünk a nagy nézelődésben. Nem sokkal azután, hogy megérkeztünk, végigfutott az agyamon, hogy vajon miért nem kerestem fel ehhez hasonló érdekes, parádés eseményeket, amíg a túlvilágon tengettem az unalmas, egyhangú mindennapjaimat. Igen, sajnos ilyen buta kérdések is felvetődnek bennem napról napra. Lényegében arra jutottam, hogy hiába jöttem volna el, láthatatlanul, céltalanul lézengve itt azért nem lett volna ugyanaz. Persze akkor is lett volna mit látni, hallani, de… teljesen más mindennek a részesévé válni. Belekarolok Zachbe ismét, hogy ne tévedjek el mellőle. Szerintem pillanatok alatt elsodornának, ha kicsit távolabb kerülök, tekintve, hogy épp a tömeg sűrűjében járunk.
- Zach, ez elképesztő – jelentem ki lenyűgözve, épp amikor egy fej nélküli lovas vágtat el mellettünk. Mondjuk jó, hogy le nem tapos. Egyetlen zavaró ezen az estén, hogy szinte percenként borzongok meg a vámpírok jelenlététől, akik mellettem elhaladva hozzám-hozzám érnek, felborzolva az boszorkányos érzékelőimet. – De ugye ezt te is érzed? – pillantok fel tétován a bátyámra, aztán ha tudja mire gondolok, nem kell megmagyaráznom neki. Csak egy pillanatra engedem el a karját, amikor megállunk a színpad előtt, hogy megfigyeljük a voodoos előadást, és hirtelen valaki véres jelmezében hirtelen sikítva elém ugrik, és annyira megrémülök, hogy én is sikítani kezdek. Ám az illető hamar röhögve tovább vonul, én pedig még mindig ott állok remegve a megrázkódtatástól. Oké, csak nyugi, Arie, ez csak egy hülye tréfa volt. Nyugodj le – igyekszem összeszedni magam.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
richmond ☄
► Age :
30
► Total posts :
1233

SOUL MANIPULATOR ♆


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Szomb. Nov. 02, 2013 11:22 pm


Hayley && Marcel && Avery && Brigitte


Hayley arcának felét a jelmezéhez tartozó macskanős maszkja takarja el, de a szemein még így is látom, hogy le van nyűgözve a látványtól. Arcomon elégedett mosoly jelenik meg, majd egy kicsit elhátrálva mögötte állok meg. Nem akarom a látszatát sem kelteni annak, hogy együtt vagyunk. Az csak felhívná rá a figyelmet. Marcel bármikor felbukkanhat. Amikor meghallom Hayley kérdését, egy másodpercre ravasz mosoly jelenik meg az arcomon, és közelebb lépve hozzá, mint aki bizalmas információt akar megosztani, halkan válaszolok.
- Hogy honnan tudtam…? Roppant jó hallásom van – felelem úgy, hogy csak ő hallhatja, és a vigyorom kiszélesedik. És ez az igazság. Persze tudtam, hogy mit keresek, de sokat segített, hogy a tömegen keresztül is hallottam a dobokon vert ritmust. A választ követően ismét egy kicsit hátrébb lépek, ezúttal azért, mert megérzem a telefonom finom zizegését a felső zsebemben. Egykori protezsáltam üzente meg, hogy hol találkozzunk.
- Mennem kell – jelentem ki határozottan. – Marcel megérkezett. Nem akarom, hogy együtt lásson minket – teszem hozzá. Nem hiszem, hogy meg kellene magyaráznom ennek okát. – Találkozom vele, de visszajövök érted. És rajtad tartom a szemem. Ne keveredj innen messzire, kerüld a feltűnést és a zűrzavart. Ha bármi gond van, vagy menni szeretnél, írj – lóbálom meg a mobilom a levegőben, mielőtt visszasüllyeszteném a helyére. – Remélem, világos voltam. – nézek mélyen a szemébe, majd hátat fordítok neki. Nem szívesen hagyom magára ebben a forgatagban, de úgyis az volt minden vágya. Én meg próbálok ezúttal kivételesen bízni valakiben saját magamon kívül is.
- Marcel – üdvözlöm a férfit széles mosollyal, amikor megérkezem a kijelölt helyre. Ám mielőtt bármi egyebet mondhatnék, le is hervasztja az arcomról a mosolyt. Tulajdonképpen a Hayley és a gyerek miatti aggodalmamban most épp eszembe sem jutott a bátyám, de ahogy Marcel felhozza a témát, máris lehull az eddigi vidámságom álarca. – Persze. Megértem – mondom elkomorulva. – Bár a húgom nem igazán fog örülni – húzom el a szám, mintha valóban ez lenne minden gondom. – Azt hiszem, hamarosan magad is meg fogod tapasztalni, hogy makacsabb és szeszélyesebb, mint valaha – vigyorodom el végül. Ha már a nőkre terelődik a szó, eszembe is jut valami, ami jobban érdekelne jelenleg. – És mi a helyzet Camivel? Mert gondolom elhívtad – nézek a barátomra cinkos pillantással. Marcel tekintetét követve magam is körülnézek. A „srácai” szemmel láthatóan jól szórakoznak. Meglepetten veszem tudomásul, hogy az éppen megtámadott lány, aki felé tartunk, nem más, mint Caroline unokatestvére, Avery. Hát ez érdekes lesz. Nem is szólok azonnal semmit, csak kicsit távolabb állok meg, vállamat a falnak vetve, és érdeklődve várom, hogy mi fog történni. Annyiban biztos vagyok, hogy a kis Forbes lány nem fog meghalni. Marcel szabályai szerint odáig nem merészkedhetnek a vámpírok, hogy teljesen leszívjanak valakit. A helyzetet azonban meglehetősen rontja, amikor meglátom a felénk közeledő hibridet, Brigitte-t is, aki Avery nevét kiáltja. Legszívesebben rászólnék, hogy maradjon ki ebből, és mivel kötődik hozzám, elég valószínű, hogy vissza is vonulna. De nem akarom magunkra vonni a figyelmet. Biztos vagyok benne, hogy Marcel nem díjazná, ha én parancsolgatok helyette a „városában”, és sajnos egyelőre a bizalma elnyerése lényegesebb kérdés, mint a saját hatalmam gyakorlása. Így végül csak a tekintetemmel igyekszem üzenni a hibridlánynak, hogy ne avatkozzon közbe. Remélem, veszi a lapot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
Mystic Falls
► Age :
23
► Total posts :
199

HUNTER OF THE FIVE ➴


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Szomb. Nov. 02, 2013 10:23 pm

Elena és Jeremy
- Jó mulatást kívánok nővérkém ja és az előbbire visszatérve a túlvilág sok mindent megtanított nekem, például azt, hogy kell eltűrni a magadfajta ünneprontót.- Egy biccentéssel tovább is álltam volna ha meg nem pillantom az egyik asztalnál a potenciális hulla jelöltem. Felderült a kedvem igaz épp ellenkezőleg kellett volna történnie mikor egy vámpír épp egy ártatlan lány életét akarja kioltani, na de az nem én lennék. Idegen ez a város na meg a szokások is, de a vámpírok ugyanazok és ugyanazt a bánásmódot érdemlik mint bárhol máshol.
-Elena, azt hiszem én is megtaláltam a mai szórakozásom. -Fogtam magam és elindultam a vérszívó irányába. Szőke hajú és roppant éhes. A kedvenc fajtám. Bár bánom, hogy Elena ilyen ellenséges, bulisabb lett volna az érzelemmentes állapotát a többiek ellen felhasználni,de enélkül is jól fog telni az estém. Hallottam egy párbeszéd foszlányt valami Marcel fickóról. Jobb lesz ha anélkül gyilkolászok, hogy ő ezt megneszelné.Na akkor akció indul. Vesd be magad a csajnál Jer! De hová tűnt? Szép, ezt elszúrtam az előbb még itt volt most meg már valahol keresi az újabb áldozatát. Talán mégse lesz olyan jó ez az este?
-Elena, van kedved kisegíteni a drága öcséd csak a régi szép emlékek kedvéért? - Hát kitudja, Elena most kiszámíthatatlan lehet, hogy kapóra jönne.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Szomb. Nov. 02, 2013 10:01 pm

To: Avery


Fekete szemhéjpúderbe mártom az ecsetem, majd könnyedén satírozom vele, belülről kifelé haladva szemem. Egyre erősebb a színe, s erős, már szinte ijesztő tekintetem lett tőle.
Készülődöm a Haloween-i karneválra. Már alig várom, Avery-vel (az új lánnyal) megbeszéltünk, hogy elmegyünk. Eleinte nem gondoltam, hogy nagy barátság lesz belőle, de minél jobban megismerte annál inkább rájöttem, hogy ezzel a lánnyal nagyon jóban leszünk. Főleg akkor éreztem így, mikor ketten ellógtunk a testnevelés óra alól. Mindig utáltam a tesit, de sosem volt olyan barátnőm, aki elmert volna velem jönni bárhova is iskola idő alatt.

Kíváncsi vagyok ő mit vett fel. Bármi kitelik tőle. Én sokat gondolkodtam sajátomon. Végül is kalóz lány lettem. Fejemen fekete halálfejes kalóz kalap virít, fodros szoknyám fekete-fehér függőlegesen csíkos. Blúzomat inkább csak egy enyhe hosszú ujjú toppnak nevezném. Vastag, sötét övemre rá van csatolva egy kis tok, amiben egy műanyag kard van. Hajamban különböző színű tincsek lógnak, melyeket öt hajmosással eltüntethetek.
Többször körbeforgok a tükör előtt. Tíz-húsz forgás után őszintén szólva kicsit elszédültem, de mikor ránéztem az órámra és megláttam az időt, nyomban útnak indultam.
A parádéra érve egyből megfogott New Orlens meleg hangulata. Több száz, sőt ezer ember volt kint mindenféle lénynek öltözve vagy nem is tudom minek nevezhetném egyeseket. Minden irányból fények és zene szól, aminek olyan fülbemászó ritmusa van, hogy abban a helyben táncra perdülnék. A házak ablakainak párkányain töklámpások, s minden féle színes díszek lógnak.
Keresésnek indulok, még pedig Avery felé. Biztos vagyok benne, hogy itt van, csak körül nézek.
Egy magas, fehér épület előtt sétáltam el, ami melett volt egy másik ugyan ilyen, s a kettő között sötét sikátor volt. Arra a fények már nem nagyon sütöttek be. Séta közben bekukkantottam oda, s mit látok. Egy magas, Drakulának öltözött személy a falhoz szorít egy szőke lányt és… Te jó ég ez megharapta!  Ahogy tovább nézem, rájövök, hogy az a lány Avery.
- Avery! – kiáltom oda, s elindulok feléjük.




thx to
Vissza az elejére Go down



welcome to my world
avatar

► Residence :
New Orleans ⚓
► Age :
41
► Total posts :
126

BRAVE HUNTER ➴


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Szomb. Nov. 02, 2013 9:27 pm


Klaus & Avery & Marcel


K
laus jól gondolta. Miért is pont én hagynám ki az egyik legnagyobb parádét a városomban? Ó, ugyan, a parti sosem ér véget! Számomra legalábbis nem. Igazi király módjára gyakoroltam a beöltözés ceremóniáját. Ahogy a nép, úgy jómagam is maszkot öltöttem de nem vittem túlzásba. Azt akartam, hogy mindenki pontosan tudja, én is ott járok közöttük. Mielőtt elindultam volna még küldtem egy üzenetet Klausnak, amiben csupán egy helyszín fényképét küldtem és azt, hogy ott fogom várni. Aztán kiléptem házam falai közül és beülve az autóba hajtottam belső köröm tagjaival a parádéra. A bérelt helyem már várt, a fiúkat elküldtem szórakozni, hogy kettesben beszélhessek egykori mentorommal. Nem is kellett sokat várnom rá és elégedetten csaptam össze a tenyerem, amikor megpillantottam a felvonuló tömeget. – Az év egyik legsötétebb ékszakája. – vigyorodtam el és előre intettem karommal. – Csak utánad. – Igazából nem engedtem magam elé. Egymás mellett lépdeltünk a macskaköves utcákon amik hozzám tartoztak. – Tudom, tudom. – forgattam meg tekintetem s az egyik ház oldalában táplálkozó vámpír felé intettem. – Ne is kérdezd, hogyan. S ami a bátyádat illeti. Gondolkodtam ahogy kérted és nézd… nem adhatom vissza. Muszáj látniuk a srácaimnak, hogy mi a helyzet.
Ha most visszaengednék még egy eredetit az utcákra…
- megcsóváltam a fejemet. – Sajnálom. Megérted, miért nem tehetem, ugye? – fordultam felé de mikor meghallottam a zenét mosolyogva fordítottam tekintetem a zenészekre, a nyüzsgő tömegre, a vámpírokra akik élvezettel ragadtak meg minden alkalmat. Akárcsak én. Ha őszinte akarok lenni Camit kerestem a tömegben s mikor nem láttam sehol, megtorpanva csóváltam meg a fejem. Ám egy másik szőke rögtön fel is hívta figyelmem. – Nézd csak. – Tetszett a lány bátorsága ahogy elküldte a fenébe a vámpírt. – Gyere Klaus, szórakozzunk kicsit! – Igen, erre volt szükségem. Kikapcsolódásra. Anélkül, hogy bármin agonizálnom kellene vagy bármi miatt is aggódnék. Mióta Klausék visszatértek a városba, állandóan rágódnom kellett valamin amit már nagyon, nagyon untam.
Words: 302 ✔ Music: Hail to the King Note: Igyekszem visszarázkódni ✔ ©





I have lost
my spirit


I have lost it
in the dark

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Total posts :
1823

ADMINISTRATOR ♔


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Szomb. Nov. 02, 2013 8:58 pm



it's like a dark paradise
JEREMY + ELENA

Felhajtottam az italomat, minek következtében a torkomban maró érzés keletkezett. A pultra helyeztem el, és észrevettem, hogy az öcsém ismét elindult egy irány felé. Sosem áll le? Melleim közül kivettem egy ötvenest, ez bőven fedezi a költségünket, ha már a drága öcsém nem volt olyan udvarias, hogy kifizesse az italunkat. Hová tűntek a régi úriemberek? Ironikus, hogy ezt pont én mondom, még ha csak gondolatban is.
- Hűűhaa.. valakinek felvágták a nyelvét. A túloldalon tanítottak meg rá? - sóhajtottam fel szánakozóan, és a szemem sarkából láttam, hogy egy férfi a szemét legeltette rajtam. Felé fordítottam a fejemet, és egy kalózt pillantottam meg a sarokban üldögélve. Egy hozzá hasonló öltözékű hölgy ült vele szembe, be sem állt a szája, de a férfi egyetlen egy másodpercre sem figyelt rá. Hanem engem bámult. Egy fél oldalas mosolyra görbültek az ajkaim, és az ajtó felé biccentettem a fejemmel. Talán meg is találtam mára a vacsorámat!
Nem tudtam elkerülni Jeremy újabb megjegyzését. Sosem áll le? - Tudok rajtad segíteni. Vedd le azt a csicsás gyűrűt, kitöröm a nyakad, és az összes bajod tovaszáll. - léptem oda hozzá, és hirtelen kezem a felkarjára tévedett, és erősen megszorítottam. Tekintetemet az övébe fúrtam. - Az téged ne foglalkoztasson, hogy mit tervezek én ma. - sziszegtem összeszorított fogak mögül. Elengedtem, és magam mögé pillantva kirajzolódott az előbb látott férfi. - És ha nem bánod, egy kis szórakozásra vágyok.

valamennyi get free ...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
Mystic Falls
► Age :
23
► Total posts :
199

HUNTER OF THE FIVE ➴


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Szomb. Nov. 02, 2013 8:08 pm

 Elena és Jeremy
-Igen van akivel érkeztem, de téged ne érdekeljen ki az. -Ezzel elfordultam tőle és ittam tovább az italt amit némi késéssel hoztak ki. Közben néztem a turistákat akik nevetgélve sétáltak a butikok és árusok között. Ó ha tudnátok ti szerencsétlenek mi vesz körül benneteket, már nem sétálgatnátok olyan vidáman. De mindegy is. Visszafordultam szeretett nővéremhez és végig gondoltam azokat a szavakat amiket mondott.
-Talán tényleg jobb lett volna ha halott maradok, rajtad így se tudtam segíteni amúgy meg a halálba tudnám inni magam, mert olyan jó hangulatot teremtettél. - Búskomorság telepedett rám. Pont ezt akartam elkerülni, Elenának köszönhetően ez se ment valami jól. Igaza van mennem kell mert különben a társasága megőrjít. Felkaptam a poharat és kiittam a maradék vodkát majd felálltam a székből és kiindultam a lámpásokkal megvilágított éjszakába. Milyen jó volna valami őrültséget csinálni. Olyat amit öreg koromban is felemlegetek majd. Ezen még gondolkodnom kell. Lehet halloween alkalmából vámpírra kéne vadásznom, de akkor ez olyan volna mintha a hétköznapokat élném. De hát mi máshoz értenék én? Most pont nem lenne feltűnő egy kis sikoly vagy vér, természetes lenne. Ez az este valahogy emlékeztet arra amikor Vicki meghalt, igaz az emlékeim kitörlődtek, de mégis a tudat megmaradt. Ez az éjszaka kedvez a vámpíroknak és ami jó nekik az jó nekem is.
-Hé, Elena mit terveztél a ma estére? - Csak csupán kíváncsiságból kérdeztem meg na meg a vadász ösztönöm súgta, hogy ahol Elena szórakozik ott mások is lesznek. Mások akiknek ez az este talán az utolsó lesz. Szereznem kell egy jelmezt. Mégse vegyülhetek el öltönyben. Ideje valami alkalomhoz illőt felölteni, de vajon találok még ilyenkor bárhol is jelmezt? Hát majd kiderül.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Szomb. Nov. 02, 2013 6:24 pm


somebody save me, please!
A kavargó cigarettafüst komótosan lepi be az idegen hotelszobát, aztán rátelepedik a bútorra, a falakra, sőt még az arany keretes tükörre is. A Que Sera, Sera-t dúdolgatva, kezemmel óvatosan letörlöm a tükröt, amire rászállt a szürkés füst. William bácsi szerette a Halloween-t. Emlékszem, úgy nyolc, maximum kilenc éves lehettem, amikor először elvitt édességet kunyerálni - azon az estén valódi hercegnőnek éreztem magam; éreztem, hogy amíg a nagybátyám mellettem van, semmi rossz nem történhet velem. Sem a halottak, sem az élők nem bánthatnak. De mára már minden megváltozott... A tükör előtt állva, el-elgondolkodom azon, hogy a temérdek hiba közül, amit az évek során vétettem, melyik volt annyira súlyos, hogy efféleképp fizessek meg érte. Nem. Nem a Chadd-el való botrányra és szakításra gondolok, hanem... Hanem arra, amit a minap láttam. Az, ami Aidan-nél történt, egyszeriben felborította azt az egyensúlyt, amit nehezen ugyan, de sikerült megtalálnom a történtek után. Először szeánsz és szellemek, aztán meg boszorkányok és... varázslók? Nevetségesen hangzik, holott magam is tanúsíthatom, hogy az, ami abban a szobában történt, igenis valóságos volt... talán túlságosan is az.
Avery, mély levegő és... akció — torkomat mély sóhaj hagyja el, miközben felkerül a maszk és a fátyol. Szinte azonnal elhagyom a szobát és elindulok a parádé fele. Tudván, hogy kettőnk közül én vagyok az, aki mindig elkésik, gyorsítok a tempón, hogy ne várassam meg a barátnőmet. Brigitte-el a gimnáziumban ismerkedtünk meg, amikor mindketten úgy gondoltuk, hogy mókásabb kihagyni a tesit, mint részt venni azon.
Végighaladni a rémisztő lámpásokkal és élethűbbnél élethűbb vértócsákkal kidíszített utcán ebben a pillanatban nehezebb, mint ötöst írni algebrából. A villódzó fények már most kiütötték a biztosítékot nálam - valósággal zavar, hogy ennyi színt kevertek egy ilyen... hátborzongató esemény díszletébe.
Igen? —  A zenekar húsz lépésnyire van tőlem, alkoholra éhes tekintetemmel már a legközelebb eső üveget is kiszúrtam, amikor hirtelen (szinte a semmiből) előttem termett egy... Drakula. Ma már a harmadik, hogy pontos legyek. — Uram, ha a nyakamra csorog a nyála, előbb hozzon egy Tequilát... aztán... —  kezdek bele gúnyosan, de alig érek a mondandóm közepéig, máris azon kapom magam, hogy a srác a hideg falhoz szorít és egy gyors mozdulattal a nyakamba harap. A kezeim mellkasára kúsznak, úgy próbálom ellökni magamtól. De tehetetlen vagyok. A következő pillanatban már azt sem tudom, hogy élek-e még vagy talán meghaltam... New Orleans betegebb, mint gondoltam.



A hozzászólást Avery C. Forbes összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Nov. 03, 2013 1:53 pm-kor.
Vissza az elejére Go down



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Szomb. Nov. 02, 2013 5:29 pm

Lonely boy


Még hogy Las Vegas a legjobb hely Amerikában. Aki ezt mondta, nyilván nem járt még New Orleans-ban. Csodás város, igazi smaragd a kavicsok közt, már-már antik hatású utcákkal. Klaus szép munkát végzett ezzel a drágakővel meg kell hagyni.
Nem sokat gondolkoztam a jelmezemen. Felesleges lenne, hisz csak olyat választhattam, amiben kevesen fognak felismerni, vagy még jobb lenne ha senki sem fenné rám a fogát. Azért jöttem ide, hogy jól érezzem magam, megfigyeljem, hogy Klaus hogyan viselkedik a saját territóriumában, és hogy végre tudjak legalább két mondatot váltani Hayley-vel szemtől szemben. A további társaság már csak extra ráadás.
Szóval a jelmez... na igen. Először Miley Cyrus-ra gondoltam, egy szép kis kalapáccsal, de gyors elvetettem az ötletet. Hozzám nem illik ez a szerep, ezért dum dum dobpörgés... a Joker. Bizony... fehér arc, hamis penge nyom az ajkaknál pirosra festve, és egy lila öltöny zöldes parókával. Ez eléggé rejtélyes nem?
Most már csak beszélgetőpartnert kell keressek, vagy pedig valakit elrángatni táncolni. De egyenlőre csak lehúzom a kezemben lévő italt...


•• Words: 165 •• Music:personal jesus •• Note: somebody?•• ©


A hozzászólást Tyler Lockwood összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Nov. 02, 2013 10:00 pm-kor.
Vissza az elejére Go down



welcome to my world
avatar

► Total posts :
1823

ADMINISTRATOR ♔


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Szomb. Nov. 02, 2013 10:10 am



it's like a dark paradise
JEREMY + ELENA

Végigmértem Jeremy-t, aki csak egy egyszerű fekete öltönyben jelent meg a parádén. Egyesek nem igazán adtak a kinézetükre.. A nyakamban lógó nyakláncot megigazítottam, hogy ne ferdén lógjon rajtam.
- Miért vagy ilyen keserű? - biggyesztettem le az ajkaimat, és megindult. Követtem őt, mert még nem fejeztem be a beszédemet, és azért.. nekem senki se merjen hátat fordítani. Még nem éltem ki a bosszúvágyamat, azért egy beszólásnál több kell. - Halottként sokkal jobb voltál. - szúrtam oda a megjegyzésemet, és hátradobtam a hajamat, hogy a kíváncsiskodó tekinteteknek felfedjem a dekoltázsomat. Őszintén szólva nem járnék manapság ilyen ruhákban. Baromira szoros, persze az ember kecsesebbnek tűnik, de én alapból vékony vagyok.
- Igazából én másra szomjazom. - forgattam meg a tekintetemet. Itt voltunk egy utca bál kellős közepén, Jeremy mégis egy kocsmába tévedt be. Jellemző. Voltak itt mindenféle jelmezesek. Ijesztőek, hétköznapiak, találékonyak, gázok, meg olyan, mint Jeremy. Semmilyenek. - Nekem is ugyanaz lesz! - szóltam még oda a pincérnek, és egyszerre adta át nekünk az italt. Hmm.. és még nem is kellett az igézéshez folyamodnom. Rohadtul elegem van ebből korlátból, miszerint huszonegy alatt nem szolgálhatnak ki. Európában, meg még ki tudja, hogy hol csak tizennyolc éves korig kellene várni, hogy legálisan ihasson az ember alkoholt. Mily szerencse, hogy vámpír vagyok, bár régebben is megoldottam, ha nem akarták kiadni. Kicsit lejjebb kellett húznom a felsőt, és behajoltam, ha pedig az sem működött, egyszerűen megkértünk mást. A mai tinédzserek nagyon leleményesek, bármilyen problémát meg tudnak oldani.
- Egyedül jöttél, vagy van társaságod? - fogalmam sincs, hogy miért kérdeztem. Még egy pár percet maradok, aztán lelépek. Addig is ki kellett szemelnem az áldozatomat, ezt az őrjítő étvágyat, ami bennem növekedett muszáj valahogyan lecsillapítani.


valamennyi get free ...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
∫ New Orleans
► Total posts :
96

SOUL MANIPULATOR ☩


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 11:21 pm


Damon & Miranda


Karnevál? New Orleans? Számomra mindkettő ismeretlen. Soha nem voltam karneválon, és talán sokat mondok ha azt mondom, kétszer voltam New Orleansban. Éppen ezért egyeztem bele abba, hogy ma ide jöjjek Damon-el. Nem sok helyen jártam eddigi életen során, így még szép, hogy kapok az alkalmon. És tudom jól, hogy nem fogok eltévedni ebben a nagy városban, mint mikor utoljára jártam itt. Mivel most mellettem van Damon, aki merem remélni, hogy nem fog magamra hagyni, és nem is téveszt szem elől. Ebben a tömegben attól tartok még nehezebb lenne megtalálnom, mint általában. Főleg hogy itt a legtöbb ember nem az akinek látszik. Az én kísérőm inkább hasonlít egy rocker fenegyereknek, mint saját magára. Jómagam pedig inkább egy hülyére hasonlítok. A jelmez amit idefelé jövet vettünk, azt hiszem egy hercegnő lenne, de szerintem inkább udvaribolond. Mindegy. Kibírom.
- Azt hiszem, tetszik. De ez a sok ember... életemben nem láttam ennyi embert egy rakáson. - Válaszolom, miközben nem győzöm magamba gyűrni a látványt. - De mit is fogunk mi most csinálni? - Pillantok fel rá kérdően. Azt sem tudom merre nézzek először, nemhogy mit csináljak.



•• Words: túl kevés •• Music: film •• Note: *O* •• ©




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
Mystic Falls
► Age :
23
► Total posts :
199

HUNTER OF THE FIVE ➴


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 11:03 pm

Elena és Jeremy

Fárasztó volt az út idáig, de megérte ennyit utazni. Ez a város fantasztikus minden fényekben úszik és az emberek maskarába bújva járják az utcákat. Van valami hangulata ennek az egésznek. Csak egy sima öltönyt vettem fel, nem vagyok a kiöltözés híve, úgy vagyok vele enélkül is jól tudom érezni magam. Vagyis jól tudtam volna érezni magam ha most nem pillantom meg a nővérem.
-Igen, úgy vagyok vele ha már neked nincsenek érzelmeid nekem annál inkább kellenek hogy legyenek. - Mosolygok rá majd elindulok a tömeg felé. Ha úgy gondolja követ hát tegye, elhatároztam, hogy ma semmi sem ronthatja el a kedvem. Itt New Orleans-ban ez az év ünnepe. És meg is adják a módját, hogy a turisták jól érezzék magukat. Megéri fontolóra vennem, hogy ott hagyom Mystic Fallst és ideköltözöm. Milyen jó is lenne ha otthon nem lenne annyi baj ami megoldásra vár. Mit csinálok? Már megint a gondokon és a bajokon gondolkodom ahelyett, hogy élvezném a kikapcsolódásra szolgáló parádét. Lehet vennem kellene egy italt, az biztos színt vinni a estémbe.
-Elena, kérsz valamit inni? - Mutatok az egyik kocsma irányába ahol vicsorgó töklámpások világítanak az asztalokon. A bárpulthoz érve rendelek egy vodkát és keresek egy üres eldugott asztalt. Bármilyen furán is hangzik, a bulizás nálam ezt jelenti, ital, egy csendes hely és ennyi. Majd később talán körülnézem, de most jöjjön aminek jönnie kell.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 9:55 pm

Miranda & Damon

Végre ideértünk. Már kezdtem unni az utazást, és megmondom őszintén élvezem Miranda társaságát, szóval elhoztam magammal. Megmondom őszintén nem szeretem a hosszú utakat, bár a kocsim valamivel tűrhetőbbé teszik. Kiszállva a kocsiból egy hotelba indulunk, ahol át tudunk öltözni erre a jelmezes bálra, melynek a plakátjait már a városhatárhoz érve láttam. Menet közben beszereztünk egy két jelmezt, én valami hippi, vagy rocksztár vagy punk egyszerű, hozzám illő jelmezt kaptam magamra, ami még akár utcai viseletnek is megfelel. Hatalmas a tömeg. Érzem a vénákban lüktető vért, New Orleans számomra mindig is élmény volt, habár volt okom elhagyni, mégis élveztem, hogy itt lehetek, mozgalmas volt. Mindennek megvan a maga karneválja, és annyi a turista, hogy néha fel sem tűnik ha egy-egy ismeretlen eltűnik. Ezért jobb, mint Mystic Falls. Már fullasztó volt a légkör. Először Elena, majd Stefan, majd Jeremy fárasztott le a bolond képzelgéseikkel, meg azzal, hogy azt hiszik én javítható vagyok... Legalábbis e háromból két személy még ebben a hitben él, s meglep, hogy az egyik nem Elena, de különösebben már nem érdekel. Remélem nem fogok itt összefutni egyikőjükkel sem, pont azért jöttem ide. Nagyváros, sok ember van, kedvemre táplálkozhatom, hiszen Mirandát nem akarom megölni. Kezdem kedvelni a bolondos stílusát, és bár megigéztem, hogy szeressen belém, mégis van benne valami különleges, ami miatt nem akarom megölni.
- Na hogy tetszik, édesem? - Súgom a fülébe egy félmosollyal kísérve, miközben a kezét a jobbomra fűzöm, nehogy eltűnjön itt nekem szem elől.
szavak: most nem zene:sok van megjegyzés: Kezdésnekcredit:

Vissza az elejére Go down



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 9:53 pm


Arielle + Zachary


Szinte már alig látok a sok fénytől, mintha valaki a képedbe nyomná a napot, de ezt is úgy, hogy élvezd. Csodálatos.
- Hát akkor irány előre! - vigyorgok, s lassan el is indulunk. Sok helyen sok érdekes személy, vicces helyzetekben, már-már a hangos nevetés fázisába kerülök, egyszerűen minden a gyermekkoromat idézi.
Fél szemmel Arielle-t is figyelem, úgy látom, hogy ő is nagyon élvezi az egészet, nagyon is jó ötlet volt elhozni ide, kirángatni a megszokott hétköznapokból. - Figyeld! - mutatok jobbra, egy sárkányra, amiben emberek bújtak, hasonló, mint amiket Kínában is lehet látni, csak egy cirka tíz méterrel hosszabb, elképesztő. Hatalmas mosoly ül az arcomra, ez a város nem hagyja, hogy ne mosolyogjak. Úgy érzem magamat, mint egy kisgyerek, aki most kapta meg azt az ajándékot a szüleitől, amire már nagyon régóta vágyott. Igen, gyermeki öröm járta át a testemet. Hasonló, mint karácsonykor, csak ez sötétebb és gonoszabb, tehát nekem való. Imádom ezt az ünnepet, nekem találták ki.
- Azt hiszem ezt meg kell néznünk! - húzom magammal húgomat egy színpadhoz, ahol épp egy jelenetet adnak elő, a témája pedig a boszorkányok, azon belül is a négerek és a voodoo.


Δ - Δ - Δ . Δ
Vissza az elejére Go down



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 9:09 pm

Klaus & Hayley



Amíg válaszát várom, arra, hogy gyakorlatilag lesz-e az idegenvezetőm a parádén marad időm elgondolkozni azon, hogy milyen lehetett itt élni úgy kábé sok évvel ezelőtt. Biztos minden más volt mint most, és nem az internetre meg TV-re és ilyen dolgokra gondolok, hanem magukra az emberekre. Kedvesebbek voltak, mint a mostaniak, akik folyton háborúznak, mert azt hiszik ebből meg lehet élni? Vagy rosszabbak voltak még náluk is? Ha történelem professzor lennék, vagy annak készülnék ez lett volna az első kérdés, amit felteszek, de engem annyira nem izgat, ami régen volt. A tegnap tegnap volt, ami már elmúlt, a holnap holnap lesz, ami még csak a jövő, de a ma már most van, abban kell élni.
- Jól hangzik. Merre megyünk először? - teszem fel a kérdésemet, ahogy Klaus is, hogy indulhatunk-e. A következő pillanatban a hátamon érzem a kezét, ami finom ösztökélés, hogy jó lenne indulni. Milyen sietős valakinek, de azért csak megyek mellette. Érdeklődve figyelem mik, kik mellett haladunk el, miközben Klaus nem a parádé mélyére visz, hanem egy kicsit odébb. Ebben a helyzetben nem tiltakozok, inkább rábízom magam, csak ő tudja, hol vannak a legjobb látványosságok. Aztán meglátom mi is volt az úti célunk. Még sosem láttam tűztáncosokat, így nehezen esett le, hogy mit is nézek épp, de azért annyira nem vagyok műveletlen, hogy nem is hallottam volna erről. Egy ideig némán figyelem őket, ahogy a dob ritmusára táncolnak, mintha a dob valami mágikus eszköz lett volna, amivel megigézték őket.
- Ez... bámulatos - nyögök ki végül egy szót, mert csak nem találtam megfelelőt. Még ezt sem, amit sikerült kinyögnöm. Klaus-ból jó idegenvezető lenne, legalábbis, ami New Orleans részeit illeti - Honnan tudtad, hogy itt lesznek? - érdeklődöm a titka iránt, ami biztos nem lehet olyan nagy titok.

¤ Szavak: nemtudomnemszámolom ¤ Music: nope ¤ Megjegyzés: béna :S ¤
Vissza az elejére Go down



welcome to my world
avatar

► Residence :
•• new orleans
► Age :
29
► Total posts :
313

FIRE MANIPULATOR ♆


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 9:02 pm


Zach && Arielle


Elképesztő. Igen. Ennél találóbb, frappánsabb szót hirtelen nem tudok, amely igazán körülírhatná azt, amit hirtelen a szemünk elé tárul. Rengeteg fény, rengeteg szín, rengetek ember, nyüzsgés, zene, és mindez nem felkavaró, idegesítő módon, sokkal inkább... egyszerűen elképesztő. És izgalmas. És az ember hirtelen azt sem tudja, hová nézzen, annyi a látnivaló. Egyik oldalon egy hatalmas Halloween tök, és hatalmas alatt tényleg azt értem, hogy mérhetetlenül nagy. Nem is valódi, kb két ember magas, és a szemeiből meg szájából omlik kifelé a fény, ami zenére váltja a színét. Igazából mulatságos. Az pedig még szórakoztatóbb, hogy egy felöltözött csontváz ül rajta. Csodálnám még egy ideig, de Zach már tovább is vezet.
- Ígérem, hogy rendben leszek, nem lesz velem gond - mosolygok fel rá ártatlanul. - Maximum annyi történhet, hogy elveszek a tömegben - teszem hozzá pimaszul vigyorogva, de hát csak tudja, hogy nem kell miattam aggódnia. A hotelbe simán visszatalálok szerintem, azért nem vagyok már kislány... legalábbis az esetek többségében nem.
Végül egy pohárka valamit kapok a kezembe. Inkább meg sem kérdezem, hogy mi van benne, csak legurítom, aztán próbálok nem fintorogni rajta. Az erős italokhoz még mindig nem vagyok hozzászokva, de az ellazulás ellen, ami a várható következmény, nincs semmi kifogásom.
- Annyi a látnivaló, hogy nem tudom, hova nézzek - panaszkodom vigyorogva a bátyámnak. - Szerintem csak induljunk meg valamelyik irányba, aztán majd kitaláljuk, hogyan tovább - vonok vállat, bár nem hiszem, hogy érdemes lenne sokáig egy helyen leragadni.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
richmond ☄
► Age :
30
► Total posts :
1233

SOUL MANIPULATOR ♆


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 8:34 pm


Hayley && Klaus


Jogos. Végül is hogy lehetnének konkrét tervei, amikor még alig ismeri a várost, és nyilván nem nagyon járt még hasonló, New Orleans-i parádén sem. Pedig ezeken tényleg van mit látni, főleg ha az ember tudja, mit keressen.
- Hmm... - nézek farkasszemet pár pillanatig a lánnyal - csak hogy találóan fogalmazzak - aztán lassan bólintok. - Legyen! Rendben. Amíg Marcel nem bukkan fel, úgysincs nekem se egyéb dolgom, mint céltalanul lófrálni itt, szóval addig körbe vezethetlek - vonok vállat, mert miért is ne? Valahogy el kell ütni az időt. Talán rá is un, amíg egyszer körbe járok vele, vagy kifárad, és hazavihetem, mielőtt a vámpírok apraja-nagyja fel nem bukkan. Az éjjeljáróktól igazából annyira nem tartok, a legtöbbje még nagyon fiatal, tapasztalatlan, és talán akkor sem ismerne fel egy vérfarkast, ha az az orra előtt változna át. Marcel és a belső köre azonban már más tészta.
- Indulhatunk, kedvesem? - teszem fel a költői kérdést, miközben kezem a hátára simul, és a válaszát sem várva a tömeg felé terelem, de nem áll szándékomban bevezetni a színes kavalkád kellős közepébe, inkább azt megkerülve, a sok-sok kacatot árusító standok mellett elhaladva tovább kísérem, amíg el nem érjük a tűztáncosokat. Nagy dobokon verik a ritmust, melyre négy-öt égő botokkal játszó fiatal ringatozók egy kisebb csoport közepén. Az őslakosok tradícióit idézik, az ilyesmi mindig jobban érdekelt, mint a részegen tomboló kölykök, bár fene tudja, mi vonza jobban Hayleyt. Körülnézek a közeli-távoló tömegen, vajon akad-e ismerős arc, de csak idétlen jelmezeket látok mindenhol. Belegondolva mi is érdekes páros lehetünk Hayleyvel, hisz messze nem öltöztünk össze.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 8:33 pm


Arielle + Zachary


- Örülök, hogy sikerült meglepni téged - vigyorgok a láynra, de igazából nem csak őt, de magamat is megleptem, bár ez elég furán hangzik. Belémkarolt, s már indultunk is.
 Hihetetlenek a fények, az egész város fel van díszitve, tetszik az egész, a város hangulata. Szívesen élnék itt, nem foglalkozva a vámpírokkal. Ha már a vérszívóknál tartunk nem egyet érzek a közelben, igaz nem kellene ezzel foglalkoznom, de a térmészetem miatt nem megy, de megpróbálom ezt gyakorolni.
- Szeretném, ha ma este vigyáznál magadra - megállok egy percre, s nézek a szemeibe. Lehetséges, hogy túlzásba viszem a védelmezését, de ő akkor is a testvérem, úgy érzem, hogy ezt muszáj megtennem - nyugi, azért nem fogok egész este melletted díszelegni és figyelni, hogy minden rendben van-e veled. - enyhe mosollyal fordulok el, s indulok el ismét, majd a szemeim újra az útcán landolnak, ami még mindig csodálatos, habár ezt már említettem.
Megérkeztünk, a híres Bourbon Street, hihetetlen, nem hiszem el, hogy még sosem jártam itt ilyenkor. Hát én sem vagyok normális, hogy ezt kihagytam, de ma este mindent bepótolok, mindent. - Hát akkor kezdjük el az estét! - pattanok ki kezei közül, s megyek oda egy standhoz, ahol felesek vannak. Nagyon remélem, hogy elég erősek, mert jól kell indítanunk. Odanyújtom az egyik poharat Arielle-nek. Felényújtom az enyémet, aztán le is húzzuk mindketten. Már hivatalosan is elindult az este.


Δ - Δ - Δ béna Δ


A hozzászólást Zachary Rhys összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Nov. 01, 2013 9:53 pm-kor.
Vissza az elejére Go down



welcome to my world
avatar

► Residence :
•• new orleans
► Age :
29
► Total posts :
313

FIRE MANIPULATOR ♆


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 7:56 pm


Zach && Arielle


Sokat gondolkoztam, hogy minek öltözzek be. Valami érdekeset akartam, hisz már nagyon régen Halloweeneztem utoljára. Akkor még az a tipikus hercegnős kislány voltam, vagy tündéres, aki szárnyakat kért meg varázspálcát, és úgy járt házról házra édességért. Atyaég, mennyire rég volt már, még így is csak egy elmosódott emléknek tűnik, hogy tulajdonképpen nem követték más, későbbi evilági évek és események. Annyi biztos, hogy most nem akartam tündérke lenni, de az a típus sem vagyok, aki valami kis feszülő, rövid ruhát kap magára, és úgy illegeti magát mini szarvakkal démonnak, vagy mondjuk szexis ápolónőnek öltözve. Valami olyat akartam, ami jobban kifejezi, hogy milyen vagyok. És végül meg is találtam a megfelelő "jelmezt". Egy könnyű hálóruha, meg hozzá mamusz, és a hajamat is kicsit összekócoltam, hogy úgy nézzek ki, mint aki nem rég ébredt fel. És mennyire igaz ez rám, mégha kissé más formában is. Egy álmos, még kicsit kába lány, akinek minden olyan ködös egyelőre. Azért valahol ott van bennem az is, hogy most már nő vagyok, szeretnék kicsit csinos is lenni, nem teljesen nevetséges, ezért felviszek egy egyszerű, halvány sminket, épp amikor Zach kiált rám, hogy hol vagyok már.
- Máris kész vagyok - szólok vissza, majd az utolsó simítások végeztével sietek is elé. Már napokkal korábban hallottam tőle, hogy el akar jönni erre a parádéra, és azonnal kedvet kaptam én is. Szerencsére nem kellett sokáig győzködnöm, hogy elhozzon magával.
Nem tudom, hogy csak tréfál-e, vagy sem, amikor megdicséri a jelmezem, de kislányos zavarral elmosolyodom. Néha olyan nehéznek tűnik levetkőzni ezeket a gyermeki dolgokat, és csak felnőttnek lenni. Máskor viszont tényleg úgy érzem, hogy hamar magam mögött hagytam az ártatlan gyerekkort, de akárhogy is nézem, igazából nem bánom, hogy így történt.
- Vámpír? - vigyorodom el, amikor jobban szemügyre veszem a bátyámat. - Na ez az, amit nem néztem volna ki belőled - kuncogok, majd belekarolok, hogy végre a hotelt elhagyva lemenjünk a forgalmas utcára.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 7:54 pm

Klaus & Hayley



Eléggé meglepődtem, amikor azt láttam, hogy Klaus is kiöltözött, azt hittem, hogy csak kísérgetni fog, ezen kívül mást nem. Persze, ehhez el kell vegyülnie, de akkor már vámpír fogakat is vehetett volna, vagyis azokat nem is kéne neki megvenni. Mindegy, hagyjuk. Szótlanul megyek utána a kocsiig, mintha teljesen természetes dolog lenne. Az ablakon kibámulva nézem, hogy merre megyünk, közben pedig kiakasztott lámpásokon és mindenfélére kialakított tököket látok. Az itteniek tényleg komolyan gondolják ezt az ünnepet, de mi tagadás, szépen néz ki. Ahogy a kocsi lassít, majd megáll, kiugrok a kocsiból, de mielőtt még bármerre is mehetnék, eszembe jutnak Klaus "szabályai". Olyan messzire kell lennem tőle, hogy még látókörzetben legyek. Betartom a szabályit természetesen, hisz nem akarom, hogy idő előtt hazavonszoljon. Megvonom a vállam a kérdésre, mert igazából nem gondolkoztam rajta.
- Gondolom egyenesen előre, bele a sűrűjébe - válaszolok és élvezem,hogy végre nem egy szobában, vagy egy házban vagyok. Ugyan ott is volt elég helyem, de sokkal másabb kint a szabad levegőn, emberek közt. Ha pedig már emberekről van szó, itt elég sok van belőlük, beöltözve, vagy nem. De van egy olyan érzésem, hogy nem mindegyik ember, akad köztük más is, mint például én, vagy Klaus. - Csak körülnézni akarok, nem tudom merre vannak az érdekes dolgok, de ha jól tudom, te régebben is itt éltél - emlékezek vissza egy naplóra, amit találtam, egy kutakodásom alkalmával. Senki sem volt otthon, unatkoztam, így elfoglaltam magam azzal, hogy Elijah naplóit olvastam. Sok érdekes dolog van benne.

¤ Szavak: nemtuddomnemszámolom ¤ Music: nope ¤ Megjegyzés: béna :S ¤


A hozzászólást Hayley Marshall összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Nov. 01, 2013 7:57 pm-kor.
Vissza az elejére Go down



Vendég
welcome to my world
avatar


Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 7:26 pm


Chantelle + Zachary


New Orleans, a hely ahol nem szívesen látják a boszorkányokat. Nem is sokszor jártam itt, azért mégis vigyáznom kell az életemre. Emiatt érdekes is, hogy egy parádéra jövök el, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen is az a bizonyos buli, az, ami ebben a városban van.
Úgy döntöttem, hogy egyetlen húgomat is elhozom, mivel mióta az élők között van nem igazán volt közös programunk, ezt pedig most bepótolhatjuk. Ő is él egy kicsit, én pedig először úgy megyek el egy nagy eseményre, hogy nem akarok megölni senkit. A jelmezem nem igazán lett kreatív, de tőlem egy egy hatalmas dolog, vámpírrá változom egy estére. Vicces, még élvezem is, sosem gondoltam volna, hogy ekkora élvezettel bújok bele egy vérszívó bőrebe, mint egy kisgyermek, aki először megy halloween-ozni.
- Arielle! - kiálltok húgomnak, hogy siessen. Nem vagyok egy türelmetlen teremtés, de most nagyon szeretnék már elindulni. Igaz nem sokat kell sétálnunk, mert a Bourbon Street-hez egy közeli hotelban foglaltam szobát. - Ejha, te aztán kitettél magadért! - illetem néhány dicsérő szóval a lányt. Rég volt már az utolsó halloween, amit együtt töltöttünk. Azóta hosszú évek teltek el, elég sok bulin és csokin vagyok túl, sokat tudnék mesélni. - Azt hiszem indulhatunk.


Δ --- Δ --- Δ --- Δ
Vissza az elejére Go down



welcome to my world
avatar

► Residence :
richmond ☄
► Age :
30
► Total posts :
1233

SOUL MANIPULATOR ♆


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 7:25 pm


Hayley && Klaus


Macskanő? Viccel velem? Mintha olvasott volna a gondolataimban. De még mindig jobb, mintha az utóbbi ötletemet valósította volna meg, és egy lepedőt magára terítve, két lyukkal a szeménél, szellemként libegett volna vissza a dolgozószobámba.
De én sem tétlenkedtem, amíg Hayley elkészült. Szerettem volna még elrendezni a régi iratokat, de a rám váró feladat miatt, mely guillotine-ként lógott a fejem felett, nem igazán tudtam tovább koncentrálni, úgyhogy inkább visszasétáltam a régi holmikat rejlő dobozainkhoz, és előhúztam belőle egy ruha-összeállítást. Talán lesz olyan, aki számára ismerős lehet ez majd. Olyanokra gondolok itt, természetesen, akik már éltek akkor is, amikor ez volt a szokásos napi viselet... hogy konkrét példát ne említsek. Mások szemébe azonban ez sem lehet különb annál, amiket a jelmezboltokban ilyenkor tömkelegével kapni lehet. Hát nem tényleg praktikus itt ez a sok kacat?
Nem kellett sokáig várnom Hayleyre, és leszámítva, hogy ijesztő módon belelátott a fejembe, elégedett vagyok a választott jelmezével. Besegítem a kocsimba, amivel azonban nem állok meg túl közel a felvonuláshoz, de túlzottan messze sem. Néha tényleg fárasztó minden apró részletre figyelni.
- Na és innen merre? - Dőlök neki a motorháztetőnek, és összefonom karjaimat magam előtt. Nekem még nincsenek konkrét terveim, de Miss Szórakozniakaroknak nyilván van. Talán írnom kellene egy üzenetet Marcelnak. Biztos ő is itt lesz valahol, ahogy ismerem, semmi ilyen eseményt nem hagy ki.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Total posts :
1823

ADMINISTRATOR ♔


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Pént. Nov. 01, 2013 6:44 pm



it's like a dark paradise
JEREMY + ELENA
New Orleans, a vámpírok városa, ahol a bulizás sosem ér véget. Pár nappal ezelőtt érkeztem meg, mert untam már a felszínes életemet Mystic Falls-ban. Mindennap ugyanazt csináltam. Felkeltem, felöltöztem, szívtam a vért, levetkőztem, majd aludtam. Szükségem volt némi változásra, egy új térre, új levegőre.. új.. csemegére.
A hotelben szereztem tudomást a minden évben megrendezett ünnepről, így az utolsó pillanatban kellett valami ócska göncöt kikölcsönöznöm. Boleyn Anna.. Sajnos nem nagyon figyeltem történelem órákon, így csak annyit tudok róla, hogy VIII. Henrik felesége volt, és lefejezték. Minő tragédia.. Csak a történelem ne ismételje meg önmagát ma este.
Minden fényekben díszelgett, a jazz muzsikusok egy másodpercre sem álltak le. Emberek sokasága járták az utcákat, különféle maszkarákban. Akadtak olyanok, akiket fel sem lehetett ismerni, annyira ki voltak pingálva, illetve olyanok, akiknek látszódott az arca, mint nekem.
Egy ismerős arcot szúrtam ki a tömegből, és nem tudtam ellenállni a kísértésnek, ami növekedne bennem.. ha képes lennék érzelmeket táplálni. De nem.
- Mi van a kis Gilbert visszatért a halálból, és máris bulizni jött? - szóltam cinikusan az öcsémhez, aki miatt ezt az életmódot választottam. Meghalt.. és nem bírtam kezelni a fájdalmat, ezért kapcsoltam ki az érzelmeimet, de mégis itt van. Él.. és virul. De ez nem változtat semmin, mert én már ilyen vagyok.

valamennyi get free béna..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



welcome to my world
avatar

► Residence :
Mindenhol.
► Age :
376
► Total posts :
17

STORYTELLER ✎


TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street Csüt. Okt. 31, 2013 11:17 pm

Rezervált játéktér
HELYSZÍN FENNTARTVA A HALLOWEEN PARADE ESEMÉNYNEK
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Ajánlott tartalom
welcome to my world




TémanyitásTárgy: Re: Bourbon Street

Vissza az elejére Go down

Bourbon Street

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
3 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
world of mysteries :: Színház az egész világ :: New Orleans városa :: Francia negyed-